Rendkívül ritka kóborló, egy hím példányt több éven keresztül meg lehetett figyelni a Kiskunsági Nemzeti Park Felső-Kiskunsági Szikes Pusztáin, vonuló fütyülőrécék között. Ez a madár feltehetően elsodródott eredeti élőhelyéről és a közeli rokonaihoz csatlakozott. Madártartóktól elszökött egyedeinek megjelenésére is lehet számítani, ugyanis Magyarországon tilos a hazai védett fajokat tartani, emiatt a díszréce-tenyésztők a mi klímánkat jól viselő észak-amerikai fajokat preferálják. Tovább...

Magyarországon csak kóborló, minden évben megjelenik néhány példánya az őszi és tavaszi vadlúdcsapatokban. Az utóbbi évtizedekben kis mértékben emelkedett a hazánkban megfigyelt egyedek száma. Ez összefüggésben lehet az összeurópai állomány növekedésével. A hazai természetvédelemnek kevés szerepe van a faj védelme szempontjából, de a nálunk megjelenő egyedek védelmet érdemelnek. A vonulás során előszeretettel vegyül vetési ludak és nagy lilikek társaságába. Tovább...

A bukórécék közül hazánkban a leggyakoribb. Ennek ellenére néhány éve már védelmet élvez, hiszen állománya még így is töredéke a tőkés récéének és csökkenő, ráadásul röptében könnyű összetéveszteni más ritka fajjal, többek közt a fokozottan védett cigányrécével. Európai állománya csökkenő. Ennek ellenére sok országban vadászható.  Nálunk márciusban és az ősz második felében lehet legnagyobb csapatait megfigyelni, de egész évben jelentős számban tartózkodik hazánkban. Tovább...

Apró termetű réce, viszonylag gyakori fészkelő. Európában és azon belül Magyarországon is kis mértékben csökken állománya. Mivel hazai populációjának jelentős része nem a nagy kiterjedésű állóvizeken költ, hanem időszakos elöntéseken, kubikgödrökben, kisebb mocsarakban, nedves réteken, ezek állapotának leromlása, hasznosításuk megváltozása, vagy aszály okozta kiszáradása lokálisan veszélyeztetheti fészkelését, összességében pedig egész állományának csökkenését okozza. Tovább...

Amerikai bukóréce, egy egyedét figyelték Magyarországon 2003-ban a Hortobágyon. A hegyi réce kistestű rokona, megjelenése ahhoz hasonló, de csak kontyos réce nagyságú. Európa nyugati részén többször is megfigyelték, ezek jelentős része minden bizonnyal vonulás közben eltévedt, így kerültek át kontinensünkre. Eredetileg Közép-Amerikában és Dél-Amerika északi részén telel. Madárparkokból szökött egyedeivel is találkozhatunk Európában. Tovább...

Az 1970-es évekig csak ritka kóborló volt Magyarországon, majd egyre sűrűbben lehetett megfigyelni hazánkban. Első hazai költését 1996-ban dokumentálták, azóta néhány pár szinte minden évben fészkel nálunk. Európai állománya stabil, a hazai kisszámú populációnak a faj védelme szempontjából nincs nagy jelentősége. A nálunk megjelenő, esetleg költő példányok kímélete, a természetes vizes élőhelyek védelme elegendő a terjeszkedő faj megfelelő oltalma érdekében. Tovább...

A XIX. században eltűnt Magyarországról, de az 1970-es években nyugat felől újra megjelent, mára az egész országban elterjedt. Ez a közelmúltban történt betelepülés részben félvad madarakon alapult. Jól alkalmazkodott az emberi jelenléthez. Télen a hazai állomány mellé északról is érkeznek vendégek. A nálunk költő példányok nagyrészt a hazai és a tőlünk dél-nyugati, be nem fagyó vizeken telelnek (jellemzően a horvátországi Dráva szakaszon, illetve a vajdasági Duna szakaszon). Tovább...

Európa egyik legimpozánsabb récefaja, melynek mindössze két hazai megfigyelési adata van. A XIX. század második feléből származik első bizonyító példánya, ezután több mint egy évszázad telt el következő bizonyított észleléséig. Európai állománya stabil, nem ismert olyan tényező, ami jelentős mértékben veszélyeztetné. Tovább...

Természetvédelmi szempontból talán a legjelentősebb hazai récefaj. Világállománya erősen csökken, a hazai állománya európai léptékben is jelentős. Magyarország szerepe emiatt a faj törvényes oltalma szempontjából igen fontos. A védelmi intézkedések, amelyek a faj hazai állományának megőrzését célozzák, közvetetten sok egyéb madárnak és más élőlénynek teremtenek kedvező feltételeket. Tovább...

Gyakori átvonuló Magyarországon, sokszor jelentős tömegei jelennek meg szeptember és november között. Áttelelő példányokkal is jelentős számban találkozhatunk. Ritka, alkalmi fészkelő hazánkban. Egyre gyakrabban dokumentálják fészkelését, ez feltehetően a megfigyelők egyre nagyobb számával magyarázható, nem a növekvő állománnyal. Európai állománya stabil, nálunk is sokáig vadászható faj volt, bár apró termete miatt kevésbé volt kedvelt zsákmány, mint a tőkés réce. Tovább...

Sokáig azon madárfajok közé tartozott, amelyek mint költőfaj, eltűntek hazánkból. Ez a gyönyörű vízimadár 2005-ben szerencsére újra megtelepedett az Ipoly mentén. Igaz egyelőre még csak egy pár választja költőhelyül évről évre hazánkat, de a faj európai állományának növekedése bizalomra ad okot a faj jövőjét illetően. A nálunk megjelenő példányok védelme és nyugalma kiemelt fontosságú. Az esetleges költésekre ez még inkább igaz. Tovább...

Kis számban rendszeresen átvonul Magyarországon, áttelelése sem ritka. Október és április között lehet megfigyelni nagyobb vizeinken, főleg magányos egyedeit. Télen sokszor más északi récék társaságában mutatkozik. Tovább...

A tengeri récék közül legnagyobb számban jelentkezik nálunk szeptember és április között. Főleg kis csapatokat, magányos egyedeket lehet megfigyelni be nem fagyó vizeinken, elsősorban a Dunán, a Tiszán és a Balatonon. Európai állománya stabilnak tűnik, a nálunk vendégeskedő madarak hazai vizeinken megfelelő telelőhelyeket találnak. Magyarországnak nincs jelentősége a faj európai állományának védelmében. Tovább...

Gyakori őszi és tavaszi átvonuló, időnként kis számban áttelelhet, de átnyaraló példányokat is rendszeresen dokumentálnak. Árasztásokon, tocsogós területeken lehet leggyakrabban megfigyelni. Európai állománya stabil, a hazánkon átvonuló madarak kíméletén túl nem szükségesek fajspecifikus intézkedések védelme érdekében. Tovább...

Egyre gyakrabban kerül szem elé hazánkban, főleg fogságból szökött madarakat lehet megfigyelni, de Nyugat-Európában önfenntartó, terjeszkedő állománya alakult ki, ebből származó példányok is előfordulhatnak a Kárpát-medencében. Tovább...

Ősszel és tavasszal rendszeresen átvonul Magyarországon, kis számban át is telel. Legtöbbször kisebb csapatait lehet megfigyelni, sokszor más récék társaságában. A Balatonon és a Dunán időnként nagyobb csoportosulásai is megjelennek, ezek a madarak a fajra jellemző tengerparti vonulás helyett a nagyobb folyók mentén vándorolnak. Tovább...

Hazánkban leginkább fogságból szökött, elvadult egyedeit lehet megfigyelni, de nem zárható ki, hogy vad madarak is eljutnak Európába. Főleg más vadludak társaságában látható egyedeiről képzelhető ez el. Éves vonulása során átrepül a Himalája felett, 9000 m-es magasságban is megfigyelték csapatait. Tovább...

Rendszeres átvonuló és téli vendég, de legtöbbször magányosan, vagy csak kis számban mutatkozik nagyobb vizeinken. Főleg magányos egyedeit lehet megfigyelni. Az északi récék közül a leggyakoribb, ennek köszönhető, hogy viszonylag sok egyed jut el hazánkba. Tovább...

A legnagyobb testű vadlúdfaj Európában, az amerikai kontinensről telepítették be, mára önfenntartó állományai alakultak ki az északi országokban. Hazánkban csak ritkán lehet megfigyelni egy-egy példányát, ezekről nehéz megállapítani, hogy az elvadult állományból származnak, vagy madárparkokból, állatparkból szökött példányok. Időnként a korábban csak alfaji szinten elkülönített kis kanadai lúd feltehetően fogságból szökött egyedeit is meg lehet figyelni Magyarországon. Tovább...

Látványos, jellegzetes csőrformájú récefaj. Magyarországon rendszeres fészkelő, de viszonylag kis számban költ nálunk. Tavaszi és őszi vonulásakor jelentős számban tartózkodik vizeinken, csak ritkán telel át. Európai állománya kis mértékben csökken, a nálunk fészkelő párok számát erősen befolyásolják az adott év csapadékviszonyai. Élőhelyei általában természetes, jó állapotú védett területek, ezek megfelelő kezelésével lehet legtöbbet tenni hazai állományának megőrzéséért. Tovább...

A XX. század második feléig rendszeres, de kisszámú fészkelő volt hazánkban, ezután állománya igen hirtelen összeomlott. 1984-ben visszatelepítési programot indult az MME Fülöpházi Madárvártáján, ami a beltenyészetségből adódó genetikai leromlás és az időközben kiszáradó szikes tavak (a "szék"-ek) miatt sikertelen volt. Azóta csak ritka kóborlóként jelentkezik, elsősorban a téli időszakban. Európai állománya veszélyeztetett. Tovább...

Nagyon ritka amerikai vendég, Európába kevés egyede jut el. Ezek a közép-amerikai telelőhelyeik helyett érkeznek főleg a Brit-szigetekre. Egy hazai előfordulása van, 2006-ban Fertőújlakon figyeltek meg két kifejlett hím példányt. Mivel a fajt madárkertekben viszonylag nagy számban tartják, nem kizárható, hogy a jövőben szökött egyedeit is megfigyelik hazánkban. Tovább...

Rendszeres, de kisszámú fészkelő Magyarországon. Európában a sérülékeny fajok közé tartozik, de hazai állománya kismértékben növekszik. Ősszel és tavasszal jelentős számban vonul át Magyarországon, főleg állóvizeken pihen meg. Néhány példány minden évben áttelel. Hazai récéink közül ez hasonlít legjobban a nem védett tőkés récére. Védelme érdekében a természetes vizek nyugalmának biztosítása és állapotának megőrzése a legfontosabb feladat. Tovább...

Rendszeres átvonuló és téli vendég, főleg a nagyobb folyókon, tavakon lehet megfigyelni október és április között. Más északi récékhez hasonlóan nagyobb csapatai a Dunán, a Balatonon és a Tiszán tartózkodnak. Átnyaralásáról is vannak adatok, sőt, költését is dokumentálták már hazánkban. Tovább...

Rendszeres átvonuló és téli vendég, október és április között lehet megfigyelni nagyobb tavainkon, folyóinkon. Jellemző telelőterülete a Dunakanyar. Európában a sérülékeny fajok közé sorolják, állománya helyenként csökken, máshol kismértékben növekszik. A nálunk telelő és hazánkon átvonuló madarak nyugalmának biztosításán és a természetes vizek állapotának megőrzésén kívül nincs más tennivalónk a faj védelme érdekében. Tovább...

Hazánkban ritka kóborló. A hozzá nagyon hasonló énekes hattyútól kisebb mérete és nagyobb kiterjedésű fekete csőrvége különbözteti meg. Nálunk a téli időszakban figyelhető meg egyesével vagy kisebb csapatban. Ezek a példányok telelőterületeik felé vonulva pihennek meg nálunk.

Élőhelye, költése:

Eurázsia északi területein költ, az énekes hattyúnál többnyire északabbra. Főleg lápos, fátlan tundrák kisebb tavain telepszik meg. Tovább...

Kisszámú őszi és tavaszi átvonuló Magyarországon. A XX. század elején még viszonylag gyakori volt, de a ’40-es években állománya gyakorlatilag összeomlott, azóta csak kisebb csapatai jelennek meg évente hazánkban, elsősorban a Hortobágyon. Ezek az egyedek Skandináviából érkeznek hozzánk. Az észak-európai populáció nagyon sérülékeny, a költőhelyen jelentős természetvédelmi erőfeszítéseket tesznek a faj védelmében. Tovább...

Kisszámú fészkelő 1965 óta, főleg a Dunántúlon. Emellett jelentős mennyiségű madár vonul át hazánkon, be nem fagyó vizeink pedig megfelelő telelőhelyet biztosítanak a fajnak. Európai állománya stabil, hazánkban védett faj, a nálunk tartózkodó egyedek kíméletén és nyugalmuk biztosításán túl nem igényel fajspecifikus intézkedéseket a természetvédelem részéről. Tovább...

Magyarországon rendkívül ritka kóborló, 1893-1896 között Chernel István a Velencei tavon figyelt meg néhány példányt. Azóta csak néhány megfigyelése volt. Költőhelyeinek átalakulása, felszámolása miatt nem kizárt, hogy kóborló egyedei megjelennek nálunk, bár a közelmúltban európai állománya szinte teljesen összeomlott. Sajnos elterjedési területén a vadászat is hozzáadódik ehhez, a zavarás és a madarak tényleges elpusztítása jelentősen fokozza visszaszorulását. Tovább...

Rendszeres átvonuló és téli vendég, főleg a Dunán és más nagyobb vizeken. Megfigyelésére október és április között van a legnagyobb esély. Az elmúlt években rendszeresen vannak fészkelési adatai a Dunakanyarból. Megtelepedését elősegítheti, ha megfelelő méretű költőládákat helyeznek ki azokon a helyeken, ahol megfigyelnek átnyaraló vagy költő példányokat. Tovább...

Magyarországon tömeges őszi és tavaszi átvonuló, legnagyobb számban az alföldi vizes élőhelyeken, de a Dunántúlon is jelentős számban figyelhető meg. Ősszel októberben érkeznek első nagyobb csapatai, majd a tél folyamán a legtöbbjük elhagyja hazánkat, tavasszal azonban újra átvonulnak Magyarországon. Enyhe teleken jelentős számban át is telelhet. Tovább...

Egyre gyakrabban kerül távcső elé Magyarországon, de nem valószínű, hogy ezek az egyedek természetes állományból származnak. Elterjedt díszmadár, jól szaporodik fogságban, szökött példányok rendszeresen előfordulnak hazánkban, sokszor városi környezetben is. Mivel nem őshonos madár, agresszív természete miatt pedig negatívan hathat a többi vízimadár állományára, nem kívánatos faj a hazai faunában. Tovább...

A házilúdfajták többségének őse. Neve arra utal, hogy nyáron, költési időben is megfigyelhető Magyarországon, szemben a többi vadlúddal, melyek nem költenek nálunk. Hazai állománya a sok évtizedes védelemnek és vadászati tilalomnak köszönhetően napjainkra jelentősen megerősödött, így újra vadászhatóvá tették. Ősszel a hazai állomány mellé északról érkeznek vendégek, a tél beálltával együtt vonulnak dél felé. Tovább...

Karcsú, hosszú nyakú réce, mely csak kis számban fészkel szikes tavainkon. Átvonulóként sokkal jellemzőbb Magyarországon, tavasszal és ősszel egyaránt jelentős számban lehet megfigyelni, áttelelését is többször dokumentálták. Hazai állománya világállományához képest nem számottevő, Magyarországnak nincs kiemelt jelentősége a faj védelmében. A nálunk költő madarak főleg védett területeken telepszenek meg, ahol többnyire megfelelő körülményeket találnak. Tovább...

A három európai bukó közül hazánkban a legritkább, de minden évben megfigyelik magányos egyedeit vagy kisebb csapatait. Szeptemberben már megjelenhet hazai vizeinken, előfordul, hogy nálunk is telel át. Európai állománya stabil, a hazánkban telelő és az átvonuló példányok mennyisége nem jelentős a faj egésze szempontjából, ennek ellenére jogi védelme indokolt. Tovább...

Az örvös lúd a tengeri ludakként emlegetett fajcsoportba tartozik. Ritka kóborló, az apáca- és vörösnyakú lúdnál is kisebb számban fordul elő hazánkban. Európai állománya növekszik, de mivel tengerparti vonuló, jelentős csapataira a jövőben sem számíthatunk. A nálunk megjelenő egyedek általában más ludakhoz csatlakoznak.

Élőhelye, költése:

A legészakibb elterjedésű vadlúd. A sarkvidéki területek jelentős részén előfordul. Tovább...

A ritkább tengeri récék közé tartozik, de egyre több hazai adata van, főleg a téli időszakból. Ez valószínűleg nem a kóborló madarak számának növekedésének, hanem az aktívabb madarásztársadalomnak köszönhető. Főleg a Dunán és a Balatonon jelenik meg egyesével, esetleg kisebb csapatban. Európai állománya nő, de mivel alapvetően tengeri faj, a jövőben sem várható, hogy sokkal rendszeresebbé válik hazánkban. Tovább...

Ritka kóborló Magyarországon ősszel és tavasszal, amikor más vadludak népes csapataiban lehet megfigyelni néhány példányát. A vetési lúd vadászata közben előfordulhat, hogy ezt a fajt is lelövik, mivel a felületes megfigyelő könnyen összetévesztheti a két fajt. Az állomány jelentős része Nyugat-Európa tengerparti területein telel, nálunk a jövőben sem várható nagyobb számú megjelenése. Tovább...

Európában kóborló és szökevény egyedei is előfordulnak, az egyes megfigyelések esetében ezek elkülönítése nehéz feladat. Sokszor rendellenes színezetű más fajhoz tartozó vadludakat is tévesen sarki lúdnak határoznak. Egy sötét és egy világos változata van. Tovább...

Egy hazai előfordulási adata van, 2002. januárjában egy legyengült példány került szem elé a Pilismaróti-öbölnél. A találás után nem sokkal sajnálatos módon el is pusztult a megfigyelt egyed. A sarkvidéki tundrán költ, a kontinens belsejébe nagyon ritkán jut el. A jövőben sem számíthatunk arra, hogy rendszeresen felbukkanjon hazánkban. Tovább...

A leggyakoribb hazai réce, a házi kacsa őse. Mivel azzal korlátlanul kereszteződik, típusos egyedein kívül változatos színű egyedek is előfordulnak állományában. Alkalmazkodó faj, szinte minden vizes élőhelyen előfordul, a legnagyobb folyóktól a városi parkokban lévő apró tavakig. Állományát ismereteink szerint semmilyen folyamat nem veszélyezteti, természetes populációját tenyészetekből származó egyedekkel növelik a vadászok. Nem védett, vadászható faj. Tovább...

Magyarországon kisszámú fészkelő, az 1980-as években jelent meg költőfajként, előtte csak kóborló egyedeit figyelték meg. Mára országszerte regisztrálták költését a jelentősebb vizes élőhelyeken. Vonuláskor nagy csapatai is megjelenhetnek halastavakon, természetes vizeken. Európai állománya stabilnak tűnik, bizonyos helyeken megritkult, míg máshol megtelepedett. Tovább...

A vetési lúd helyett egyre gyakrabban hallhatunk a tundrai és a tajgai ludakról. Az újabb kutatások alapján a korábban egységesen vetési lúdként (Anser fabalis) kezelt fajt ketté bontották. Tovább...

Magyarországon ritka kóborló. A hozzánk közeli természetes költőállományok az élőhelyátalakítások miatt nagyon megcsappantak. Állandó vagy rövid távú vonuló, így természetes populációból származó egyedeinek gyakoribb felbukkanására nem számíthatunk. A nálunk megfigyelt egyedek jelentős része valószínűleg madárparkokból megszökött egyed vagy ilyen elvadult állományból származik. Tovább...

A faj vonulási szokásainak átalakulása miatt egyre jelentősebb számban csatlakozik a nagy lilik csapatokhoz, mostanra százas nagyságrendben tartózkodik nálunk az október és március közötti időszakban. Költőhelyei és tradicionális telelőhelyei az elmúlt évtizedekben jelentősen átalakultak, állománya nagyon sérülékeny. A legtöbb egyed a Kaszpi- és a Fekete-tenger mellékén telel. Tovább...

Sokáig nem különítették el faji szinten a csörgő récétől, annak amerikai alfajának tartották. Jelenleg önálló fajként kezelik, amely csak nagyon ritkán fordul elő Európában. Magyarországon egy esetben figyelték meg, 1998-ban, a Hortobágyon. Tovább...