Eredetileg észak-afrikai, dél-európai elterjedésű madár, de mára az északi területek kivételével Európa nagy részét meghódította. A hazai állomány rövidtávú vonuló, a telet a mediterráneumban tölti, de egyes példányok enyhe teleken nálunk próbálják meg átvészelni a zord hónapokat. A tél végi enyhülés után hamar visszatérnek költőhelyükre. Tovább...

Kistermetű pintyféle, mely hazánkban igen kis számban költ, de gyakori átvonuló és téli vendég. Táplálékának döntő többsége növényi eredetű. Főként a fenyők tobozában lévő magokat fogyasztja, de gyomnövények apró magvait, vagy akár pajzstetveket is eszik. Télen megfigyelhető a madáretetőknél is, de korántsem olyan gyakran, mint a többi gyakori pintyféle. A zord hónapokban Magyarországon gyakran látható égerligetekkel övezett patakpartok mentén, de városi parkokban is rendszeresen felbukkan. Tovább...

Európában általánosan elterjedt. Hazánkban mindenütt gyakori, városokban is rendszeresen költ. Elsősorban növényi táplálékot fogyaszt, gyümölcsöket, magokat, melyeket a talajon szedeget össze, de kisebb arányban rovarokkal is táplálkozik. Fiókáit állati eredetű táplálékkal táplálja. Vonuló, az északkelet-európai állomány egy része hazánkban tölti a telet, míg az itteni állomány a mediterrán térség nyugati részén telel. Tovább...

Elterjedési területe Észak-Európa és Észak-Ázsia. Hazánkban nagy számban vonul át, de rendszeres téli vendég is. Az ősz közepétől gyakran figyelhető meg a madáretetők környékén, városi parkokban más magevő énekesmadarakkal alkotott vegyes pintycsapatban. Bogyókat, magvakat, főleg a lucfenyő magját és a bükkfa makktermését fogyasztja. Fiókáit kizárólag rovarokkal táplálja. Tovább...

Egyik legszebb tollazatú énekesmadarunk, a hím tollazata csaknem teljes mértékben kárminvörös. Nagyszámú európai megtelepedését figyelték meg a 19. században, ezt követően az állomány csökkent, majd az 1930-es években ismét terjeszkedni kezdett. Vonuló. Hazánkban ritka átvonulóként fordul elő, bár nem bizonyított magyarországi költését is feltételezték már. Tovább...

Hazánkban általánosan elterjedt, gyakori énekesmadár. Elsősorban magvakkal táplálkozik. Étlapján szerepel a gyermekláncfű termése, gyom-, valamint gazdasági növények magvai is. A magyarországi populáció állandó, de télen észak, északkelet felől érkező vendégekkel egészülnek ki a hazai kenderikecsapatok.

Élőhelye, költése:

Európa legnagyobb részén, Kis-Ázsiában és Északnyugat-Afrikában is költ. Tovább...

Hazánkban kis számban, középhegységeink lucfenyveseiben költ. Vonuló, az északi populációk madarai nálunk minden évben változó számban vonulnak át, illetve telelnek. Inváziós években, amikor az északi fenyők termése nem elegendő számukra, jelentős számban húzódnak le Közép- és Dél-Európába telelni. Ilyenkor gyakran lehet nagy csapatokban repülve vagy fenyőkön táplálkozva látni őket. A tobozok bontogatása közben sokszor csüngenek fejjel lefelé a fenyőágakon. Tovább...

Gyakori költőfajunk. Városi parkokban, fás-bokros élőhelyeken gyakran találkozhatunk vele. Télen feltűnik a madáretetőknél is. Csőre olyan erős, hogy akár a meggy magját is szét tudja roppantani. Bokrok, fák magvaival táplálkozik, de fiókáit főleg hernyókkal eteti. Részben vonuló, illetve kóborló, az északi populációk egy része hazánkban tölti a telet. Egyik legtermetesebb hazai pintyfajunk.

Élőhelye, költése:

Eurázsiai elterjedésű faj. Tovább...

Korábban téli kenderikének hívták. A telet kisebb-nagyobb csapatokban, költőhelyétől délebbre, általában tengerpartokon, de kisebb számban hazánkban is tölti. Magyarországon így is csak szórványos téli vendég. Nálunk főként a szikes pusztákat, legfőképp a Hortobágyot részesíti előnyben telelése során, ahol apró gyommagvakat fogyaszt. Egyes telelő csapatai akár több száz példányból is állhatnak. Általában tiszta csoportokat alkotnak, ritkábban azonban vegyes pintycsapatokhoz csatlakozhatnak. Tovább...

Impozáns külsejű madár, melyet korábban kalitkamadárként is tartottak. Hangja jellegzetes, melyről nevét is kapta. Nagyrészt növényi táplálékot fogyaszt. Sok gyommagvat, rügyet és különböző bogyókat eszik. Vonuló, de telelő egyedei is megfigyelhetők hazánkban. Legnagyobb eséllyel a különféle kőrisfák környezetében figyelhetjük meg, ugyanis Magyarországon ez az egyik legkedveltebb tápláléka. Tovább...

Hazánkban rendkívül ritkán fordul elő, eddig 5 bizonyított előfordulása van. A keresztcsőrűhöz hasonló életmódú és megjelenésű madár, de két vastag, fehér szárnycsíkja elkülöníti attól. Rendszerint állandó madár, de a keresztcsőrű inváziós éveiben van esély közép-európai megjelenésére is. Tovább...

A zsezséhez meglehetősen hasonló külsejű madár, attól valamivel világosabb, szürkébb színezetű. Ahol élőhelyük átfed, ott a két faj gyakran egy csapatban is megfigyelhető. Két magyarországi előfordulása ismert még a XIX. század végéből, illetve további kettő a múlt századból. Tápláléka megegyezik a zsezse táplálékával. Tovább...

Egyik legszínesebb és leggyakoribb pintyfélénk. Szinte kizárólag csapatosan látni. A hideg idő beálltával gyakran találkozhatunk vele a madáretetőkön. Apró gyommagvakkal táplálkozik, de fiókái étrendjét bogarakkal és hernyókkal egészíti ki. Nagyrészt állandó, de télen észak-déli irányú kóborlása is megfigyelhető. Tovább...

Az egyik leggyakoribb pintyfélénk. Többnyire állandó, de télen kóborolhat. Ilyenkor gyakran keresi fel a madáretetőket más pintyfélékkel és magevő madarakkal vegyes csapatokban. Az északi populációkból sok egyed hazánkban tölti a telet. A kifejlett madarak gyommagvakkal, olajos termésekkel táplálkoznak. Tovább...

Hazánkban szórványos téli vendég ez a kis termetű pintyféle. Egyes teleken csak kis egyedszámban vagy egyáltalán nem figyelhető meg, máskor viszont nagyobb inváziós csapatokban érkezik Közép-Európába. Elsősorban nyírfélék termésével, valamint rovarokkal táplálkozik, európai költőterülete szoros összefüggést mutat a törpenyír elterjedésével. Vonuló madár. Tovább...