Természetvédelmi szempontból talán a legjelentősebb hazai récefaj. Világállománya erősen csökken, a hazai állománya európai léptékben is jelentős. Magyarország szerepe emiatt a faj törvényes oltalma szempontjából igen fontos. A védelmi intézkedések, amelyek a faj hazai állományának megőrzését célozzák, közvetetten sok egyéb madárnak és más élőlénynek teremtenek kedvező feltételeket. A kisebb tavak eltűnése, a nem megfelelő tógazdálkodás, és a madarak zavarása sok helyen a cigányréce eltűnését eredményezte. A vadászati tevékenység pedig a tévedésből adódó lelövéseken kívül a sörétszemek lenyeléséből adódó ólommérgezést is előidézte. Az amur és a bütykös hattyú terjedése lokálisan szintén szerepet játszhat állománycsökkenésében. A vadásztársadalom és a halastavakon gazdálkodók felvilágosítása, valamint a velük folytatott párbeszéd kiemelten fontos feladata a természetvédelemnek. Vonuló madár, a telet Dél-Európában, Afrikában és a Közel-Keleten tölti, de néhány példány minden évben áttelel hazánkban is.

Élőhelye, költése:

Alapvetően az eurázsiai sztyeppzónában fészkel, de elszórt állománya Európában több helyen is megtalálható. Magyarországon főleg a sűrű növényzetű halastavakon, mocsarakban, viszonylag mély elöntéseken költ. Olyan helyeken is előfordul, ahol más bukórécék nem. Fészkét a szegélynövényzetbe építi, ehhez növényi anyagokat használ. Mint a legtöbb réceféle saját pehelytollaival béleli a fészket. Tojásainak száma 8-12. Előfordul, hogy több tojó ugyanabba a fészekbe rakja tojásait, de megfigyelték, hogy más récéket is használ dajkamadárként. A kotlási idő 25-28 nap. A kiskacsákat kikelésük után a tojó a sűrű növényzetben neveli. Nyolchetes korukra válnak röpképessé. A cigányréce tápláléka különböző magvakból, rovarokból, hajtásokból, puhatestűekből áll, ezeket általában kisebb mélységekből gyűjti, mint más bukórécék.

Hím cigányréce

Tojó cigányréce