Barázdabillegető (Motacilla alba)

Hazánkban mindenütt megtalálható, általánosan elterjedt énekesmadarunk. Főleg rovarevő, de csigákkal is táplálkozik. Fiókáit vízhez kötődő ízeltlábúakkal, legyekkel, szúnyogokkal, hernyókkal eteti. A hazai állomány rövidtávú vonuló, a fagyok beálltával délebbre húzódik, de az idő enyhülésekor hamar megjelenik. Ősszel nagyobb, több százas csapatokba is verődhet. Tovább...

Citrombillegető (Motacilla citreola)

Hazánkban rendkívül ritka tavaszi, illetve őszi vendég. Általában sárga billegetők társaságát keresi a vonulás idején, de magányos példányokat is megfigyeltek. Hazai előfordulásai leginkább szikes tavak közelében, folyóparton, víztározók környezetében voltak. Leginkább rovarokat zsákmányol, de pókokat és puhatestűeket is fogyaszt. Fajtárs hiányában olykor párba állhat a sárga billegetővel. Tovább...

Erdei pityer (Anthus trivialis)

Leggyakoribb pityerfajunk, mely állati és növényi eredetű táplálékot egyaránt fogyaszt, a magvak és bogyók mellett javarészt pókokkal, rovarokkal táplálkozik. Fiókáit is főleg utóbbiakkal eteti. Vonuló, a telet Afrikában, a Szaharától délre tölti. Vonuláskor költőhelyétől teljesen eltérő élőhelyeken is feltűnhet.

Élőhelye, költése:

Csaknem egész Európában megtalálható. Tovább...

Havasi pityer (Anthus spinoletta)

Hazánkban nem költ, de jelentős számban vonul át ősszel és tavasszal, illetve áttelelő egyedei is előfordulnak. Magyarországon elsősorban a vizes élőhelyeket, tavakat, szikes tavakat, csatornapartokat, folyópartokat keresi fel, de síkvidéki szántóföldeken, legelőkön is előfordul. Táplálékát a többi pityerhez hasonlóan a talajszinten szerzi meg. Rovarokat, pókokat, csigákat, gyűrűs férgeket fogyaszt. Tovább...

Hegyi billegető (Motacilla cinerea)

Hazánk középhegységeinek gyors folyású, tiszta vizű patakjai mentén sok helyen, de kis számban költ. Táplálékát főként vízhez kötődő rovarok alkotják, de csigákat is fogyaszt. Vonuló, télen alacsonyabb területekre húzódik. A vonulási időszakban megnő hazai megfigyeléseinek száma, ilyenkor gyakran alföldi területeken is feltűnik, de a tél nagy részét be nem fagyó folyók, patakok, tavak partján tölti. Tovább...

Parlagi pityer (Anthus campestris)

Eurázsiai elterjedésű faj. Főként sáskákkal, hernyókkal, hártyásszárnyúakkal, lepkékkel, bogarakkal, poloskákkal, kabócákkal, pókokkal táplálkozik. Növényi táplálékot keveset fogyaszt. A levegőben ritkán zsákmányol, rendszerint a talajon szerzi meg táplálékát. Vonuló, a telet Afrika északi részén tölti. Tovább...

Réti pityer (Anthus pratensis)

Hazánkban nem költ, de nagy számban vonul át, kisebb számban áttelelő példányaival is találkozhatunk. Szinte kizárólag a talajon szerzi táplálékát. Főként rovarevő, de pókokat, csigákat, férgeket is elfogyaszt. Télen rovartáplálék hiányában nem veti meg az apró gyommagvakat sem. Tovább...

Rozsdástorkú pityer (Anthus cervinus)

Hazánkon kisebb számban, de rendszeresen átvonul, ilyenkor leginkább kisebb csapataival vagy magányosan találkozhatunk vele. Költőhelyei rövid füvű, nyílt területek a tengerpartokon, vagy a szárazföld belsejében, a tundra öv területén. Nálunk a nedvesebb élőhelyeket, szikes tavakat, mocsarakat, halastavakat keresi fel. Rovarokkal, pókokkal táplálkozik, melyeket rendszerint a talajon fog el. Tovább...

Sárga billegető (Motacilla flava)

A törzsalakon kívül – mely hazánkban is gyakori – számos alfaja ismert. Gyakori madarunk, nedves rétjeinken mindenütt megtelepszik, de sehol sem tömeges. Főleg legyekkel, szúnyogokkal táplálkozik, melyeket röptében fog el, de sokszor figyelhetjük meg, amint birkanyájak, marhacsordák környékén a talajon kapja el a felzavart rovarokat. Fiókáit lepkékkel, hernyókkal, sáskákkal eteti. Tovább...

Sarkantyús pityer (Anthus richardi)

Ázsiai elterjedésű faj. Európában ritkán fordul elő, bár Spanyolország déli részén rendszeresen megfigyelik telelő példányaikat. Eddig egyetlen hazai előfordulása ismert a Hortobágyról. Tovább...