Bakcsó (Nycticorax nycticorax)

A mondókából mindenki által ismerős vakvarjúról kevesen tudják, hogy ez a név tulajdonképpen a bakcsót takarja. Népi nevének eredete nem a látására utal, hanem hangját utánozza.  Az egyik leggyakoribb hazai gémféle. Nagy telepei alakulhatnak ki, ezek közelében a kedvezőtlen változások miatt lokálisan sok pár költése meghiúsulhat. Szerencsére mára a nagy gémtelepek többsége védett területen található, ezekről pedig a természetvédelem megfelelően gondoskodik. Tovább...

Bölömbika (Botaurus stellaris)

Nevét a hímek jellegzetes, mély hangjáról kapta, mely olyan, mintha egy távolból szóló kürtöt hallanánk. A nádasok védelmével a faj megőrzése biztosítottnak tűnik. Mivel a legtöbb gémfélével ellentétben nem telepesen fészkel, egyes élőhelyek megszűnése az egész populációra kevésbé hat, mint más gémféléknél. A nem megfelelő vízgazdálkodás miatt egyes élőhelyei kiszáradhatnak, ez megakadályozza megtelepedését. Tovább...

Kínai üstökösgém (Ardeola bacchus)

Az üstökösgém közeli rokona, mindössze egy alkalommal, 2000-ben figyeltek meg egy tojó példányt Balmazújváros határában. Mivel rendkívül ritka kóborló Európában, természetvédelmi jelentősége nincs. A nálunk megjelenő egyedek halastavainkon és védett területeinken megpihenhetnek táplálkozni.

Élőhelye, költése:

A Távol-Keleten az üstökös gémet helyettesíti, ahhoz hasonló élőhelyeken él, ott viszonylag gyakori. Általában vegyes gémtelepeken költ. Tovább...

Kis kócsag (Egretta garzetta)

A gyakoribb és ismertebb nagy kócsagtól kisebb termete és sárga lábujjai alapján különíthetjük el. Jellemzően a nagy ártéri ligeterdőkben található gémtelepek faja. Ezek helye a természetvédelem által ismert, védelmük jórészt megoldott. A fészektelepek zavartalanságának biztosítása kiemelt jelentőségű, a vizes élőhelyek védelme pedig a táplálkozóhelyek biztosítása végett fontos. Tovább...

Nagy kócsag (Egretta alba)

A magyar természetvédelem címermadara, az 5 forintos érme hátulján is ez a faj látható. A kis kócsagtól méretén túl lassabb, méltóságteljesebb szárnycsapáú röpte, hosszabb lába, a lábszár és a csüd sárga színezete alapján lehet megkülönböztetni. Ujjai feketék, szemben a kis kócsag sárga ujjaival. A XIX. században egész Európában divat volt a kócsagtollas viselet. Nászruhájának dísztollai miatt szinte teljesen kipusztították a fajt Magyarországról. Tovább...

Pásztorgém (Bubulcus ibis)

Az afrikai természetfilmekből sokaknak ismerős lehet ez sárgásfehér színű gémféle, amint elefántok, zsiráfok és más nagytestű növényevők lábánál sétálgat és felkapdossa a felzavart rovarokat. Egyike Magyarország legújabb költőfajainak, első bizonyított költését 2011-ben dokumentálták a Hortobágy térségében. Ezt megelőzően is egyre gyakrabban és egyre nagyobb csapatokban figyelték meg nálunk. Tovább...

Szürke gém (Ardea cinerea)

Legelterjedtebb gémfélénk, amely jól alkalmazkodik akár az emberi környezethez is. Leggyakoribb a nagy folyók mentén, költési idő után azonban minden vizes élőhelyen előfordul, sokszor még szántókon és gyepeken is megfigyelhető. A védelemnek és a jelentősebb vizes élőhelyek rekonstrukcióinak köszönhetően állománya növekszik.  A párok jelentős része nagy, vegyes gémtelepeken költ, melyek jórészt védett területeken találhatók vagy ismertek a természetvédelmi szakemberek előtt. Tovább...

Törpegém (Ixobrychus minutus)

Mint neve is mutatja, a legkisebb hazai gémféle, pocgémnek is nevezik. Országszerte elterjedt, rejtett életmódja miatt azonban kevesen ismerik. Jelenléte legtöbbször csak akkor derül ki, amikor a lakhelyéül szolgáló nádfolt fölött repül. Nyugat-Európában állománya csökken, elsősorban a kisebb nádasok felszámolása, valamint a vízhez kötődő szabadidő-tevékenységek térhódítása miatt. Vonuló madár. Tovább...

Üstökösgém (Ardeola ralloides)

A viszonylag kis testű, barnás gémfélét sokszor csak akkor vesszük észre, mikor felröppen és megvillan fehér szárnya. Állománya nem egyenletesen oszlik meg az ország területén, az állomány nagy része a Tisza mentére és a Hortobágyra koncentrálódik. Mivel legtöbbször vegyes gémtelepek kis számú fészkelője, a társfajok védelmével az üstökösgém sikeres költése is biztosítható. Tovább...

Vörös gém (Ardea purpurea)

Míg a szürke gém jellemzően az ártéri erdők és nyílt vizek madara, kecsesebb rokona, a vörös gém inkább a kiterjedt öreg, avas nádasok lakója. Jóval ritkább szürke rokonánál. Vonuló, április és szeptember között figyelhető meg hazánkban, Nyugat-Afrikában telel.

Élőhelye, költése:

Afrikában, Madagaszkáron és Eurázsia déli részén él. Laza telepeit nagy kiterjedésű nádasokban alakítja ki. Tovább...

Zátonykócsag (Egretta gularis)

Két színváltozata van. A világos nagyon hasonlít a kis kócsagra, a sötét viszont könnyen elkülöníthető a régió többi gémféléjétől. Rendkívül ritka kóborló, mindössze két megfigyelési adata van Magyarország területéről. Mivel csak nagyon ritkán jelentkezik hazánkban, természetvédelmi jelentősége csekély.

Élőhelye, költése:

Afrika, a Vörös-tenger, a Perzsa-öböl és India partvidékein elterjedt faj. Európában csak kóborlóként jelentkezik. Tovább...