Csüllő (Rissa tridactyla)

Költőhelyén gyakori madárnak számít. Hallal és gerinctelen állatokkal táplálkozik. A telet általában a parttól távol, a nyílt tengeren tölti. Rendszerint ragaszkodik a tenger közelségéhez, de olykor a kontinens belsejében is előfordul. Tovább...

Dankasirály (Larus ridibundus)

Magyarországon a leggyakoribb fészkelő sirályfaj, s költési időn kívül is sok madár tartózkodik a Kárpát-medencében. Tömeges tavaszi és őszi átvonuló. A fővárosban is sok dankasirály jelenik meg a Duna mentén a költési idő után. Viszonylag sok madarat gyűrűznek színes jelölőgyűrűvel, elsősorban még fiókakorban. Viszonylag sok megkerülésünk van, a legtöbb madarat az Appennini-félszigeten figyelték meg. Hozzánk északról érkeznek télire csapatai. Tovább...

Dolmányos sirály (Larus marinus)

Magyarországon ritka, őszi-téli előfordulású faj. A legnagyobb európai sirály. Hasonló a heringsirályhoz, de termete attól nagyobb, csőre erőteljesebb, lába hússzínű. Európai állománya növekvő. Rendszerint állandó, de télen kóborló példányok előfordulhatnak egész Európában. Tápláléka halakból, hulladékokból, tojásokból és fiókákból áll. Tovább...

Ezüstsirály (Larus argentatus)

Régen a sárgalábú és a sztyeppi sirállyal azonos fajba sorolták, ma három különböző fajként kezelik őket. Az ezüstsirály hazánkban ritka téli vendég. Az öreg madarak lába ellentétben a másik két hasonló fajjal, hússzínű. Kereszteződhetnek más nagy sirályokkal, így a sztyeppivel és a sárgalábúval is. Mindenevő. Vízen, szárazföldön és a levegőben is sikeresen zsákmányol. Tovább...

Fecskesirály (Larus sabini)

Nagyon ritka kóborló Magyarországon, hazánkban öt alaklommal észlelték. Télen Dél-Afrika partvidékéig vonul telelni. Mivel főleg a nyílt tengeren vonul és a telet is ott tölti, az európai partok mentén is igen ritkán kerül szem elé, a kontinens belsejében pedig csak elvétve lehet megfigyelni. A kóborló egyedek csak rövid időt töltenek hazánkban. Tovább...

Gyűrűscsőrű sirály (Larus delawarensis)

Hazánkban mindössze egy alkalommal figyelték meg a Duna mentén. Nem kizárt, hogy többször is előfordult már az országban, de félrehatározták, vagy esetleg elnézték, mivel nagyon hasonlít az időnként téli vendégként tömegesen megjelenő viharsirályra. Megjelenésére a jövőben is számíthatunk, mert eredeti élőhelyén egyedszáma jelentős mértékben nő. Tovább...

Halászsirály (Larus ichthyaetus)

Ritka tavaszi és őszi átvonuló, legtöbbször magányos példányait lehet megfigyelni. Főleg a tiszántúli halastavakról származnak adatai, ahol sokszor csapolásokon kerül elő esti sirálybehúzásokon. Költőhelyén állományának megmaradása biztosítottnak látszik. Tovább...

Heringsirály (Larus fuscus)

Magyarországon szórványos tavasszal és ősszel, de szinte az év bármelyik hónapjában találkozhatunk vele tavak, folyók partján, szántóföldeken. Mindenevő, vízen, szárazföldön is vadászik, úszva vagy röptéből a vízre zuhanva szerzi meg zsákmányát. Halat, rovarokat, férgeket, kisemlősöket, madártojást, fiókákat, egyéb tengeri állatokat fogyaszt, valamint hulladékot és dögöt. Állománya Skandináviában csökken, Európa más részén növekszik. Tovább...

Jeges sirály (Larus hyperboreus)

Hazánkban rendkívül ritka kóborló. Leginkább a téli időszakban kerültek szem elé, mindig magányos példányai. Halakkal, tojásokkal és madárfiókákkal táplálkozik, de ha teheti, szeméttelepeket is felkeres. Télen költőterületétől valamivel délebbre húzódik, de olykor egészen kivételes dél-európai kóborlásai is megfigyelhetők.

Élőhelye, költése:

Elterjedése a sarkkörön túli tengerpartokhoz és sarkvidéki sziklás élőhelyekre tevődik. Tovább...

Kis sirály (Larus minutus)

Rendszeres őszi és tavaszi átvonuló, de átnyaraló, sőt, áttelelő példányok is akadnak. Nagy kiterjedésű tavakon, árasztásokon lehet megfigyelni, ritkán alkot nagyobb csapatokat. A telet a Földközi-tengeren és a nyugat-európai partok mentén tölti. Tovább...

Prérisirály (Larus pipixcan)

Rendkívül ritka észak-amerikai kóborló Európában, első 1992-es hazai megfigyelése után egy évtizeddel ismét megfigyelték a Hortobágyon. Megjelenésére a jövőben is számíthatunk, mert ősszel sok elvetődött példánya eléri Nyugat-Európa tengerpartjait. Minden évben több megfigyelése van a Brit-szigeteken. Vonulása során Amerika déli területeire is eljut. Tovább...

Sárgalábú sirály (Larus michahellis)

Déli, mediterrán elterjedésű faj. Úszólábakkal rendelkezik, a vízi életmódhoz alkalmazkodott. A sztyeppi sirályhoz igen hasonló életmódú és megjelenésű madár, attól elkülöníteni csak megfelelő közelségből lehet. Hazánkban egész évben, változó mennyiségben találkozhatunk egyedeivel. Néhány évtized óta majdnem minden évben költ néhány pár Magyarországon. Tovább...

Sarki sirály (Larus glaucoides)

Hazánkban eddig egyetlen előfordulása ismert a Dunáról. Állati eredetű táplálékot, főként halakat fogyaszt, de ha teheti szeméttelepeket is felkeres táplálkozás céljából.

Élőhelye, költése:

Cirkumpoláris elterjedésű nagytestű sirályfaj. Elterjedése a sarkkörön túli tengerpartokhoz és sarkvidéki sziklás élőhelyekre tevődik. Grönlandon és Kanada északi részén költ. Tovább...

Szerecsensirály (Larus melanocephalus)

A dankasirály után a második legnagyobb számban fészkelő sirályfaj hazánkban. Először 1940-ben költött a Rétszilasi-halastavakon, azóta állománya lassan növekszik. Mostanra a jelentősebb vizes élőhelyek környékén több helyen is megtalálhatók telepei. Átvonulóként tavasszal március és május, ősszel július és október között lehet megfigyelni. Tovább...

Sztyeppi sirály (Larus cachinnans)

A sárgalábú sirályhoz igen hasonló életmódú és megjelenésű madár, attól elkülöníteni csak megfelelő közelségből lehet. Állománya növekvő. Úszólábakkal rendelkezik, a vízi életmódhoz alkalmazkodott. Vonuló, hazánkon ősszel és télen vonul át, de kis számban télen is megfigyelhető. A telet a Földközi-tenger keleti részén, valamint az Arab-félsziget partvidékén tölti. Tovább...

Vékonycsőrű sirály (Larus genei)

Magyarországon ritka kóborló, főleg tavasszal és nyár elején került eddig szem elé. A dankasirálynál valamivel nagyobb. Alapvetően a tengerpartokhoz kötődik, a szárazföld belsejében ritkán lehet megfigyelni. Megjelenésére a jövőben is számíthatunk azokon az élőhelyeken, ahol a többi sirályfaj is nagy számban fordul elő. Tovább...

Viharsirály (Larus canus)

Európai állománya az utóbbi évtizedekben növekszik, új élőhelyeket népesít be. Magyarországon egész évben találkozhatunk a fajjal, alkalmanként költ is nálunk. Fő táplálékát rovarok, halak, kisemlősök, férgek, lárvák, ritkán fiókák teszik ki. Szántóföldön napraforgót, kukoricát, ganéjtúrót és ormányos bogarakat fogyaszt. Tovább...