Legelterjedtebb gémfélénk, amely jól alkalmazkodik akár az emberi környezethez is. Leggyakoribb a nagy folyók mentén, költési idő után azonban minden vizes élőhelyen előfordul, sokszor még szántókon és gyepeken is megfigyelhető. A védelemnek és a jelentősebb vizes élőhelyek rekonstrukcióinak köszönhetően állománya növekszik.  A párok jelentős része nagy, vegyes gémtelepeken költ, melyek jórészt védett területeken találhatók vagy ismertek a természetvédelmi szakemberek előtt. Lokálisan kárt okozhat halastavakon, de ez a madarak riasztásával mérsékelhető. Az állomány jelentős része ősszel elvonul, sok példány eljut a Szaharán túlra is. Egyre nagyobb arányban kísérlik meg az áttelelést is.

Élőhelye, költése:

Eurázsiában és Afrikában nagy területen elterjedt faj. Legnagyobb kolóniái a kiterjedt ártéri erdőkben találhatók, de sok néhány páros telepe a legkülönbözőbb vizes élőhelyen megtalálható. Egyre nagyobb számban költ vegyes nádi gémtelepen. A fővárosban is van egy félvad állománya az állatkerti tavon, ahonnan a madarak kijárnak táplálkozni a Dunára és más vizes területekre. Viszonylag nagy fészkét általában magasabb fák csúcsának közelében építi, de alkalmazkodik a helyi viszonyokhoz, így akár egész alacsonyan is költhet. 3-6 tojásából a fiókák 24-25 nap alatt kelnek ki. A szülők közösen gondozzák őket, 7-8 hét múlva pedig elhagyják a fészket. Változatos táplálékbázisában a halak dominálnak, melyeket türelmes lesben állás során ejt el.  Rákokat, kétéltűeket, rovarokat, kisebb madarakat is zsákmányol. Mezőgazdasági területekre is kijár, ahol mezei pockokra és más rágcsálókra vadászik.