Vörös vércse
Vörös vércse

Nevek és kódok

Magyar név
Vörös vércse
Tudományos név
Falco tinnunculus
Angol név
Common Kestrel
EURING-kód
03040
HURING-kód
FALTIN

Rendszertan

Rend
Sólyomalakúak
Falconiformes
Család
Sólyomfélék
Falconidae

Testméretek

Testhossz (cm)
32-35
Szárny fesztávolság (cm)
71-80
Hím tömege (g)
156-213
Tojó tömege (g)
193-252

Védelmi státusz

Hazai jogi védettség
védett
Természetvédelmi érték (Ft)
50 000
Vörös lista (globális)
LC – Nem fenyegetett (Least Concern)
Vörös lista (Európa)
LC – Nem fenyegetett (Least Concern)
Vörös lista (EU)
LC – Nem fenyegetett (Least Concern)
Berni Egyezmény
II. függelék
Bonni Egyezmény
II. függelék

Leírás és életmód 

Az egyik legismertebb ragadozómadarunk, ami még Budapest belvárosában is költ. Mivel fészket nem épít, mesterséges fészekalapokkal, illetve speciális költőládákkal lehet segíteni megtelepedését. Agrárkörnyezetben magasabb fákra, városokban tornyokra, magas épületekre célszerű költőládát kihelyezni. A hazai állomány jelentős része elvonul, a telet tőlünk délre tölti, de északi madarak, valamint az idősebb példányok nálunk telelnek át.

Élőhelye, költése:

Eurázsiában és Afrikában 12 alfaja él, a sivatagok, esőerdők és zárt erdők kivételével szinte mindenhol előfordul. Nálunk tipikusan mezőgazdasági területekhez tartozó fasorokban, elhagyott dolmányos varjú vagy szarkafészekben, gyakran laza kolóniákat alkotva költ, saját fészket nem épít Egyre jelentősebb számban telepszik meg településeken is. Fészekalja 3-8 tojásból áll. A fiókák 28-30 nap alatt kelnek ki, és még egyszer ennyi időt a fészekben töltenek. Főleg rágcsálókat, elsősorban mezei pockot, de nyáron sáskát, szöcskét és más rovart is eszik, időnként gyíkokat és madarakat is fog.


Hím vörös vércse


Tojó vörös vércse

Előfordulás és állományainak helyzete 

Hazai fészkelő-állománya 6 200 - 7 400 párra tehető (2000-2012) és stabilnak mondható (1999-2015).

Hazai előfordulás

Státusz: rendszeres fészkelő

Előfordulási időszak: állandó, de az állomány egy része elvonul


További fajokról a MAP adatbázisában tekinthetőek meg hasonló térképek. >>
A fenti interaktív térképen a 1999.01.01. óta eltelt időben megfigyelt és a Madáratlasz Program (MAP) adatbázisba feltöltött adatok alapján láthatóak a faj előfordulásának helyei és a fészkelés valószínűségére utaló információk (színezés). 
Térbeli felbontás: 10*10 km (UTM négyzetek)


A fenti interaktív grafikonon a Madáratlasz Program (MAP) adatbázisba feltöltött "teljes fajlistás" adatok alapján látható a faj előfordulási gyakoriságának alakulása az utóbbi 26 hétben, hetenkénti bontásban. További fajokról - bármely időszakra vonatkozóan - a MAP adatbázisban a "Fajok előfordulási gyakorisága" oldalon tekinthetőek meg hasonló grafikonok és térképek. >>

Állományváltozás

A hazai állomány változásáról a fészkelési és a telelési időszakra vonatkozóan az MMM program szolgál információkkal.


Információk a grafikon helyes értelmezéséhez: 
MMM adatbázis > Grafikonok > Trend adatok >>

Madárgyűrűzési adatok 


A grafikonokon használt kor kódok: Pull.: fióka korban gyűrűzött; 1y: a kikelés évében gyűrűzött („első éves”); 1+: a kikelést követő évben vagy években gyűrűzött („1. évén túl”); F: nem meghatározható (de nem fióka) korban gyűrűzött madarak.


A grafikonokon használt kor kódok: Pull.: fióka korban gyűrűzött; 1y: a kikelés évében gyűrűzött („első éves”); 1+: a kikelést követő évben vagy években gyűrűzött („1. évén túl”); F: nem meghatározható (de nem fióka) korban gyűrűzött madarak.

Magyarországi madárgyűrűzési helyek területi eloszlása (1951-től)

Az egyes szimbólumok mérete arányos az adott koordinátán megjelölt madarak mennyiségével.

Megkerülési térkép(ek)

Magyarországon jelölt madarak megkerülési helyei (a térkép tartalmazza azoknak a – madárgyűrűzési adatbankban szereplő – madaraknak a külföldi vonatkozású megkerülési adatait is, amelyeket a történelmi Magyarország területén gyűrűztek).

A Magyarországon megkerült külföldi gyűrűs madarak jelölési helyei.

Az egyes szimbólumok mérete arányos az adott koordinátán megjelölt madarak mennyiségével.

A kézrekerülések körülményei

A kérzekerülési körülmények 8 fő csoportba kerültek összegzésre. A diagram csak a kézrekerüléseket tartalmazza (a visszafogásokat és a megfigyeléseket nem).

Média 

Kapcsolódó linkek 

Angol nyelven:

BirdLife fact sheet >> 
a BirdLife International megfelelő oldala

2015 European Red List assessment (PDF) >> 
a BirdLife európai Vörös Listájának megfelelő oldala

The Internet Bird Collection >> 
on-line audiovizuális archívum a világ madarairól

Xeno-canto bird sounds >> 
on-line madárhang adatbázis

Galéria: 

Ajánlott idézés

Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (2024) Magyarország madarai: Vörös vércse. http://www.mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatbazis-faltin Letöltés dátuma: 2024-11-21