Pajzsoscankó
Pajzsoscankó

Nevek és kódok

Magyar név
Pajzsoscankó
Tudományos név
Philomachus pugnax
Angol név
Ruff
EURING-kód
05170
HURING-kód
PHIPUG

Rendszertan

Rend
Lilealakúak
Charadriiformes
Család
Szalonkafélék
Scolopacidae

Testméretek

Testhossz (cm)
20-30
Szárny fesztávolság (cm)
48-58
Hím tömege (g)
130-230
Tojó tömege (g)
75-150

Védelmi státusz

Hazai jogi védettség
védett
Természetvédelmi érték (Ft)
50 000
Vörös lista (globális)
LC – Nem fenyegetett (Least Concern)
Vörös lista (Európa)
LC – Nem fenyegetett (Least Concern)
Vörös lista (EU)
EN – Veszélyeztetett (Endangered)
Berni Egyezmény
III. függelék
Bonni Egyezmény
II. függelék, AEWA
Madárvédelmi Irányelv
I. függelék

Leírás és életmód 

A változatos színekben pompázó nászruhás hímek dürgése a madárvilág egyik leglátványosabb jelensége. A hímek csak a párzási időszak végéig viselik a nyakuk körül lévő tollpajzsot. Nagy számban vonul át hazánkon ősszel és tavasszal, legnagyobb eséllyel február és május, valamint július és november között lehet megfigyelni árasztásokon, vizenyős gyepeken, halastavakon. Átnyaralása és áttelelése is előfordul, néhány esetben költését is dokumentálták. Európai állománya stabil, csapadékos években természetes vizes élőhelyeinken továbbra is számíthatunk alkalmi fészkelésére. Magyarországon az egyik legnagyobb számban átvonuló partimadár, a hazai természetvédelmi területeken, halastavakon, pusztákon több százas, ezres csapatai pihennek meg táplálkozni. A telet Afrikában, Indiában, Kis-Ázsiában tölti, egyes madarak Nyugat-Európában is telelnek. A tojók általában délebbre vonulnak, mint a hímek.

Élőhelye, költése:

Eurázsia északi részén költ. Lápokon, nedves réteken, kaszálókon csoportosan dürög. A hímek egy kis területet védenek a többiekkel szemben, eközben felrebbennek, ugrálnak. Poligám madár, egy hím több tojóval is párzik, de a kotlásban és a fiókanevelésben nem vesz részt. A tojó a legtöbbször 4 tojásán 20-23 napig kotlik. A fiókákat 25-28 napos korukig gondozza. A fiatalok jelentős része következő nyáron még Afrikában marad, csak két éves korában kezd költeni. Főleg rovarokkal, rákokkal, férgekkel, csigákkal táplálkozik, de vonuláskor gabonát és más magvakat is fogyaszt kis mennyiségben.

Hím pajzsoscankó

Tojó pajzsoscankó


Fiatal pajzsoscankó


Téli tollazatú pajzsoscankó

 

Előfordulás és állományainak helyzete 

Hazai előfordulás

Státusz: rendszeres vendég

Hazai előfordulási időszak: március-május és augusztus-november hónapokban, de nyáron és télen is előfordulhat


További fajokról a MAP adatbázisában tekinthetőek meg hasonló térképek. >>
A fenti interaktív térképen a 1999.01.01. óta eltelt időben megfigyelt és a Madáratlasz Program (MAP) adatbázisba feltöltött adatok alapján láthatóak a faj előfordulásának helyei és a fészkelés valószínűségére utaló információk (színezés). 
Térbeli felbontás: 10*10 km (UTM négyzetek)


A fenti interaktív grafikonon a Madáratlasz Program (MAP) adatbázisba feltöltött "teljes fajlistás" adatok alapján látható a faj előfordulási gyakoriságának alakulása az utóbbi 26 hétben, hetenkénti bontásban. További fajokról - bármely időszakra vonatkozóan - a MAP adatbázisban a "Fajok előfordulási gyakorisága" oldalon tekinthetőek meg hasonló grafikonok és térképek. >>


A fenti animált térképen lehet megtekinteni (a PLAY gombra kattintva) a faj európai előfordulását térben és időben (heti felbontásban). A térkép a EuroBirdPortal-ról származik, amelyhez a magyarországi adatokat a MAP adatbázisból biztosítjuk.

Madárgyűrűzési adatok 


A grafikonokon használt kor kódok: Pull.: fióka korban gyűrűzött; 1y: a kikelés évében gyűrűzött („első éves”); 1+: a kikelést követő évben vagy években gyűrűzött („1. évén túl”); F: nem meghatározható (de nem fióka) korban gyűrűzött madarak.


A grafikonokon használt kor kódok: Pull.: fióka korban gyűrűzött; 1y: a kikelés évében gyűrűzött („első éves”); 1+: a kikelést követő évben vagy években gyűrűzött („1. évén túl”); F: nem meghatározható (de nem fióka) korban gyűrűzött madarak.

Magyarországi madárgyűrűzési helyek területi eloszlása (1951-től)

Az egyes szimbólumok mérete arányos az adott koordinátán megjelölt madarak mennyiségével.

Megkerülési térképek

Magyarországon jelölt madarak megkerülési helyei (a térkép tartalmazza azoknak a – madárgyűrűzési adatbankban szereplő – madaraknak a külföldi vonatkozású megkerülési adatait is, amelyeket a történelmi Magyarország területén gyűrűztek).

A Magyarországon megkerült külföldi gyűrűs madarak jelölési helyei.

Az egyes szimbólumok mérete arányos az adott koordinátán megjelölt madarak mennyiségével.

A kézrekerülések körülményei

A kérzekerülési körülmények 8 fő csoportba kerültek összegzésre. A diagram csak a kézrekerüléseket tartalmazza (a visszafogásokat és a megfigyeléseket nem).

Média 

Kapcsolódó linkek 

Angol nyelven:

BirdLife fact sheet >> 
a BirdLife International megfelelő oldala

2015 European Red List assessment (PDF) >> 
a BirdLife európai Vörös Listájának megfelelő oldala

The Internet Bird Collection >> 
on-line audiovizuális archívum a világ madarairól

Xeno-canto bird sounds >> 
on-line madárhang adatbázis

Galéria: 

Ajánlott idézés

Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (2024) Magyarország madarai: Pajzsoscankó. http://www.mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatbazis-phipug Letöltés dátuma: 2024-10-08