Ha ősz, akkor darvak…

Szeptember első felében érkeznek az első nagyobb daru-csapatok a Kárpát-medencébe, ahol az egyik, talán a legfontosabb állomása a gyülekező madaraknak a Hortobágy.

Darubehúzás a Hortobágyon (Fotó: Balla Dániel)

Szeptember első felében érkeznek első nagyobb csapatai országunkba a darvaknak. A főként Skandináviában fészkelő európai állomány egyedei három jelentős vonulási útvonalan haladva érkeznek meg telelőhelyeikre.


Az első daru csapatok korán érkeznek a Hortobágyra (Fotó: Balla Dániel)

Magyarország a középső vonulási útvonal egyik fontos állomása, ahol a madarak legnagyobb számban a Hortobágyon gyülekeznek, ahonnan a Dél-Alföldön majd az olasz “csizmán” keresztül érik el dél-olaszországi és észak-afrikai (főként tunéziai és algír) telelőhelyüket. A másik két fő vonulási irány a Nyugat-Európán majd az Ibériai-félszigeten keresztülhaladó majd Marokkóba vezető, valamint a Fekete-tengeren és Törökországon keresztül a Vörös-tenger nyugati oldalára vezető és Egyiptomot, Szudánt és Etiópiát célzó.


Daru pár (Fotó: Balla Dániel)

A Magyarországon keresztül vonuló darvak a keleti országrészen figyelhetőek meg tömegesen. Legnagyobb számban a Hortobágyon gyülekeznek, ahol a Hortobágyi Nemzeti Park koordinálásában végzett szinkronszámlálásoknak köszönhetően tudjuk, hogy az egy időben a területen tartózkodó darvak száma elérheti a 160.000 egyedet. 


Daru behúzás (Fotó: Balla Dániel)

A darutömeg október első felében duzzad a legnagyobbra, hogy aztán a hidegebb idő beálltával – általában november közepére-végére tovább álljanak délebbre, hogy egy részük útba ejtve a szegedi Fehér-tavat és a tömörkényi Csaj-tavat is megtöltsék hangos krúgatásukkal, mielőtt az adott évre elhagynák országunkat. Itt tartózkodásuk alatt főként gyepeken, kukorica tarlókon és egyéb szántókon táplálkoznak, ahol rovarokat, elhullott terményt fogyasztanak.

 

Balla Dániel