Emlékezés Lovassy Sándorra

Dr. Lovassy Sándor (1855-1946) ornitológust egyaránt említhetjük a keszthelyi Balatoni Múzeum egyik alapítójaként, a keszthelyi Gazdasági Akadémia hajdani igazgatójaként, vagy akár a Balaton rendszeres madártani kutatásainak elindítójaként. Az utókor mégis Fekete István Tüskevár című ifjúsági regényéből ismerheti leginkább a nevét, ahol a főszereplő Tutajos éppen Lovassy tanár úr könyvéből ismeri meg a berek állatvilágát. Születésének évfordulóján Lovassy Sándorra emlékezünk.

Dr. Lovassy Sándor (Forrás: Balatoni Múzeum)

Lovassy Sándor Márton Miklós a Pest megyei Abonyban született 1855. október 28-án. Édesapja a kiskunfélegyházi gimnázium tanára volt ekkor. A kisfiú Lovassy azonban sokat tartózkodott nagyszüleinél Abonyban, az elemi iskolát is itt végezte el. Miután édesapját a bajai főgimnáziumhoz helyezték át, Lovassy Sándor is Baján folytatta gimnáziumi tanulmányait.

Az alföldi mezővárosban nevelkedett Lovassyra nagy hatással volt a bajai Dunaág, a Sugovica vízivilága, illetve a szomszédos Pandúr-sziget kiterjedt ártéri erdőségei. Ekkor kezdődött szenvedélye a madártojások gyűjtése iránt, amely megalapozta későbbi ornitológiai érdeklődését is. 1871-ben apját Debrecenbe helyezték át, az ifjú Lovassy pedig a református kollégiumban folytatta tanulmányait. Tanára, a tojásgyűjteményéről híres Kovács János hatására tovább mélyültek madártani ismeretei, és megismerkedett a debreceni Nagyerdő, a Hortobágy, illetve az akkor még létező Ecsedi-láp madárvilágával.


A múzeum-alapító mellszobra a Balatoni Múzeum kertjében (Forrás: kozterkep.hu)

További tanulmányait Debrecenben a Gazdasági Felsőbb Tanintézetben, illetve a Pázmány Péter Tudomány Egyetem bölcsészkarán végezte. 1878-ban tanári diplomát, 1884-ben pedig doktorátust szerzett. Kezdetben a szlovákiai  Nagyrőcére került tanárként, 1889-ben pedig a keszthelyi Mezőgazdasági Akadémián kapott katedrát, melynek 1916-ban igazgatója lett. Sági Károllyal és Csák Árpáddal 1898-ban alapították a Balatoni Múzeum Egyesületet, melynek eredményeképpen megépülhetett Keszthelyen a Balatoni Múzeum.


Dr. Lovassy Sándor (Forrás: Balatoni Múzeum)

Az 1891-es második Nemzetközi Madártani Kongresszusra Hermann Ottó kérésére Lovassy készítette el a magyar gyűjteményekben megtalálható tojásanyagok jegyzékét, a kongresszus résztvevőit pedig szintén ő kalauzolta a Kis-Balatonra tett kirándulásuk során. Ekkor kezdődött barátsága a neves német ornitológussal, Alexander von Homeyerrel is.

A Nagyrőcén töltött tanári évek alatt, a Magyar Tudományos Akadémia megbízásából négy évig kutatta az Ecsedi-láp madárvilágát 1885-1889 között. Az Alföld akkori legnagyobb kiterjedésű mocsárvilágát mindössze 9 évvel később csapolták le, hogy véglegesen áldozatul essen a mezőgazdasági hasznosításnak. Az utolsó években zajló kutatásokból született Lovassynak az 1931-ben megjelent Az Ecsedi-láp és madárvilága fennállása utolsó évtizedeiben című munkája.

Legjelentősebb műve kétségkívül a Magyarország gerinces állatai és gazdasági vonatkozásaik című könyve, amely mintegy harmincévnyi munka eredményeképpen 1927-ben jelenik meg a Természettudományi Társulat kiadásában. Bár a könyv szemlélete napjainkra sok téren idejétmúlt, mégis páratlan műnek és jelentős forrásmunkának számít a magyar zoológiai irodalomban. Jól mutatja ezt, hogy Fekete István Tüskevár című regényében Tutajos érdeklődő kérdéseire Matula bácsi így felelt:

„Ha pedig többet akar tudni ezekről a madarakról, kérje el otthon azt a könyvet, amit az a Lovassy nevű tanár úr írt. Az tud mindent.”

 

Csibrány Balázs