Sárvíz-völgye

Élőhelyek: mesterséges élőhelyek (40%), vízi élőhelyek (25%), gyepek (20%), erdők és facsoportok (15%).

Földhasználat: vadászat (60%), mezőgazdaság (40%), vízgazdálkodás (25%), halászat és akvakultúra (20%), erdőgazdálkodás (15%).

Veszélyeztető tényezők: a növényzet égetése (B%), a mezőgazdasági művelés felhagyása (B%), a madarak zavarása (B%), halászat és akvakultúra (C%).

Védettség: részleges.
Területleírás
Alacsony fekvésű mentesített ártér a Mezőföldkét magasabb tömbje között, a Sárvíz-csatorna mentén. Szántóföldinövénytermesztés, gyepgazdálkodás, tógazdasági halászat, nádvágás, vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás folyik itt.

Madártani jelentőség
A nemzetközi jelentőségű madárélőhelykijelölésére elsősorban az ősztől tavaszig itt éjszakázó nagymennyiségűvadlúd miatt került sor. Emellett a halastavak jelentősek mint a gémek és sirályok fészkelőhelye is.

Természetvédelmi kijelölések
3 616 hektár a Sárvíz-völgyeTK, 1 495 hektár pedig a Rétszilasi-tavak TT része. Az utóbbi szerepela Nemzetközi Jelentőségű Vizes Területek Jegyzékén, és itt a 8/1993. (I. 30.) FM rendelet értelmében tilos a vízivad vadászata.

Természetvédelmi kérdések
A Sárvíz-csatorna szabályozásamiatt az egykori vizes élőhelyek területe nagymértékben csökkent,szinte csak a halastavakra korlátozódik. A csatorna Veszprém, Várpalotaés Székesfehérvár tisztított és tisztítatlan szennyvizeinek befogadója,ezért nagymértékben szennyezett. A halastavakon a madarak üldözése, avadászat és a nádégetés jelent gondot. Időnként előfordul, hogy a tavaktavaszi feltöltése a gulipán költését veszélyezteti. A Rétszilasi-halastavak területén rendszeresen madárgyűrűző tábor üzemel.

Minősítő fajok:
törpegém (Ixobrychus minutus)
üstökös gém (Ardeola ralloides)
nagy kócsag (Egretta alba)
vetési lúd (Anser fabalis)
nagy lilik (Anser albifrons)
nyári lúd (Anser anser)
tőkés réce (Anas platyrhynchos)
cigányréce (Aythya nyroca)
cigányréce (Aythya nyroca)