| Page 9 | Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület

Nagy patkósdenevér (Fotó: Forrásy Csaba)

A hónap denevére: a nagy patkósdenevér

2021. 12. 20.

A legnagyobb testű patkósdenevér faj Európában, egy kifejlett állat súlya 18-32 gramm. Elterjedési területe hatalmas, mely Nagy-Britanniától egészen Japánig húzódik. Délen Északnyugat-Afrikában, Ázsiában a Közel-Keleten, valamint Iránban, Pakisztánban és Indiában is megtalálható. Európában legészakibb elterjedése Wales, Belgium és Dél-Lengyelország vonalában van. Ettől délre minden európai országban honos volt, de sok helyről már kipusztult vagy drasztikusan megfogyatkozott állományait találjuk csak.

Tovább romlott az Egyesült Királyság madarainak helyzete

2021. 12. 14.

Megjelent az Egyesült Királyság, a Csatorna-szigetek és a Man sziget madarainak helyzetét bemutató, sorrendben az ötödik elemzés (Birds of Conservation Concern – BoCC5), amely a jelzőlámpa színeihez hasonlóan vörös, borostyán és zöld kategóriákba sorolja be a terület 245 rendszeresen előforduló madárfaját.

Vadlúdcsapatba beszálló vörösnyakú lúd a Hortobágyon (fotó: ifj. Oláh János)

Országos vadlúdszinkron eredmények – két világszerte veszélyeztetett faj több mint 600 példányát veszélyeztette az új vadlúdvadászati szezon a Hortobágyon novemberben

2021. 12. 06.

A Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság (HNPI) idén novemberben – ebben a hónapban tartózkodik a legtöbb fokozottan védett vadlúd hazánkban – is megszervezte az országos vadlúdszinkront, melyhez a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) számos önkéntese is csatlakozott.

Közönséges késeidenevér (Fotó: Forrásy Csaba)

A hónap denevére: a közönséges késeidenevér

2021. 11. 25.

Viszonylag nagytermetű denevérfaj, egy kifejlett állat súlya akár 25 gramm is lehet. Elterjedési területe a mérsékelt égövi Európa, illetve a Közel-Kelet és Közép-Ázsia, ahol több alfaját is leírták már.

Torzonborz

2021. 11. 22.

Köszönjük Szert-Szabó Dorottyának, és kedves márkájának, a Torzonborznak, hogy csatlakozik a Gondoskodó Termék programunkhoz!

A fehérhátú fakopáncs országos felmérése 2021-ben

2021. 11. 20.

A fehérhátú fakopáncs minden tekintetben a legérdekesebb harkály fajunk. A Harkályvédelmi Szakosztály a faj országos felmérést tűzte ki célul a 2021-22-es években. Az alábbiakban a 2021-es felmérés eredményeit mutatjuk be.

Mintegy 600 millió fészkelő madárral lett kevesebb az Európai Unióban 1980 óta

2021. 11. 17.

A csökkenés az állomány hatodát jelenti, és nagyrészt a gyakori és elterjedt madárfajokat érinti! A legnagyobb veszteséget 247 millió egyeddel a házi veréb szenvedte el, melyet a sárga billegető követ 97 millióval, a seregély 75 millióval és a mezei pacsirta 68 millióval – mutatta ki a brit Királyi Madárvédelmi Egyesület (RSPB), a BirdLife International nemzetközi madárvédelmi szervezet és a Cseh Madártani Egyesület kutatóiból álló munkacsoport, az Európai Unió területén előforduló 445 madárfaj közül 378 adatainak vizsgálata alapján.

Különleges telefontok segíti a fecskék védelmét

2021. 11. 15.

Minden várakozást felülmúlva, összesen 634 alkotást neveztek a Telenor, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) és a Cellect Hungary közös pályázatára, amely a fecskék fészkeinek megóvására fókuszált. A grafikai munkák az ország minden tájáról érkeztek, a grafikus művészektől kezdve az óvodásokig sokakat megmozgatott a kiírás. A díjnyertes fecskerajz 100%-ban lebomló, környezetbarát telefontokon köszön majd vissza, ezzel is hirdetve a faj védelmét. Az eladásokból 500 forint pedig az MME madárvédelmi programját támogatja.

Vízimadár-védelmi konferencia

2021. 11. 11.

A X. FEHÉRTAVI DARVADOZÁS keretein belül a KNP és az MME Vízimadárvédelmi Szakosztálya ismét megrendezi az ún. Szakmai Napot, amelyre 2021. november 18.-án, csütörtökön kerül sor. A téma a földön fészkelő madárfajok természetvédelmi problémái.

Helyszín: Sándorfalva, Széchenyi Ifjúsági Közösségi Központ

Világszerte veszélyeztetett vörösnyakú ludat lőttek le a Hortobágyon

2021. 11. 10.

A Hortobágyi Nemzeti Park területén november 5-én találtak egy elpusztult vörösnyakú ludat, melyről a vizsgálatok során kiderült, hogy testében ólomsörét volt. Az eset azután történt, hogy az Agrárminisztérium lazított a vadászati szabályozáson megszüntetve az eddig a Tiszántúlon érvényben lévő szűkített vadászidényt. A vörösnyakú lúd a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján sérülékeny besorolású fajok közé tartozik, világállománya csökkenő, mindössze 18 000-19 000 pár.