Harkályodúk másodlagos hasznosítói Munkacsoport / Woodpecker Cavities Secondary Users Working Group

Az elhagyott harkályodúk természetes búvóhelyet, életteret jelentenek számos élőlény számára. Az újonnan beköltözők - azaz a másodlagos hasznosítók - az odúkat a maguk igényei szerint alakítják tovább, akár rövidebb, átmeneti jelleggel, akár hosszabb ideg használják. Ennek megfelelően, az egyes odúknak, valamint a harkályok táplálékkeresése által lyuggatott és a különböző funkciójú odvakat rejtő fáknak az élettörténetét is sokféle egymást váltó faj, és azoknak akár több generációja alakítja.

Vajon milyen élőlények és milyen célból választják a harkályok felhagyott odúit? Hogyan hat a másodlagos használók tevékenysége a harkályok populációira, hatnak-e és ha igen, hogyan hatnak egymásra? A „Harkályodúk másodlagos hasznosítói” Munkacsoport változatos módszertani eszköztár, sok terepi megfigyelés, hazai és nemzetközi munkakapcsolatok révén, a különböző taxonok (gerinctelenek és gerincesek) és módszerek szakértőinek bevonásával szeretne a feltett kérdésekre választ kapni. A munkacsoport várható eredményei, azon túl, hogy lényeges új faunisztikai adatokat szolgáltathatnak, a másodlagos hasznosító fajok ökológiai szerepének és az erdők bonyolult ökoszisztémájának jobb megértéséhez is érdemben járulnak hozzá, akárcsak a célfajok, a harkályok védelmének sikerességéhez is.

Woodpeckers are important keystone species. The cavities these birds create are often used by other animal species, as nesting and denning sites, roosting and sleeping sites, or as food stores. Such species - birds, mammals, invertebrates - are known as secondary cavity-users. Some adapt woodpecker old cavities according to their own particular needs, others simply use them as they find them, and they can be used short-term or long-term.

Which animals use such holes? And precisely why? How do the activities of secondary users affect woodpecker populations? How do the primary and secondary users interact? Our group seeks to find answers to these questions and others using methodology and field observations, and by drawing on the expertise of experts in invertebrates and vertebrates. In addition to providing faunistic data, we hope that any results gained by our working group will contribute to a better overall understanding of the ecological role played by both woodpeckers and secondary cavity-users and the complex ecosystems of wooded habitats.

Koordinátor / Coordinator: Dr. Tóth Mária: E-mail: maria.ronkay@gmail.com

Régi zöld küllő (Picus viridis) odúban fészkelő búbosbanka (Upupa epops) / Hoopoe nesting in an old Green Woodpecker cavity.

Régi harkályodúban fészkelő nyaktekercs (Jynx torquilla) / Wryneck nesting in an old woodpecker nest cavity (Gerard Gorman).

A kék galamb (Columba oenas) gyakran fészkel a fekete harkály (Dryocopus martius) régi odúiban / Stock Doves often nest in old Black Woodpecker holes (Kókay Szabolcs).

Mogyorós pele (Muscardinus avellanarius), egy kisemlősfaj, mely gyakran használ régi harkályodúkat, és mesterséges fészekodúkat / Hazel Dormouse, a small mammal that often uses woodpecker cavities and nest boxes (Tóth Mária).

Sok denevér, mint például ez a rőt koraidenevér (Nyctalus noctula), használ a harkályok általá készített odút / Many bats, like this Noctule, regularly use woodpecker cavities (Tóth Mária).

A mókusok (Sciurus vulgaris) gyakran használják a nagyobb harkályodúkat fészekként, vagy táplálék raktározására / Red Squirrels regularly use larger woodpecker cavities as dens and to store food (Tóth Mária).

Régi harkályodút használó lódarazsak (Vespa crabro) / Hornets using an old woodpecker nest cavity (Gerard Gorman).