Egy újabb falrongálási esettel egyidőben megérkezett a harkálykárosultakat tájékoztató jogértelmezés

2011-08-30 23:00

Az MME egyik legfontosabb feladata az ember-madár konfliktusok megelőzése, illetve  javaslattétel a problémás helyzetek kezelésére. Ezért kezdtünk el foglalkozni a folyamatosan érkező bejelentések hatására a falrongáló harkályok kérdésével. Első lépésben kidolgoztuk és az esetvizsgálati tapasztalatok fényében folyamatosan frissítjük a harkály falrongálás oldalt. Ezzel párhuzamosan pedig az egyik nagy károsult kérésére - vele közösen - beadvánnyal fordultunk a "zöld ombudsmanhoz" egy szakértői bizottság felállítása ügyében 2009. október 28-án.

Harkály falbontásának eredménye (Fotó: Orbán Zoltán).

 

Mivel a káresetek megelőzésének, megszüntetésének biológiai (riasztásos) megoldása nincs, azt javasoltuk, hogy az ombudsmani hivatal segítsen összehívni egy olyan madártani, természetvédelmi, biztosítási, jogi, építéstechnológiai, szabványügyi szakemberekből álló munkacsoportot, ami megvizsgálná a probléma biztosítási kezelésének lehetőségét, illetve a káresetek megelőzése érdekében segítene kidolgozni garantált és elfogadható árú harkálybiztos falburkolási technológiákat. Az MME a felállítandó szakértői csoport munkatervével kapcsolatban konkrét javaslatokat is kidolgozott a harkályálló szigetelési technológiák kísérletes vizsgálatára.

A bejelenést követően - a hivatal meghívására - a jogi és kutatási osztály képviselőinek személyes találkozó keretében is kifejthettük és indokolhattuk a harkály kérdés kezelésére tett javaslatunkat, ismételten felhívva a figyelmet arra, hogy ebben a riasztó eszközök alkalmazása csak nagyon esetleges és helyszínfüggő tüneti kezelés lehet.

Ezután több mint egy évig nem kaptunk hírt a beadvánnyal kapcsolatban, majd 2011. július 26-ai keltezéssel ("alig" több mint másfél év elmúltával) levél érkezett a hivataltól (letöltés >>), ami azonban nem a harkály probléma megoldásával kapcsolatos javaslatunkról szólt, csak egy jogértelmezést tartalmazott. Ennek egyik legfontosabb üzenete az, hogy a jelenlegi törvényi szabályozások értelmében a károsultak felelőssége a harkályálló technológiák alkalmazása (holott ilyen hivatalosan nem létezik, hacsak nem építenek minden épületet üvegfalakból vagy burkolnak kőlapokkal, betonnal vagy márvánnyal) és a madarak riasztásának megoldása, utóbbihoz azonban még engedélyt is kell kérniük a túlterhelt zöldhatóságtól.

Eközben azonban a harkályok sem tétlenkedtek, és alig egy nappal a levél kézhezvételét követően újabb falrongálási bejelentés érkezett a fővárosból, a Petőfi híd budai hídfője mellől.

Újabb harkály falrongálási eset, ezúttal Budapest belvárosi részén, a Petőfi híd
budai hídfőjénél (Videó: Orbán Zoltán).
 
 
Az épület fenntartója itt is kénytelen szembesülni azzal a helyzettel, hogy a harkályok semmiféle megszokott riasztó módszerrel nem tarthatók távol a magas, rendkívül nagy felületű és bonyolult formájú falaktól, és ami még ennél is rosszabb, a károk felszámolása sem lehetséges, mert a madarak a javítást követően akár órák múlva visszatérnek és tönkre teszik a foltozásokat is. Ez az irodaházat kiadó szolgáltató és a tetemes bérleti díjat fizető bérlők között folyamatos, jelenleg azonban feloldhatatlan vitához vezet, amiben szokatlan módon mindkét fél áldozat (és a madarak is ártatlanok, hiszen ők nem rongálni akarnak, csak azt teszik, amit évmilliók óta - kopácsolnak a környezetükben).
 
Az újabb falbontás helyszíne is jelzi a helyzet bonyolultságát, ami a hivatal levelében megfogalmazottakkal szemben nem csak a zöldövezeti épületek lakóit és fenntartóit érintik. Ezek a városiasodott madarak ugyanis szó szerint bárhol megélnek, ahol néhány fa van, így olyan 15-20 fából álló belvárosi közparkocskákban is, melyek létesítése a városok élhetővé tétele, zöldítése miatt folyamatos elvárás.
 
Köszönjük a zöld ombudsmani hivatal tájékoztatását, mely alapján csak azt tudjuk javasolni a károsultaknak, hogy a jogszabályok szellemében kárrendezési, harkály távoltartási problémáikkal (riasztási engedély kérelemmel is!) a területileg illetékes zöldhatósághoz forduljanak.
 

Az MME továbbra is fenntartja azt az álláspontját, mi szerint sem a lakosságot, sem az épületfenntartókat, sem a kivitelezőket, de a zöldhatóság munkatársait sem  lehet magára hagyni (a védett harkályokról nem is beszélve!) egy olyan joghézagokkal és a problémára valós megoldást kínáló eszközrendszer nélküli helyzetben, ami most jellemzi a harkály falrombolás ügyét. Az állami támogatású panel- és egyéb épületszigetelési programok örömteli előre haladtával párhuzamosan valószínűleg növekedni fog a hasonló, továbbra is megoldásra váró esetek száma.

 

Kapcsolódó oldalak

 

Orbán Zoltán

 

 

Társadalmi Kapcsolatok Osztály
Harkály
Magyarország
Mindennapi madárvédelem

Kapcsolódó hírek

Megemlékezés

Mély fájdalommal tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy Schmidt Egon életének 92 évében elhunyt.  Elhunyt szerettünk búcsúztatása 2023. március 10-én 11:15 órakor lesz a Farkasréti temető Makovecz-ravatalozóban.  

Madarak és Fák Napja Országos Verseny 2023

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület a Madarak és Fák Napja alkalmából országos versenyt hirdet az általános iskolai felső tagozatos tanulók számára.

Schmidt Egon a Kossuth-díjjal (fotó: Haraszthy László)

Elhunyt Schmidt Egon, az MME Tiszteletbeli elnöke, Kossuth-díjas ornitológus író

Mély fájdalommal tudatjuk, hogy 91 éves korában, ma hajnalban elhunyt Schmidt Egon, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Tiszteletbeli elnöke, Kossuth-díjas író, aki egész életét a madaraknak, a madárvédelemnek és az ismeretterjesztésnek szentelte. Életével mindannyiunk számára példát mutatott természetszeretetből, emberségből, személyiségével természetvédők...