Az 1974-ben alapított Magyar Madártani Egyesülettel (MME), és azon belül a gyűrűzőket tömörítő Madárgyűrűző és Vonuláskutató Szakosztály megalakulásával nagy lendületet vett a szervezett madárgyűrűzés.
A függönyháló megjelenése és elterjedése új lehetőségeket teremtett a madárvonulás-kutatásban, elsősorban az addig ritkábban jelölt, nagy tömegű énekesmadarak gyűrűzésében. A gondosan tervezett és következetes mintavételezések (hosszútávra tervezett, állandó felületű hálóállások) lehetővé tették a gyűrűzési adatok statisztikai módszerekkel történő feldolgozását.
Partifecske függönyhálóban (Fotó: Karcza Zsolt)
A lengyel "Actio Baltica" mintájára megindult Magyarországon az "Actio Hungarica" madárgyűrűző hálózat. Az első gyűrűzőtáborokat Szentendrey Géza szervezte a Pilisben, Kisorosziban (Martuska-sziget), illetve Budakeszin (Nagy-Szénás-Zug "Bodzás árok"), míg a dinnyési tábort Csörgő Tibor indította el. A következő években országszerte szerveződtek a gyűrűzőtáborok és állomások: Fülöpháza (1976-1989), Fehértó (Hanság, 1977-2001), Sumony (1981-), Csanytelek (1983-1987), Ócsa (1983-), Fenékpuszta (1986-), Szalonna (Bódva-völgy, 1986-), Szeged (Fehér-tó, 1988-), Dinnyés (Elza-major, 1989-), Naszály (Ferencmajor, 1991-), Barabás (Kaszonyi-hegy, 1992-2010), Izsák (Kolon-tó, 1998-), Tömörd (1998-), Farmos (Gátőrház, 2007-), Dávod (Földvári-tó, 2010-), Hortobágy (Halastó, 2011-). Ezeken a gyűrűző pontokon napjainkig több, mint kétmillió madarat jelöltek meg és vették fel biometriai adataikat.
Madárgyűrűző állomások (2016.)
1976-ban a Madártani Intézet megbízásából az MME átvette a madárgyűrűzés szervezését Magyarországon. A Madárgyűrűzési Központban dolgozó munkatársak (1974-2003): Schmidt Egon, Haraszthy László, Roman Holynski, Harangi István, Büki József, Tóth László, Varga Lajos, Simon László, Halmos Gergő.
Madárgyűrűzési Központ, Irattár
Az első számítógépes programot (Proring) és hozzá a hazai kódrendszert (HURING) 1987-ben dolgozták ki (Szép Tibor, Büki József), amely Közép-, Kelet-Európában akkor egyedülálló volt. Ez egy IBM XT számítógépen írt dbase program és adatbázis volt, amelybe rögzítésre kerültek a megkerülések, valamint a hozzájuk tartozó gyűrűzési adatok. A mentéseket floppy disc-eken tárolták. Az 1990-es évek közepétől kezdték fejleszteni (Varga Lajos, Simon László) a 2014. február 19-ig működött „Ringing office” elnevezésű számítógépes alkalmazást, ami már Windows operációs rendszerben futott, és egy Paradox adatbázist kezelt. Ezzel a szoftverrel már valamennyi madárgyűrűzési adat rögzítésre került, visszamenőleg is. Ebben a munkában a Központ alkalmazottai mellett polgári szolgálatos segítők, megbízott külső munkatársak és önkéntes segítők tucatjai vettek részt. A teljes, naprakész adatbank 2006-ra készült el.
Madárgyűrűzési Központ, adattárolók
Ezt az óriási munkát a Központban alkalmazásában lévő munkatársak (Halmos Gergő, Karcza Zsolt, Marosi Norbert, Simon László, Varga Lajos, Verseczki Nikoletta) mellett megbízott külső adatrögzítők (Albert László, Kollár József, Lóránt Miklós, Madarász Boglárka, Miklay György, Orbán Zoltán), polgári szolgálatosok (Bajor Zoltán, Balázs András, Benedek Tibor, Hős János, Kókay Szabolcs, Künsztler Róbert, Magyar Zsolt, Marosi Norbert, Nagy Krisztián, Rákosi Gergely, Téglás Tamás) és önkéntes segítők tucatjai (Éles Balázs, Morandini Pál, Vadász Csaba, Verseczki Nikoletta, Vigh Lívia és még sokan mások) végezték. Az utóbbi évtizedben egyre nagyobb arányban maguk a gyűrűző kollégák végzik az adatrögzítést. Ők az éves madárgyűrűzési jelentéseket elektronikus adatbázis formában küldik meg, ezzel óriási terhet levéve a Központban dolgozók válláról.
Tringa (T-Ring Application), Madárgyűrűzési Adatkezelő Rendszer
2014-ben indult el a T-Systems Magyarország és az MME közös munkájából született új, Tringa (T-Ring Application) elnevezésű, a mai igényeknek és rendszerkörnyezetnek megfelelő online madárgyűrűzési adatbank kezelő alkalmazás. Ezzel az új szoftverrel a gyűrűzők és a rendszeres megfigyelők közvetlenül, online módon kezelhetik a madárgyűrűzési adataikat.
Az adatbank alapján 1908-tól 2016-ig 1251 madárgyűrűző 300 madárfaj 5,6 millió egyedét jelölte meg Magyarországon. Összesen 860 ezer megkerülési adatot tarunk nyílván, amiből 57 ezer külföldi vonatkozású. Mindezek közül jelenleg a legtávolabbi adatunk, a gyűrűzés helyétől (Tiszafüred, Jász-Nagykun-Szolnok megye) 8972 km-re kézrekerült fehér gólya (Dél-Afrikai Köztársaság).
Gyűrűzött madarak száma Magyarországon 1908 és 2021között
2009-ben jelent meg a Kossuth Könyvkiadó gondozásában a Magyar Madárvonulási Atlasz. Ebben a 2006. december végén adatbankban lévő 3,7 millió gyűrűzési és megkerülési adat került feldolgozásra (1908-2006, 99 év), fajonként, 672 oldalon. Az atlaszban 287 térkép, 509 grafikon mutatja be a hazai madárfajokat és a gyűrűzési eredményeket. Összesen 73 szerző, 50 fotós, és az adatellenőrzésben és feldolgozásban segítő sok önkéntes munkatárs segítette a munkát. A könyv teljes terjedelme 1,98 millió karakter.
Magyar Madárvonulási Atlasz
A vonuló madarak szabadon keresztezik az országhatárokat, így a madárgyűrűzés alkalmazása is csak nemzetközi összefogás segítségével lehetséges. Európában ezt az együttműködést az 1963-ban, Párizsban, az európai madárgyűrűzési központok által alapított EURING (European Union for Bird Ringing) biztosítja. Az EURING fő céljai a tudományos célú madárgyűrűzés szervezése és standardizálása, egységes kódrendszer kialakítása és használata, közös adatbank létrehozása és üzemeltetése, valamint egységes protokoll alapján működő, széleskörű kutatási programok koordinálása, mint például a "swallow project", vagy az "EURO-CES". Az 1977-től működő EURING adatbank megkerülési adatai - az érintett madárgyűrűzési központok engedélyével - a világ bármely részén végzett kutatás rendelkezésére állnak.
Bird Ringing for Science and Conservation
Az EURING kétévente rendezi meg rendszeres közgyűlését, amelyen valamennyi társ madárgyűrűzési központ részt vesz. A vasfüggöny lebontása előtt a kelet-európai országok képviselői csak ritkán vehettek részt ezeken a találkozókon, ezért megrendezték a szocialista országok madárgyűrűző és vonuláskutató konferenciáit. Magyarországon két alkalommal tartották, 1979-ben és 1985-ben.
Szocialista országok madárgyűrűzési központ vezetőinek találkozója, 1979. (Fotó: Schmidt Egon)
Magyarország először 1990-ben, Visegrádon adott otthont az EURING találkozónak, majd 2007. nyár végén, részben a közelgő centenárium tiszteletére, ismét Magyarországon, Fertőújlakon (Fertő-Hanság és Örségi Nemzeti Park: Csapody István Természetiskola és Látogatóközpont) került megrendezésre. Ezen 25 madárgyűrűzési központ képviseltette magát.
EURING közgyűlés, 1990, Visegrád
EURING közgyűlés, 2007 Fertőújlak (fotó: Verseczki Nikoletta)
A 2018-ban 110 éves hazai madárgyűrűzés teljes mértékben digitalizált adatbankjából eddig is számtalan publikáció, egyetemi szakdolgozat, doktori dolgozat, cikk született, és továbbra is nyitva áll a hazai és külföldi kutatók előtt.
2005/120. számú megkerülési levél
(Madárgyűrűzési Központ archívuma)
