Végveszélyben a délvidéki földikutya

A szerb-magyar határszakaszon létesítendő biztonsági határzár várhatóan jelentős negatív hatást gyakorol a délvidéki földikutya egyetlen, törvényi oltalomban részesülő hazai élőhelyére. 

Délvidéki földikutya (Fotó: Németh Attila)

A délvidéki földikutya a Kárpát-medence bennszülött állatfaja, mely a Duna-Tisza közötti Homokhátságon és a Vajdaságon kívül sehol a világon nem fordul elő. Mindössze három populációja ismert: Újvidék közelében; Kelebia, Ásotthalom és Szabadka között a szerb-magyar államhatáron; és Baja város határában. A faj állományának döntő többsége Baján (200 egyed) és a szerb-magyar határon (200 egyed) él. Mivel az egész világon kevesebb, mint 500 példánya él, ráadásul közvetlen és folyamatosan fennálló veszélyeztető tényezők fenyegetik fennmaradását, Európa egyik legveszélyeztetettebb emlősállata. A délvidéki földikutya a kevés „igazi hungarikumnak” számító állatfaj egyike, melynek megőrzése Magyarország felelőssége.

A tervezett biztonsági kerítés nem kellően körültekintő megvalósulásának esetén a kelebiai populáció pusztulása nem pusztán sajnálatos lehetőség, sokkal inkább okszerű következmény. Amellett, hogy a munkálatok a határzónában élő állatok jelentős részét elpusztítják és élőhelyüket megszűntetik, a két ország területén esetlegesen túlélő töredékállományokat is végérvényesen elszigetelik egymástól. Ugyanakkor mind a kivitelezés során, mind az azt követő időszakra vonatkozóan léteznek olyan megoldások, amelyekkel a várható negatív ökológiai hatás kiküszöbölhető, mérsékelhető, illetve kompenzálható. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Emlőstani Szakosztálya ezért arra kéri a biztonsági határzár tervezésében és kivitelezésében részt vevő állami szerveket, illetve a természeti értékek megőrzéséért felelős Földművelésügyi Minisztériumot, hogy a létesítmény tervezése és kivitelezése során az érintett területeken található veszélyeztetett állat és növényfajok, köztük a délvidéki földikutya érdekeit a lehető legnagyobb mértékben vegyék figyelembe.

A kerítésépítés negatív hatását mérsékelheti a földikutyák élőhelyének Magyarország területén élőhely-rekonstrukció révén történő bővítése, amivel a populáció eltűnése is megakadályozható. A jelen helyzet rávilágít a faj nagyfokú sérülékenységére, ezért a délvidéki földikutya fennmaradásának érdekében a másik jelentősebb állomány, a bajai populáció élőhelyének védetté nyilvánítása sem tűr további halasztást. E két lépés csupán minimális financiális eszközöket igényel, de elmaradásuk esetén a délvidéki földikutya rövid időn belül bekövetkező kipusztulása nem akadályozható meg.


A délvidéki földikutya élőhelye (Fotó: Németh Attila)

 

Kapcsolódó hírek

Mély fájdalommal tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy Schmidt Egon életének 92 évében elhunyt.  Elhunyt szerettünk búcsúztatása 2023. március 10-én 11:15 órakor lesz a Farkasréti temető Makovecz-ravatalozóban.  

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület a Madarak és Fák Napja alkalmából országos versenyt hirdet az általános iskolai felső tagozatos tanulók számára.

Schmidt Egon a Kossuth-díjjal (fotó: Haraszthy László)

Mély fájdalommal tudatjuk, hogy 91 éves korában, ma hajnalban elhunyt Schmidt Egon, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Tiszteletbeli elnöke, Kossuth-díjas író, aki egész életét a madaraknak, a madárvédelemnek és az ismeretterjesztésnek szentelte. Életével mindannyiunk számára példát mutatott természetszeretetből, emberségből, személyiségével természetvédők...