Újabb ragadozó madarunk, egy barna kánya követhető műholdas jeladóval

A nagytestű madarak, köztük a ragadozók felnőtt egyedeinek befogása a tudományos és természetvédelmi célú jelöléshez sokkal nehezebb az énekesmadarak jól kidolgozott és jóval egyszerűbb függönyhálózásánál. Az MME szakemberei a sok évtizedes tapasztalatok alapján újabb és újabb sikereket érnek el ezen a területen is - ennek legutóbbi állomásaként egy barna kányára kerül műholdas jeladó.

"Anna", a jeladós barna kánya az elengedés előtt - Érsekcsanád, 2019.07.26. (Fotó: Bolvári Adrienn)

Miért fontos a kor?

Miért szempont, hogy a műholdas jeladó felnőtt (tehát sem nem fészekben lévő, sem abban az évben kirepült fiatal) madárra kerüljön? Ennek oka a rendkívül magas, akár 70-80%-ot is meghaladó természetes fiókahalandóság, és a műholdas jeladók igen magas, egymillió forintot is meghaladó ára.

Ha ezeket fiatal madarakra tennék, akkor a gyorsan és nagy valószínűséggel bekövetkező elhullás miatt az eszközök érdemi adat nélkül vesznének el. Ezzel szemben ha a jeladók felnőtt, túlélési rutinnal rendelkező példányokra kerülnek, akkor azok jó eséllyel éveken át tudnak mozgási, vonulási adataikkal hozzájárulni a faj megismeréséhez és védelméhez.

 

"Anna", a tojó barna kánya

A madarat 2019. július 26-án sikerült befogni és műholdadóval felszerelni Érsekcsanád közelében. A tojót az aznapi névnap alapján „Annának” neveztük el.

Magyarország első jeladós barna kányája a befogás után három hétig tartózkodott Érsekcsanád térségében, majd augusztus 19-én indult el déli irányba. Augusztus 25-e óta Horvátországban, Eszéktől kissé délre tartózkodik. Az első három napon ugyan azon az éjszakázóhelyen pihent és innen járt ki táplálkozni 20-30 km körben.


"Anna", a jeladós barna kánya megkezdte a vonulást. A renszeresen frissülő térkép
eléréséhez katt a képre (Forrás: MME – 2019.09.04.)

 

"Anna" jeladóját is annak a magáncégnek a támogatásával sikerült beszerezni, mely a madárvédelmet és a madártani kutatást támogatva tavaly lehetővé tette a "Mária" nevű darázsölyv jelölését. A cég névtelenséget kérő vezetőjének kérése az volt, hogy az általa biztosított eszközökkel olyan védett fajok jeladós követése valósuljon meg, melyekről alig vagy egyáltalán nem rendelkezünk a szükséges információkkal.

"Mária", a darázsölyv már Afrikában van

Eközben "Mária", a tavaly hasonló körülmények között jelölt darázsölyv tojó már Afrikában repül.


Ami különleges az idén őszi útvonalválasztásában, az az, hogy dél felé indult meg, ...


... míg tavaly nyugati irányba indult és Gibraltárnál érte el Afrikát, majd tavasszal,
hurokvonulási útvonalat leírva, északi irányba repülve, rövidebb útvonalon
tért haza
. A térképek aktualizálásához, nagyításához katt a képekre
(Forrás: MME)

 

Ismételten és ezúton is szeretnénk megköszönni a névtelenséget kérő támogatónak, hogy felajánlásával hozzájárult hazánk egyik kevésbé ismert vonulási viselkedésű ragadozó madarának kutatásához és védelméhez. Reméljük, a jövőben több hasonló támogatás is segíti természetvédelmi munkánkat, hiszen tenni- és megismernivaló bőven akad akár a ragadozó-, akár a nagytestű vízimadarak, vagy éppen a fehér és fekete gólyák kapcsán.
 

Kalocsa Béla - Tamás Enikő Anna - Orbán Zoltán

Kapcsolódó hírek

Mély fájdalommal tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy Schmidt Egon életének 92 évében elhunyt.  Elhunyt szerettünk búcsúztatása 2023. március 10-én 11:15 órakor lesz a Farkasréti temető Makovecz-ravatalozóban.  

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület a Madarak és Fák Napja alkalmából országos versenyt hirdet az általános iskolai felső tagozatos tanulók számára.

Schmidt Egon a Kossuth-díjjal (fotó: Haraszthy László)

Mély fájdalommal tudatjuk, hogy 91 éves korában, ma hajnalban elhunyt Schmidt Egon, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Tiszteletbeli elnöke, Kossuth-díjas író, aki egész életét a madaraknak, a madárvédelemnek és az ismeretterjesztésnek szentelte. Életével mindannyiunk számára példát mutatott természetszeretetből, emberségből, személyiségével természetvédők...