Május végétől elérhető az új, online Eurázsia-Afrika madárvonulási atlasz alkalmazás (Eurasian African Bird Migration Atlas), amely lehetővé teszi, hogy a több tízezer madárgyűrűző és adatgyűjtő által az elmúlt több mint száz évben összegyűjtött sok millió megkerülési adatot egy interaktív felületen láthassuk.
A madárvonulás határokon, kontinenseken átívelő jelenség, így a vizsgálata is nemzetközi összefogást igényel. Ezért alakult meg 1963-ban Párizsban az EURING (European Union for Bird Ringing), amely a társult, elsősorban európai madárgyűrűzési központok ernyőszervezete. Ezen belül 1977-ben létrehozták a közös madárgyűrűzési adatbankot (EURING Adatbank), amely számtalan nemzetközi tudományos és természetvédelmi kutatás alapjául szolgált eddig is. Most az új online Eurázsia-Afrika madárvonulási atlasz alkalmazás lehetővé teszi, hogy az EURING adatbankban tárolt valamennyi adatot egy interaktív felületen láthassuk. Az atlasz 300 európai fészkelő és vonuló madárfaj gyűrűzési-megkerülési adatait mutatja be. E mellett a Movebank-ból, amely a különböző típusú nyomkövetővel ellátott állatok legnagyobb nemzetközi biotikai adatbázisa, közel száz madárfaj jeladóval felszerelt egyedeinek mozgásait is bemutatja az új weboldal.
Az utóbbi évtizedekben sorra jelentek meg a nemzeti madárvonulási atlaszok, általában könyv formában, így például a Magyar madárvonulási atlasz is, 2009-ben (Kossuth kiadó). Ez a közel 700 oldalas mű a 2008-ban 100 éves hazai madárgyűrűzés addigi eredményeit dolgozta fel. A korábban megjelent nemzeti madárvonulási atlaszok fontos mérföldkövei voltak a madárvonuláskutatás során gyűjtött adatok összefoglaló elemzésének és publikálásának. A most elinduló online atlasz alkalmazás mindezeket az eredményeket egy felületre integrálja, így kibontakoznak az egyes madárfajok kontinentális léptékű mozgásmintázatai. További előnye az online megjelenítésnek, hogy a háttéradatbázis a jövőben rendszeresen frissítésre kerül az újabb és újabb megkerülési és nyomkövetős adatokkal.
A vadgerle megkerülési és jeladós adatai az Eurázsia-Afrika madárvonulási atlasz alkalmazásban.
A tudományos madárgyűrűzés kezdeteitől, amikor 1899-ben Hans Christian Cornelius Mortensen (1856-1921) megjelölte az első seregélyeket Dániában, napjainkig sok millió madár kapott egyedi azonosítóval ellátott jelzést. Magyarországon Schenk Jakab (1876-1945) vezette be a módszert 1908-ban, a Herman Ottó által alapított Magyar Ornithologiai Központ szervezésében. A Központ (1909-től Magyar Királyi Ornitholologiai Központ, majd 1916-tól Madártani Intézet) szervezte itthon a madárgyűrűzést egészen 1975-ig. Az első évtizedekben évente néhány ezer madarat gyűrűztek, elsősorban fiókákat (fehér gólya, gémek, füsti fecske stb.). 1950-es, 60-as, 70-es években 3-12 ezer madarat gyűrűztek évente országosan, leggyakrabban pintyféléket, amelyeket hívómadár segítségével fogtak meg. 1976-tól az MME működteti a magyar Madárgyűrűzési Központot és a Madárgyűrűző és Vonuláskutató Szakosztállyal együtt szervezi országos szinten a hazai madárgyűrűzést. Ennek eredményeként az 1970-es évek közepétől megalakultak az első táborok és madárgyűrűző állomások, amelyek a madárvonulás figyelésén túl fontos természetvédelmi oktató helyekké is váltak. Napjainkban 250-270 madárgyűrűző országszerte évi 220-260 ezer madarat jelöl, legnagyobb részét a 11 madárgyűrűző állomáson, természetvédelmi táborokban, projektek keretein belül, valamint célzott kutatómunkák során.
Magyar gyűrűs kis kárókatona Szlovéniában (Fotó: Jure Novak).
1908-tól napjainkig 6,7 millió madarat gyűrűztek Magyarországon. Ennek eredményeként közel 1,2 millió megkerülési adatot tart nyilván a Madárgyűrűzési Központ adatbankja. Ezek közül az úgynevezett távolsági adatok (a gyűrűzés és megkerülés között minimum 10 km távolság van), valamint az összes kézrekerülési adat (a madarat elhullása vagy sérülése következtében találják meg) bekerül az EURING Adatbankba is, így ezek megjelennek az Eurázsia-afrikai madárvonulási atlaszban is. Ez jelenleg 235 madárfaj, 144777 adata. Vannak madárfajok, amelyek esetén a hazai gyűrűzési és megkerülési adatok nagy arányban szerepelnek az EURING Adatbankban a többi központ adatmennyiségéhez képest, így a most induló online atlasz alkalmazásban is kiemelkedő jelentőségük van. Ilyen madárfajok például azok, amelyek elterjedési területének nyugati határvidéke a Kárpát-medence, így más országokban ritkán jelölik őket, vagy az MME szervezésében olyan természetvédelmi vagy kutatási programok indultak az adott madárfaj védelmére, amelyekben jelentős jelölési akciók is voltak. Például kék vércse, kerecsensólyom, parlagi sas, szalakóta védelmi projektek vagy a szerecsensirály, nagy kócsag színes jelölési projektek stb.
Az online atlaszban madárfajonként jeleníthetők meg az adatok a térképeken. A madárfaj kiválasztását követően régiónként láthatóak a mozgási kapcsolatok (minden madár gyűrűzési és megkerülési adatának helyei vonallal vannak összekötve). Európa egyes régiói más-más színnel jelennek meg, így látható a földrajzi kapcsolat az egyes fészkelő állományok telelőterületei között. Az adatok különböző paraméterek alapján szűrhetők, így részletesebb képet kaphatunk a mozgásmintázatokról. Ilyen a havi bontás vagy kor és ivar csoportok szerinti szűrés. Ha van az adott madárfajnak nyomkövetős adatsora, a menüben bekapcsolható a megjelenítésük. Minden madárfaj oldalán egy rövid összefoglaló található a legfontosabb információkkal, mint például az adott madárfaj elterjedési területe, vonulási mintázatai, veszélyeztető tényezők a megkerülési adatok alapján.
Füstifecske megkerülési adatok. Régiónkénti kapcsolatok a fészkelési és telelőterületek között. A különböző európai régiókban gyűrűzött madarak adatai (jelen esetben Északnyugat- és Közép-Európa) különböző színekkel jelennek meg. A felhasználók választhatnak a nyolc régió adatai közül.
Az EURING Eurázsia-Afrika madárvonulási atlaszt az ENSZ vándorló fajokról szóló egyezménye (Convention on the Conservation of Migratory Species), az olasz kormány, valamint az Institute of Avian Research, Germany támogatta.
EURING tagszervezetek
Az MME Monitoring Központ és Madárgyűrűzési Központ a hazai madártani megfigyelőrendszer központjai, több ezer önkéntes munkatársat fogunk össze, akik felbecsülhetetlen értékű adatokat gyűjtenek a hazai madár és más állatfajokról. Adatbázisaink számtalan tudományos és természetvédelmi munkához szolgáltattak alapadatokat. Összefoglaló munkáink (Magyar madárvonulási atlasz, Magyarország madáratlasza) mellett folyamatosan nyomonkövethetőek eredményeink az MME Tudástár Magyarország madarai oldalon.
További információ a madárgyűrűzésről: MME Madárgyűrűzési Központ oldata
További információ az Eurázsia-Afrika madárvonulási atlaszról az EURING oldalon.
Magyar gyűrűs daru a Hortobágyon (Fotó: Nagy József).
