2017-05-11 15:32
A "Túzok határon átnyúló védelme Közép-Európában" címmel osztrák-magyar természetvédelmi együttműködés indult tavaly év végén, Európa egyik utolsó túzokállományának megőrzése érdekében. A projekt célja a túzok közép-európai állományának hosszú távú megőrzése a legfontosabb veszélyeztető tényezők kiiktatásával, a negatív hatások mérséklésével, továbbá a faj védelmével érintett szakemberek tájékoztatásával, célzott képzésekkel és szemléletformáló tevékenységekkel.
A túzok (Otis tarda) Európa legnagyobb testű röpképes madara, Közép-Európai állományának súlypontja Magyarországon található, nem utolsó sorban pedig az MME címermadara, az Egyesület természetvédelmi tevékenységeinek egyik zászlóshajója. A faj hazai állománya az XIX. század végétől a klasszikus pusztai élőhelyek átalakulása, beszűkülése következtében folyamatosan csökkent, majd az 1980-as évekre teljesen összeomlott. A célzott védelemnek köszönhetően az akkora mindössze 800-900 példányra zsugorodott állomány növekedésnek indult, és napjainkra nagyjából 1400-1500 egyed körül stabilizálódott. Az utóbbi pár évben a faj helyzete sajnos újra megbillent: csökkenő tendenciát mutat, a veszélyeztető tényezők köre átalakult és sajnálatosan kibővült. A hazai puszták emblematikus madara viselkedésénél és élőhelyi igényeinél fogva állandó odafigyelést igényel, csak ezzel kerülhető el állományának újbóli összeomlása. Ne feledjük, hogy a túzok európai állománya ma tulajdonképpen az Ibériai-félszigetre és a Kárpát-medencére szorult vissza, a faj számos korábbi élőhelyén – Spanyolországot és Portugáliát kivéve gyakorlatilag teljes Nyugat-Európában – kipusztult.
Túzokok hajnalban (Fotó: Horváth Tibor)
A veszélyeztető tényezők közül a globális szintű problémák, amilyenek pl. a klímaváltozás okozta szélsőséges időjárási körülmények hatása, az élőhelyek összeköttetésének, minőségének és változatosságának fenntartásával mérsékelhető. Más veszélyforrások kiküszöbölése célzott beavatkozásokat igényel. Az induló természetvédelmi program akciói a Kárpát-medence túzokállományát fenyegető legfontosabb veszélyeztető tényezők kezelésére tesznek kísérletet.
A túzok nagy testtömege ellenére jól és kitartóan repül, manőverező képessége azonban gyenge és az útjába kerülő akadályok elől – különösen megriasztva és rossz látási viszonyok esetén – nehezen tér ki. A túzok élőhelyeit átszelő elektromos szabadvezetékek számos esetben okozzák a repülő túzokok sérülését, nem ritkán pusztulását. A projekt a kiemelten érzékeny túzok élőhelyeken a vezeték szakaszok földfelszín alá helyezését végzi el hazánkban és Ausztriában. A tevékenység más madárfajok számára is kedvezőbb élőhelyi viszonyokat teremt (pl. az áramütések elkerülésével) és tájvédelmi, tájképi jelentőséggel is bír.
 |
 |
Áramütött túzok (Fotó: Lóránt Miklós)
Az emlős ragadozók és a varjúfélék jelentősen befolyásolják a túzok költési sikerét. A fészkén ülő tyúk, a tojások, vagy a még röpképtelen fiókák gyakorta esnek áldozatul a rókának, vagy a borznak, míg a vadászható varjúfélék elsősorban a tojásokra jelentenek veszélyt. A projekt során a természetvédelem és a vadásztársaságok együttműködésében fenntartható ragadozógyérítés zajlik a túzok szempontjából kiemelten fontos élőhelyeken, a legérzékenyebb tavaszi-koranyári időszakban annak érdekében, hogy a vadászható ragadozókfajok állománya megfelelően alacsony szinten maradjon. Bár az akció elsődlegesen a túzok védelmét szolgálja, kedvező hatással lesz a mezőgazdasági élőhelyek egyéb földön fészkelő madaraira, és a mezei nyúl évtizedek óta csökkenő állományára is.
A tavaszi mezőgazdasági munkák a fészkeket, fiókákat veszélyeztetik (Fotó: Motkó Béla)
A túzok a mezőgazdasági területekhez kötődik, ezért fokozottan ki van téve a gyep- és szántóművelésből fakadó veszélyeknek, a földhasználat változásainak. A tavaszi mezőgazdasági munkák – elsősorban a kaszálás, a növényvédőszer-használat, illetve a sorközművelés – fészkét, fiókáit veszélyeztetheti, sok esetben elpusztíthatja. Napjainkra a mezőgazdasági gépekkel elérhető hatékonyság soha nem látott mértékeket öltött, a gépek a korábbiaknál precízebbek, gyorsabbak és erősebbek, ezért e hatás fokozottan jelentkezik. A projekt szándéka, hogy a mezőgazdaság szereplői (tanácsadók, gazdálkodók, mezőgazdasági gépforgalmazók) számára láthatóvá tegye ezt a problémát, és az érintettek bevonásával innovatív megoldásokat keressen annak kezelésére. Meggyőződésünk, hogy a természetvédelem és a mezőgazdaság konfliktusainak megoldásában az első lépés egymás megértése és a lehetséges közös tevékenységek azonosítása.
Túzok fészek (Fotó: Motkó Béla)
Az MME legfontosabb feladatai a projekt során a túzokbarát gyep- és szántóföldi gazdálkodás szakmai megalapozásához és széles körben való elterjesztéséhez kapcsolódnak. Tovább erősítjük együttműködésünket a gazdálkodókkal, tanácsadókkal, agrár-szakemberekkel. Megismerjük a gazdálkodási döntések hátterét, a gazdálkodás technológiai paramétereit, és célzott javaslatokat teszünk természetkímélőbb gazdálkodási módok kialakítására. Tevékenységünk kiegészül az MME szempontjából hagyományosnak számító természetvédelmi kutatásokkal és monitoring akciókkal: vizsgáljuk a beavatkozások hatását az agrár-területek egyéb madárközösségeire, továbbá jeladókkal felszerelt túzokegyedek segítségét kérjük az élőhelyek alkalmasságának vizsgálatára, a túzok számára potenciálisan alkalmas élőhelyek feltérképezésére. A projekt előrehaladásáról rendszeresen számot adunk a www.mme.hu és a www.natura.2000.hu oldalakon, valamint a közösségi média felületeken.
A projekt honlapja: http://grosstrappe.at
