Magyarországon több mint 4 millió madárra került gyűrű az 1908-tól napjainkig eltelt több mint egy évszázad alatt! Hegyi fakusz (Fotó: MME archívum/Bajor Zoltán).
1908-1932
Az 1908 és 1932 közötti összesítés az Aquila XXXVIII–XLI. évfolyamában jelent meg (Schenk Jakab: "A m. kir. Madártani Intézet 1931–32 évi madárjelölései", a teljes jelentés itt olvasható >>).
1933-1950
Az 1933 és 1944 közötti időszakból a gyűrűzési adatoknak csak kis töredéke maradt fenn és publikált összesítés sem ismert. Ebben az időszakban a gyűrűzési aktivitás alacsonyabb volt a korábbi évekhez képest. 1945 és 1950 között az Aquila LV-LVIII. évfolyamában megjelent összesítés alapján 3254 madarat jelöltek Magyarországon (Keve András: "A Magyar Madártani Intézet 1933–1950. évi madárjelölései", a teljes jelentés itt olvasható >>).
1951-től napjainkig
Az 1951 és 2009 közötti összesítés a madárgyűrűzési adatbank gyűrűzési adatbázisából készült 2010. szeptember 22-én. Ez a folyamatos adatellenőrzésnek és javításoknak köszönhetően a korábban publikált összesítésektől kisebb nagyobb mértékben eltérhet. Jelen összesítés valamennyi magyarországi gyűrűzési adatot tartalmazza 1951-től, beleértve az ezen időszakban Magyarországon nem BUDAPEST feliratú gyűrűkkel jelölt madarakat is (16 példány). Az összesítésben szerepelnek a csak genus szinten meghatározott vagy egyáltalán meg nem határozott madarak, valamint a hibrid madarak gyűrűzési adatai is. Szintén szerepelnek az összesítésben azok a gyűrűzési adatok, amelyek visszatelepítési program részeként jelölt madaraktól származnak (pl. nyírfajd) vagy a természetes állományból való származásuk nem valószínűsíthető (pl. indiai lúd, nílusi lúd). Az összesítésben csak genus szinten szerepelnek azok az adatok, amelyeket az MME Nomenclator Bizottsága nem fogadott el (kivéve a korábbi publikált madárgyűrűzési jelentésekben is szerepelő apáca hantmadár).
