Sikeresek az európai madárvédelmi intézkedések

Az angol Királyi Madárvédelmi Társaság (Royal Society for the Protection of Birds ) tette közzé az első olyan összefoglaló munkát, amely egy átfogó természetvédelmi szabályozás hatékonyságát értékeli. A Science című tudományos folyóiratban megjelent elemzés szerint számos, európai szinten is veszélyeztetett madárfaj állománya erősödött meg a Madárvédelmi Irányelvnek köszönhetően.

A szabályozás 1979-es életbe lépésével a tagállamoknak különleges védelmi intézkedéseket kellett foganatosítaniuk. Az irányelv értelmében, a tagállamokban különleges madárvédelmi területeket kellett kijelölni a vadonélő madarak védelmére. Ezek a területek a Natura 2000 hálózat részét képezik. Az elmúlt évtizedek példái bizonyítani látszanak, hogy a megfelelő jogi háttérrel biztosított természetvédelmi intézkedések sikeresen működnek.

Az RSPB és a BirdLife International abbéli reményét fejezi ki, hogy e kutatás eredményei ösztönzőleg hatnak az Európai Unió valamennyi régi és új tagországának kormányzatra, és meggyőzi őket a Madárvédelmi Irányelv fontosságáról, és szükségességéről. A madárvédelmi területek nem megfelelő kijelölése és védelme, illetve a kijelölt területek elégtelen támogatása és nem fenntartó kezelése alááshatja a madárvédelem és a Madárvédelmi Irányelv sikerét, és az európai élővilág végzetes pusztulásával járhat - figyelmeztet közleményében az RSPB és a BirdLife International.

Magyar vonatkozások

Magyarországon a Madárvédelmi Irányelv az uniós csatlakozás óta van érvényben. Az irányelv joganyaga - az 1992-es Élőhelyvédelmi Irányelv tartalmával együtt - a 2004. október 8-án hatályba lépett kormányrendelettel került a magyar jogrendbe. E rendelet hirdette ki a hazai különleges madárvédelmi területeket is. Magyarország csatlakozásával a Madárvédelmi Irányelv függeléke (Annex I.) az alábbi fajokkal bővült: kék vércse, kerecsensólyom, széki lile; és ez a rendelet tette közzé a hazai különleges madárvédelmi területeket is. Az Irányelv mellékletében megtalálható több madárfaj esetében a magyarországi állomány adja az Európai Unió állományának több mint 10%-át (1. Táblázat), e fajok megőrzéséért hazánk kiemelt felelősséggel tartozik.

Magyar név
Tudományos név
A hazai fészkelő állomány aránya, az EU27 állományhoz viszonyítva
Törpegém
Ixobrychus minutus
20-30 %
Nagy kócsag
Egretta alba
50-60 %
Vörös gém
Ardea purpurea
10-20 %
Kanalasgém
Platalea leucorodia
10-20 %
Cigányréce
Aythya nyroca
10-20 %
Barna rétihéja
Circus aeruginosus
10-20 %
Parlagi sas
Aquila heliaca
50-60 %
Kék vércse
Falco vespertinus
40-50 %
Kerecsensólyom
Falco cherrug
70-80 %
Kis vízicsibe
Porzana parva
10-20 %
Törpevízicsibe
Porzana pusilla
10-20 %
Fattyúszerkő
Chlidonias hybridus
10-20 %
Balkáni fakopáncs
Dendrocopos syriacus
20-30 %
Csíkosfejű nádiposzáta
Acrocephalus paludicola
10-20 %
Karvalyposzáta
Sylvia nisoria
20-30 %
Tövisszúró gébics
Lanius collurio
10-20 %

Az MME Monitoring Központja, mely a madárállományok felméréseinek koordinációjáért felelős a civil oldalon, évről évre kevesebb állami támogatást kap, s az utóbbi évi költségvetés nem különített el forrásokat erre a tevékenységre, mellyel segíthetné a kormányzati szervek munkáját.

Kapcsolódó hírek

Mély fájdalommal tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy Schmidt Egon életének 92 évében elhunyt.  Elhunyt szerettünk búcsúztatása 2023. március 10-én 11:15 órakor lesz a Farkasréti temető Makovecz-ravatalozóban.  

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület a Madarak és Fák Napja alkalmából országos versenyt hirdet az általános iskolai felső tagozatos tanulók számára.

Schmidt Egon a Kossuth-díjjal (fotó: Haraszthy László)

Mély fájdalommal tudatjuk, hogy 91 éves korában, ma hajnalban elhunyt Schmidt Egon, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Tiszteletbeli elnöke, Kossuth-díjas író, aki egész életét a madaraknak, a madárvédelemnek és az ismeretterjesztésnek szentelte. Életével mindannyiunk számára példát mutatott természetszeretetből, emberségből, személyiségével természetvédők...