A seregélyseregek légi mutatványai

Kétség nem fér hozzá, hogy az embereket teljesen lenyűgözi a seregélyek több ezres vagy akár több százezres csoportjának égi műsora. Jól bizonyítja ezt a videómegosztó oldalon közzétett kisfilmek nézettsége. 

Fotó: Richard Barnes


 

De a gomolygó madártömeg nem a mi szórakoztatásunkat szolgálja – valószínűleg a túlélésben van szerepe. 
A kutatók próbálják megfejteni a jelenséget, hogy jobban megértsék, milyen előnyökkel járhat ez a madarak számára. Arra jutottak, hogy a hipnotizáló légi parádé talán legalább annyira a madarak védelmét biztosítja, mint amennyire csodálatos látvány.

Széles körben elfogadott az a nézet, hogy a seregélyek „morajlása” már csupán a jelenség puszta méretének köszönhetően is védelmet nyújt a madaraknak. A tömegben lévő madaraknak a raj belseje minden bizonnyal a ragadozók támadásaitól való biztos megmenekülést jelenti. Egyes kutatók azt gondolják, hogy a középre kerülés iránti szándék okozza a gomolygás folyamatos áramlását, ahogy a madarak állandóan „finomhangolják” repülési irányukat annak érdekében, hogy elérjék a lehető legbiztonságosabb helyet. Ez hoz létre egy kiszámíthatatlanul hömpölygő, középpont nélküli tömeget.

Talán azt gondolnánk, hogy pont az ellenkezőjét érjük el céljainknak, ha egy ilyen tömeggel akarunk bújócskát játszani, de a gyülekező azt is jelenti, hogy több szem többet lát  több száz szem figyeli a ragadozókat, nem csak kettő. Kutatások bebizonyították, hogy a hömpölygő seregélysereg hamarabb észreveszi a ragadozókat, mint a magányosan repülő madarak.

Tehát mit tesz a raj, ha észrevesz egy közeli ragadozót? A legújabb felfedezések szerint a madárfelhőben megjelenő fekete hullámok nem úgy vannak a madarak segítségére, mint ahogyan azt előzetesen gondoltuk. Ezek az ún. „agitációs hullámok” akkor látszódnak, ha egy ragadozó, például egy sólyom túl közel kerül a tömeghez, így kialakul egy gyorsan mozgó hullám, mely akár 13 m/s gyorsasággal haladhat át a tömegen távolodva a ragadozótól. Messziről ez úgy néz ki, mintha a seregélyek egymáshoz közelítenének.

Egy számítógépes program segítségével megfigyelték, hogy a seregélyek nem kerülnek ilyenkor egymáshoz közelebb, csupán annyi történik, hogy elfordítják testüket annak érdekében, hogy a szárnyuk széltében látszódjon. A más szögből látható madártestek pillanatnyilag úgy tűnnek, mint egy áthatolhatatlan massza, ezért az egyes madarakat nehezebb kiemelni a tömegből. 

Ahogy minket is megtéveszt, úgy a ragadozókat is elbizonytalaníthatja ez a hirtelen változás, nem tudják mivel is állnak szemben.

A biztonság mellett ezek a nagy rajok meleget is nyújtanak.

Az egyedüli repüléshez viszonyítva nem csoda, hogy a madarak inkább a tömeget választják, akaratlanul felkínálva egy csodás látványt a földről szemlélődőknek. 

Az egyik kedvenc amatőr videónk megtekintéséhez kattintson ide

Cikk forrása: https://www.audubon.org/news/what-makes-starlings-gather

Kapcsolódó hírek

Mély fájdalommal tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy Schmidt Egon életének 92 évében elhunyt.  Elhunyt szerettünk búcsúztatása 2023. március 10-én 11:15 órakor lesz a Farkasréti temető Makovecz-ravatalozóban.  

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület a Madarak és Fák Napja alkalmából országos versenyt hirdet az általános iskolai felső tagozatos tanulók számára.

Schmidt Egon a Kossuth-díjjal (fotó: Haraszthy László)

Mély fájdalommal tudatjuk, hogy 91 éves korában, ma hajnalban elhunyt Schmidt Egon, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Tiszteletbeli elnöke, Kossuth-díjas író, aki egész életét a madaraknak, a madárvédelemnek és az ismeretterjesztésnek szentelte. Életével mindannyiunk számára példát mutatott természetszeretetből, emberségből, személyiségével természetvédők...