Rosszul hat a klímaváltozás a vonuló madarakra

A klímaváltozás miatt a madarak létfontosságú pihenő és táplálkozóhelyeket vesztettek el, megváltoztak a vonulási mintázatok, erősödött a táplálékért való versengés, és mindennek tetejébe az akár több ezer kilométeres utazást rendkívüli időjárási körülmények nehezítik.


Fotó: Máté Bence

Ez az oka annak, hogy a Madarak és Fák Napja mellett újabb madárvédelmi jeles nap került a természetvédelmi palettára. Idén május 12-13-án immár másodszor ünneplik világszerte az UNEP (az ENSZ Környezetvédelmi Szervezete) és az AEWA (Afrikai-eurázsiai Vonuló Vízimadarakat Védő Nemzetközi Egyezmény) kezdeményezésére a Vonuló Madarak Világnapját.

Az ünneppel a nemzetközi környezetvédelmi szervezetek, valamint a Magyar Madártani Egyesület, arra kívánja felhívni a figyelmet, hogy a klímaváltozás következményei a vonuló madarak körében is jól láthatók, és számos fajt veszélyeztetnek.

A tengerparti öblöket, mocsarakat, és kiterjedt vizes élőhelyeket rohamtempóban emésztik fel a klímaváltozás okozta gyakori áradások, vagy éppen a hosszan tartó szárazság. Ezek nélkül a madarak nem tudnak megszokott helyeiken pihenni és feltöltődni az út során, tartalékaik kimerülhetnek, és nem képesek megtenni a több ezer kilométeres utazást.

A hosszú távú vonulók legnehezebb feladata a Szahara átszelése. A fokozódó szárazság és népességnövekedés miatt a Száhel-övezetben egyre intenzívebb a területhasználat, ez azonban további élőhelyvesztéshez és a sivatag kiterjedéséhez vezet. Így is rengeteg madár pusztul el az útnak ezen a szakaszán, de a sivatag terjeszkedése lassan oda vezet, hogy a madarak egyáltalán nem lesznek képesek legyőzni ezt az ökológiai akadályt.

A vonulási ritmus is változóban van: a vonulás egyre rövidebb, sőt, egyes madarak törlik az egész fárasztó utazást. Számos kis testű madárfaj Angliából már nem repül el telelni Spanyolországba, Franciaországba, vagy Észak-Afrikába, ahogyan újabban a németországi darvak is otthon telelnek seregélyek társaságában. A tétlenség azonban kockázatos. Egy hirtelen lehűlés, vagy néhány zordabb téli nap alatt legnagyobb részük elpusztul.

Az enyhe telek viszont kedveznek az állandó madaraknak. Mivel többen túlélik a telet, a vándorútról visszatérő vonulók gyakran azzal találják szembe magukat, hogy megszokott fészkelőhelyüket már elfoglalták a helyben maradó. áttelelő populációk egyedei, amelyekkel ráadásul nem csak a fészkelőhelyért, hanem a táplálékért is versengeniük kell.

A korán érkező meleg tavaszi napokkal Európa egyes területeire korábban érkeznek a madarak. Az angolokhoz például két-három héttel hamarabb jönnek, mint harminc évvel ezelőtt. A tavaszi meleg miatt azonban a vegetáció is korábban éled, és a rovarok szaporodása is hamarabb beindul, ez azonban sajnálatos módon nincs szinkronban a madárfiókák kikelésével. Ezen a tavaszon Magyarországra is mintegy 10 nappal előbb érkezett meg a barátposzáta, a vadgerle, a sárgarigó, s néhány nappal a kabasólyom. A rendkívül száraz tavasz a pajzsoscankók átvonulását is nehezíti. Kevés a szétterülő sekély szikes tócsa, szárazak a sziki mocsarak, így korábbi években megszokott hatalmas csapataiknak csak töredékeit láthatjuk itt napjainkban.

Christiaan Both és a holland ökológiai intézetben dolgozó munkatársai 16 éven át vizsgálták a kormos légykapó helyi populációjának fejlődését. Az Afrikában telelő énekesmadár populációjának 90%-a eltűnt azokban az években, amikor a meleg miatt korábban keltek ki a rovarlárvák, a légykapó így nem tudta ellátni utódait megfelelő mennyiségű fehérjedús lárvával.

A hosszú távú vonuló madarakat a klímaváltozás mellett ezernyi veszélyeztető tényező fenyegeti: az élőhelyek átalakítása, feldarabolódása, beépítése, a környezetszennyezés minden formája, a mesterséges akadályok, mint pl. az elektromos vezetékek, vagy a szélerőművek rotorlapátjai, mind-mind sérülékenyebbé teszik a madarakat a klímaváltozás hatásaira.

Hogy mit tehetünk a folyamat lassítása érdekében? Ügyeljünk az energiafelhasználásra, kapcsoljuk le a villanyt, üljünk biciklire, vagy vegyük igénybe a tömegközlekedést, hisz a klímaváltozás nem csak a madarakra, hanem előbb-utóbb egész környezetünkre és saját magunkra is hatással lesz.

Kapcsolódó hírek

Mély fájdalommal tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy Schmidt Egon életének 92 évében elhunyt.  Elhunyt szerettünk búcsúztatása 2023. március 10-én 11:15 órakor lesz a Farkasréti temető Makovecz-ravatalozóban.  

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület a Madarak és Fák Napja alkalmából országos versenyt hirdet az általános iskolai felső tagozatos tanulók számára.

Schmidt Egon a Kossuth-díjjal (fotó: Haraszthy László)

Mély fájdalommal tudatjuk, hogy 91 éves korában, ma hajnalban elhunyt Schmidt Egon, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Tiszteletbeli elnöke, Kossuth-díjas író, aki egész életét a madaraknak, a madárvédelemnek és az ismeretterjesztésnek szentelte. Életével mindannyiunk számára példát mutatott természetszeretetből, emberségből, személyiségével természetvédők...