Rádióval a viperák nyomában

Az őszi-téli időszakot a rákosi viperák, a legtöbb mérsékelt övi hüllőhöz hasonlóan védett helyre húzódva téli álomban, lelassult életfunkciókkal vészelik át. Ilyenkor szinte alig jönnek a felszínre ezért megfigyelésük különösen nehéz.

Az első rákosi vipera idén a felszínen (Fotó: Szenczi Péter)

Nagyon keveset tudunk arról mi és hogyan történik velük, mégis alapvetően fontos a lehető legtöbb információt összegyűjtenünk életük eme szakaszáról. Egy most elkészült film bemutatja, milyen módszerekkel követik nyomon a rákosi vipera program munkatársai a kígyókat, akár a hótakaró alatt is.




Mikor az elhúzódó tél véget ért, elérkezett a szaporodási időszak. A túlságosan nedves időjárás azonban további veszélyeket tartogatott az inaktív időszakukból ébredő fajoknak. A hüllők ugyan kevésbé érzékenyek a telelőüregeik elárasztására, mint például a hibernáló kisemlősök, de ha a biztonságot jelentő földalatti járatokat túl korán kénytelenek elhagyni az számukra is súlyos következményekkel járhat. A rákosi vipera főbb magyarországi élőhelyén a jelentős mennyiségű márciusi csapadék miatt a kígyók és a kutatók is más típusú nehézségekkel szembesülnek, mint a tavalyi aszályos évben.


Az esőzések miatt nagy területek kerültek víz alá a viperák élőhelyén (Fotó: Szenczi Péter)
Az esőzések miatt nagy területek kerültek
víz alá a viperák élőhelyén


A rákosi viperák hímjei jóval a nőstények előtt jönnek a felszínre, hogy átessenek a tavaszi vedlésen és a spermaképzés beindításával felkészüljenek a párzásra. Ezért a rákosi vipera védelmi programban részt vevő szakemberek számára is eljött az idő a terepi megfigyelésekre és adatgyűjtésre.

Az első idei természetes közegében talált viperára egy Pest megyei réten bukkantak a hivatásos természetvédelem és a vipera program munkatársai. A két-három éves hím jó állapotban, az évszaknak megfelelő kondícióban volt. A fizikai paramétereinek és egyedi azonosító jegyeinek rögzítése után genetikai mintát vettek az állattól, majd a fogás helyén útjára engedték.


Méret és súlymérés vár minden talált rákosi viperára (Fotó: Szenczi Péter)
Méret és súlymérés vár minden egyedre


Majd a befogás helyén szabadon engedik (Fotók: Szenczi Péter)
Majd a befogás helyén szabadon engedik


A természetvédelmi munkák a kibocsájtási helyek közelében is megindultak. A terepi szakemberek több levedlett bőrt is találtak, amik jelzik, hogy számos egyed számára sikeres volt az áttelelés és felkészültek az idei párzásra. Az egyik tavaly elengedett nőstény sikerült megpillantani is egy eddig ismeretlen, vagyis természetes körülmények között született hím társaságában.


A száraz levelek között a rákosi viperák különösen nehezen észrevehetőek (Fotók: Szenczi Péter)
A még nagyrészt száraz levelek között a rákosi viperák különösen
nehezen észrevehetőek (Fotók: Szenczi Péter)


A kunpeszéri Vipera-Védelmi Központ kültéri kifutóiban áttelelő kígyók közül szinte az összes megjelent a felszínen, csupán néhány esetben történt elhullás elsősorban a múlt évben született fiatalok esetében. Az utóbbi hetekben lezajlott a vedlés és a párzás is, és megindult a táplálkozás.










Kapcsolódó hírek

Mély fájdalommal tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy Schmidt Egon életének 92 évében elhunyt.  Elhunyt szerettünk búcsúztatása 2023. március 10-én 11:15 órakor lesz a Farkasréti temető Makovecz-ravatalozóban.  

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület a Madarak és Fák Napja alkalmából országos versenyt hirdet az általános iskolai felső tagozatos tanulók számára.

Schmidt Egon a Kossuth-díjjal (fotó: Haraszthy László)

Mély fájdalommal tudatjuk, hogy 91 éves korában, ma hajnalban elhunyt Schmidt Egon, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Tiszteletbeli elnöke, Kossuth-díjas író, aki egész életét a madaraknak, a madárvédelemnek és az ismeretterjesztésnek szentelte. Életével mindannyiunk számára példát mutatott természetszeretetből, emberségből, személyiségével természetvédők...