Pótszülőknél a parlagi sas fióka

Május első napjaiban kikelt az első parlagi sas fióka, amelyet két másikkal együtt, még tojás korában mentettek ki egy iskola focipályáján álló fészekből. A világszerte veszélyeztetett ragadozómadár fiókáját tavaly sikerült először mesterségesen keltetni.


Fotó: Horváth Márton

Az Magyar Madártani Egyesület (MME) munkatársai április elején egy veszélyeztetett Cserhát környéki parlagisas-fészekből három tojást mentettek ki. A Bükki Nemzeti Park természetvédelmi őre időben észlelte, hogy a rendkívül érzékeny madarak egy iskola focipályáján építettek fészket, és a rendszeres zavarás miatt nem képesek tojásaikon kotlani. A tojások a mentést követően néhány órán belül egy kutatóintézet (KÁTKI - Kisállat-tenyésztési és Takarmányozási Kutatóintézet) keltetőgépébe kerültek, ahol fejlődésüket további 1 hónapon keresztül folyamatosan figyelemmel kísérték.


Fotó: Horváth Márton

A parlagi sas fiókák sikeres mesterséges keltetése világszerte ritka esemény, ezért rendkívül körültekintően kell beállítani a természetes körülményeknek megfelelő keltetési paramétereket. Az első fióka már május 2-án megrepesztette a tojás héját, de csak két nappal később, emberi segítséggel tudott kibújni a tojásból. A másik két fióka valószínűleg fertőzés következtében elpusztult, az elsőszülöttet azonban háromhetes mesterséges táplálás után már vissza is helyezték a Hevesi Füves Puszták Tájvédelmi Körzetben található parlagi sas fészekbe. Az eddigi tapasztalatok szerint a sasok minden gond nélkül befogadják az új jövevényeket saját fiókájuk mellé.


Fotó: Horváth Márton

Március közepétől május végéig a kotló parlagi sasok nagyon érzékenyek a zavarásra, és a magukra hagyott tojások akár percek alatt elpusztulhatnak a szélsőséges időjárás miatt (erős napsütés, eső stb.), vagy ragadozók áldozataivá válhatnak. A hazai költések mintegy egyötöde emberi zavarás miatt megy tönkre, ezért a Madártani Egyesület arra kéri azokat a gazdálkodókat, akik a területükön nagy méretű ragadozómadár-fészket észlelnek, hogy lehetőleg ne álljanak meg a fészek közvetlen közelében, mert azzal akaratukon kívül is könnyen a fészekalj pusztulását okozhatják.

A tavaly első ízben sikerrel kikeltetett fióka, Bendegúz, műholdas nyomkövetőt kapott, így az MME szakemberei a mai napig folyamatosan nyomon követik mozgását. A madár vad társaihoz hasonlóan hatalmas területeket jár be, legutóbb a Mátra környékén kóborolt.


További információ:
2005: a parlagi sas védelmének éve | Áramütés végzett az év madarával | Fogságban nevelt parlagi sast engedtek szabadon az MME szakemberei

Kapcsolódó hírek

Mély fájdalommal tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy Schmidt Egon életének 92 évében elhunyt.  Elhunyt szerettünk búcsúztatása 2023. március 10-én 11:15 órakor lesz a Farkasréti temető Makovecz-ravatalozóban.  

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület a Madarak és Fák Napja alkalmából országos versenyt hirdet az általános iskolai felső tagozatos tanulók számára.

Schmidt Egon a Kossuth-díjjal (fotó: Haraszthy László)

Mély fájdalommal tudatjuk, hogy 91 éves korában, ma hajnalban elhunyt Schmidt Egon, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Tiszteletbeli elnöke, Kossuth-díjas író, aki egész életét a madaraknak, a madárvédelemnek és az ismeretterjesztésnek szentelte. Életével mindannyiunk számára példát mutatott természetszeretetből, emberségből, személyiségével természetvédők...