Parlagi sast lőttek Heves megyében

Szinte minden évben előkerül sörétes fegyverrel meglőtt sas vagy szétlőtt sasfészek. Most először végzett légpuska a madarak királyával a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai találtak egy parlagi sas tetemet a Hevesi Füves Puszták Tájvédelmi Körzetben a múlt hét végén. A madarat a Fővárosi Állat- és Növénykert állatorvosai vizsgálták meg, és a röntgen során két légpuskalövedéket találtak a fejében!

 


A tetem további vizsgálata folyik, hiszen nem egyértelmű, hogy a rendszerint óvatos madár hogy engedhette az elkövetőket olyan közel, hogy azok légpuskával meglőhessék. A feltételezett körülmények miatt egyelőre nem zárható ki, hogy a parlagi sas esetleg mérgezés, vagy egyéb ok miatt már legyengült állapotban volt, amikor meglőtték.

Az immár tömegessé vált mérgezéses esetek mellett aggasztó tény, hogy szinte minden évben találunk meglőtt sast és szétlőtt sasfészket is! A mérgezéssel ellentétben a lövéses eseteknél biztosan kijelenthető, hogy a szándékos pusztítás célpontjai maguk a fokozottan védett ragadozómadarak, hiszen hazánkban minden ragadozómadár védett, így nem merülhet fel a vadászható fajjal történő összetévesztés lehetősége.

A Magyar Madártani és Természetvédelmi (MME) Egyesület nyilvántartása szerint a következő parlagi sas lövéses esetek váltak ismertté a közelmúltban:

  • 2002-ben Békésben lőttek bele egy parlagisas-fészekbe, ami később leszakadt, és az egyik fióka el is pusztult (két fióka sikeresen kirepült a fészek helyére rakott műfészekből).
  • 2003-ban Nagykunságból került elő egy meglőtt 11 éves szlovák gyűrűs parlagi sas teteme.
  • 2005-ben Hevesben akadtak egy megsörétezett fiatal parlagi sas tetemre.
  • 2006 decemberében a Mezőségben találtak egy öreg parlagi sast, aminek a fejében és a testében számos sörétszem volt (a madár röpképtelen és az egyik szemére vak lett, a Hortobágyi Nemzeti Park Górési ragadozómadár-telepére került).
  • 2007-ben a Hernád-völgyben lőttek szét egy parlagisas-fészket kis fiókás korban (az évek óta ott költő pár azóta eltűnt a territóriumból).

A lelövések más ragadozó madár fajokat is érintenek.. 2008 februárjában egy - a kerecsensólyom-védelmi LIFE program keretében műholdas jeladóval felszerelt - öreg hím kerecsensólymot lőttek le Heves megyében.. A fokozottan védett sólymot lelövőn "puskást" azóta sem találta meg a rendőrség. A jelenség sajnos nem egyedülálló, a Skócia madárvédői is küzdenek mind a mérgezés, mind a lövéses esetek problémájával. A háttéranyagban ennek részleteiről olvashatnak.

Háttéranyag

Skóciában is komoly természetvédelmi problémát jelent a ragadozó madarak szándékos elpusztítása. A közel 300 felderített esetből mindössze 26 esetben született elmarasztaló bírósági ítélet! Egyetlen esetben sem szabtak ki börtönbüntetést, noha 2004 óta a büntetőtörvények alapján kiszabható lenne ilyen esetben is. A madarak ellen elkövetett bűncselekményeknek súlyos következményei vannak Skócia jellegzetes, és sérülékeny ragadozó madaraira - szirti sasokra, vörös kányákra és kékes rétihéjákra - nézve.

1998 és 2007 között, összesen 271 ragadozó madár esetében, a tetemek vizsgálata megerősítette a szándékos mérgezés gyanúját. További 151 madár, emlős (beleértve háziállatokat is) szintén szándékos mérgezés áldozata lett. Emellett 25 esetben a rendőrség vagy a skót kormány tisztviselői találtak ragadozó madarak elpusztítására használt mérgeket, a felderítés helyszínén található épületekben és épületekben és más területeken is.

A 271 eset 52 vörös kányát, 14 szirti sast, 3 rétisast, 15 vándorsólymot és 187 egerészölyvet érintetek ezek az esetek.

Ugyanebben az időszakban 157 esetre derült fény, amikor más eszközökkel vették célba a ragadozó madarakat. A fészkek/fészekaljak elpusztítása (a tojások, illetve a fiatal madarak kiszedését, elpusztítását, a fészek eltávolítását is beleértve), lelövés, csapóvasak, élő-, illetve döglött csalis ketreccsapda használata szerepel a módszerek között. A mérgezéseket is beleszámolva, összesen 298 esetben pusztítottak el ragadozó madarakat ebben az időszakban. Mindössze 28 eset (9%) került bíróság elé: 26 esetben találták a gyanúsítottat bűnösnek, legalább egy vádpontban. A fennmaradó két esetben "nem volt bizonyítható" a gyanú.

A 157 nem-mérgezéses eset során 30 vándorsólyom és 57 egerészölyv pusztult el.

Az RSPB telefonvonalat létesített az illegális ragadozó madár pusztítások bejelentésére.

Lakossági bejelentés: mergezes @ mme.hu

 




Támogatta Izland, Liechtenstein és Norvégia, az EGT Finanszírozási Mechanizmuson és a Norvég Finanszírozási Mechanizmuson keresztül.
 
 
 
 

 

Kapcsolódó hírek

Mély fájdalommal tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy Schmidt Egon életének 92 évében elhunyt.  Elhunyt szerettünk búcsúztatása 2023. március 10-én 11:15 órakor lesz a Farkasréti temető Makovecz-ravatalozóban.  

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület a Madarak és Fák Napja alkalmából országos versenyt hirdet az általános iskolai felső tagozatos tanulók számára.

Schmidt Egon a Kossuth-díjjal (fotó: Haraszthy László)

Mély fájdalommal tudatjuk, hogy 91 éves korában, ma hajnalban elhunyt Schmidt Egon, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Tiszteletbeli elnöke, Kossuth-díjas író, aki egész életét a madaraknak, a madárvédelemnek és az ismeretterjesztésnek szentelte. Életével mindannyiunk számára példát mutatott természetszeretetből, emberségből, személyiségével természetvédők...