2012-02-17 23:00
Két hét nálunk szibériainak számító, vörös riasztásos hidege után a tél visszatér a normális kerékvágásba, amikor a hőmérséklet napközben gyakran emelkedik fagypont fölé és éjszaka sem hűl -10 C° alá. Ilyen nagy időjárási váltáskor érdekes megfigyeléseket végezhetünk azokon az etetőkön, ahol a megszokott "szotyi" mellett alma és cinkegolyó is várja a madarakat.
A fagyroncsolás előnyei
A most ránk köszönő, akár 20 C°-ot is meghaladó melegedés azért is jelent nagy könnyebbséget a madaraknak, mert a hetekig kőkeményre fagyott alma és cinkegolyó ismét könnyebben hozzáférhetővé válik számukra.
 |
 |
| A leghidegebb téli időszakban az alma, a vaj és a cinkegolyó is olyan keményre fagy, hogy a madarak többsége számára nemcsak nem éri meg ezekből táplálkozni, de nem is képesek erre (Fotók: Orbán Zoltán). |
|
Az erőteljes testfelépítésű és csőrű madarak (cinegék, verebek, rigók) természetesen a jéggé dermedt almát és cinkegolyót is meg tudnák "munkálni", ennek nagy munka- és energiaigénye miatt azonban alig vagy egyáltalán nem szánnak erre időt nagy mínuszok idején, ilyenkor inkább a fagyban is gyorsan és egyszerűen (azaz maximális hatékonysággal) hozzáférhető napraforgót és egyéb magvakat fogyasztják az etetőn.
 |
| A fekete rigó csőre nem alkalmas a napraforgó feltörésére, ezért ezt egészben nyeli le (Fotó: Orbán Zoltán). |
Az alma esetében - amint azt a Madárbarát kert programban folyamatosan hangsúlyozzuk a téli madáretetés kapcsán - a madarak számára kimondottan előnyös a fagyás-felengedés-fagyás-felengedés periodikus váltakozása, mert ennek hatására a kemény gyümölcshús olyan állagú lesz, mintha megfőtt volna. Ez azért teszi az almát ilyen állapotában különösen vonzóvá a madarak - különösen az áttelelő rovarevő kisénekesek - számára, mert könnyebben és gyorsabban tudják fogyasztani.
 |
|
A hetekig fagyott, majd felengedő alma olyan állagúvá válik, mintha megfőtt volna, ami könnyebb fogyaszthatóságot, nagy könnyebbséget jelent az etető madarai számára (Fotó: Orbán Zoltán). |
| Nem véletlen, hogy gyakran éppen ilyen alma-felmelegedési időszakban jelennek meg először, vagy a tél folyamán egyedüli alkalommal az etetőkön az áttelelő barátposzáták (Videó: Orbán Zoltán). |
 |
| Ez a fekete rigó tojó ... |
 |
| ... és hím (mindkettő gyűrűs) szinte egész nap csak a fagyásból felengedő almákat fogyasztotta. |
 |
| Hím fekete rigó "őrzi" a fogyaszthatóvá puhult, de behavazódó almát a talajetetőn. |
 |
| Amint azonban elfogy a lágy "régi" alma, nekilátnak a frissen kihelyezetteknek (Fotók: Orbán Zoltán). |
Ha a madarak választhatnak a fagyás után felpuhult (könnyebben fogyasztható) és a frissen kihelyezett alma között, akkor - amint az az alábbi videóban az almák kihelyezése utáni felvételrészben is megfigyelhető - gyakran az előbbit részesítik előnyben. Mindazonáltal erős fagyok idején éppen ilyen szobahőmérsékletű almák kihelyezésével tudjuk a madaraknak biztosítani a rostot, nedvességet és vitaminokat tartalmazó gyümölcsöt, amit ha este beviszünk a lakásba, akkor másnap ismét puha, fogyasztható állagban rakhatunk ki az etető kosztosainak.
| Ezen az etetőhelyen az elmúlt két hét napközben is kemény fagyokat hozó időszakában egyetlen madár sem próbálkozott az alma vagy a cinkegolyó eleségből táplálkozni. Amint azonban felengedett az idő, a fekete rigók szinte egész nap csak az előbbit fogyasztották (Videó: Orbán Zoltán). |
A meteorológiai előrejelzések szerint a felmelegedés tovább folytatódik, napközben akár tíz fokkal is fagypont fölé emelkedhet a hőmérséklet. Ez azt jelenti, hogy az almánál sokkal tömörebb cinkegolyók is felmelegedhetnek, lágyabbá, könnyebben fogyaszthatóvá válnak a madarak számára.
| A fagymentes cinkegolyó még az olyan nem erre termett csőrű fajok számára is vonzóvá válik, mint az afrikai elvonulás helyett az áttelelést választó barátposzáta, melynek itt látható képviselője kolibrit idéző repüléssel táplálkozik (Videó: Orbán Zoltán). |
Az etetők látogatottsága
Az etetők forgalmát nem csak a fagy, de az éves madárinváziók és ezek elmaradása, különösen pedig az ide járó madarakra vadászó ragadozók befolyásolják.
 |
| A települési madáretetőkre járó leggyakoribb ragadozómadár vendég a karvaly. Jelenlétére legtöbbször csak a jellegzetes tépésnyomok (balkáni gerle zsákmány) utalnak (Fotó: Orbán Zoltán), ... |
| ... de egy kis szerencsével a vadászatot és az ezt követő, akár fél-egy órás táplálkozást is megfigyelhetjük (Videók: Orbán Zoltán). |
A madarak etetőlátogatási szokásainak különböző periódusú változásairól, és ezek okairól itt olvashat >>
Jön a tavasz!
A mostani tél, az elmúlt hetek időjárási sokszínűségét az is fokozta, hogy a kissé megkésett hideg periódus "összeért" a korán fészkelő fajok nász-előidőszakával, amikor a hímek elkezdenek énekelni. Így fordulhatott elő, hogy az éjszakai -20 C° után - miközben nappal is keményen fagyott - a szikrázó napsütésben országszerte énekeltek a cinegék és a fekete rigók, búgtak a balkáni gerlék.
 |
| Balkáni gerle a fészkén ülve óvja a tojásait a február 13-ai havazásban egy fővárosi ablak balkonládájában (Fotó: Bebesi Zoltán). |
A felmelegedéssel (persze csak téli viszonylatban beszélhetünk erről) érkező több napos havazás sem tudta megtéveszteni a madarakat, melyek a hosszabbodó nappalokból tudják, hogy nyakunkon a tavasz, és ha nem húzódik el aránytalanul hosszú ideig a tél, akkor mától számítva alig egy hónap múlva - akár milyen nehéz is ebbe most beleélnünk magunkat - számos cinege, rigó és gerle nekilát a fészeképítésnek és a tojások lerakásának.
Addig is etessük továbbra is a madarakat (a fagyok biztos megszűnéséig, akár március végéig is), és a megfigyelésükből erőt merítve várjuk együtt a tavaszt!
Orbán Zoltán
