A hónap denevére: a csonkafülű denevér

Eredetileg barlangi faj volt, de napjainkban már csak szórványosan találunk földalatti szálláshelyeken szaporodó állományokat; többségük barlangokra emlékeztető meleg és zavartalan padlásokon talál menedéket. Telelni azonban most is barlangokba, bányákba vonul.

A csonkafülű denevérek többsége napjainkban már csak párzási és telelési időszakban tér vissza a barlangokhoz (Fotó: Estók Péter)

Elterjedése Európában a kontinens középső és déli részére koncentrálódik. Hazánkban főként hegyvidékeken találjuk, de az Alföld keleti peremén is több kolóniája ismert. Legnagyobb közösségei Északkelet-Magyarországon vannak.


A csonkafülű denevér elterjedése
A csonkafülű denevér nevét a fülkagyló hátsó élén lévő bemetszésről kapta
(Fotó: Estók Péter)

Gyűrűzési eredmények alapján helyben maradó faj, nyári és téli szálláshelye között rövid távolságot tesz meg; jelenlegi repülési rekordja mindössze 106 km. Érdekes kérdés, hogy hová tűnnek télen a hazai állatok, Magyarországon ugyanis csak néhány telelő csonkafülű denevérrel lehet találkozni. Feltételezhetően Szlovákiába vonul többségük, de az itt ismert téli állományok is kicsik, így a válaszhoz további vizsgálatok szükségesek.


Telelő csonkafülű denevérek (a bunda vöröses színe jellegzetes) (Fotó: Boldogh Sándor)

A csonkafülű denevér nagyon sérülékeny faj, az európai országok többségében erősen megfogyatkoztak állományai, számos országból teljesen eltűnt. A csökkenés fő oka a nyári búvóhelyül szolgáló padlások átépítése, illetve mérgező fakezelő szerek használata. Hazai eredmények alapján úgy tűnik, hogy különösen rosszul viseli a szálláshelyek túlmelegedését, ami a faj jövőjét tekintve nagyon aggasztó, hiszen a klímaváltozás miatt egyre gyakoribbak a hőhullámok. Sérülékenységét fokozza, hogy nagyméretű kolóniákat képez, így egy-egy károsító esemény egyszerre sok állatot érint.


A csonkafülű denevér nyáron nagy szülőkolóniákat képez (Fotó: Boldogh Sándor)

A megmaradt kolóniák megőrzéséhez azonnali és hatékony intézkedések szükségesek. Ennek egyik módja a szállásépületek rendszeres takarítása, mely számottevően csökkenti a denevérek jelenlétéből adódó konfliktushelyzetek kialakulásának lehetőségét.


Denevérguanó letakarítása csonkafülű denevérek szálláshelyéről
(Fotó: Boldogh Sándor)

Ha a kezelésében álló épületben csonkafülű – vagy bármilyen más – denevérek telepedtek meg, és a védett állatokkal kapcsolatban kérdése van vagy segítségre szorul, mindig forduljon szakemberekhez! A rosszul megválasztott módszerek könnyen az állatok sérülését, pusztulását okozhatják!


Mérgezés miatt elpusztult csonkafülű denevérek (Fotó: Boldogh Sándor)

Kapcsolódó hírek

Mély fájdalommal tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy Schmidt Egon életének 92 évében elhunyt.  Elhunyt szerettünk búcsúztatása 2023. március 10-én 11:15 órakor lesz a Farkasréti temető Makovecz-ravatalozóban.  

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület a Madarak és Fák Napja alkalmából országos versenyt hirdet az általános iskolai felső tagozatos tanulók számára.

Schmidt Egon a Kossuth-díjjal (fotó: Haraszthy László)

Mély fájdalommal tudatjuk, hogy 91 éves korában, ma hajnalban elhunyt Schmidt Egon, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Tiszteletbeli elnöke, Kossuth-díjas író, aki egész életét a madaraknak, a madárvédelemnek és az ismeretterjesztésnek szentelte. Életével mindannyiunk számára példát mutatott természetszeretetből, emberségből, személyiségével természetvédők...