Évtizedek stabilitása után közel negyedével csökkent a hazai fehérgólya-állomány az utóbbi öt évben

Elkészült a 2019. évi, ötévenként megismételt országos fészkelő fehér gólya felmérés adatösszesítése. Ez alapján a hazai állomány a korábbi évtizedek 4800-5500 párjáról sajnos közel negyedével, 3900-4200 párra csökkent.
 

A fehér gólya fészkelő állományának alakulása Magyarországon 1958-2019 között (Forrás: MME Monitoring Központ)

 

A 2019. évi felmérés fő számai

Az MME Monitoring Központ koordinálásával az egyesület munkatársai és önkéntesei a nemzetipark-igazgatóságok őrszolgálatával együttműködve 7376 fészkelőhelyet ellenőriztek, melynek során 2952 fiókát nevelő és 588 valamilyen ok miatt sikertelen gólyapár került elő Magyarországon 2019. nyarán. A 82 pár nélküli madár és az 1396 lakatlan fészek mellett 2358 olyan fészektartót is számba vettek a szakemberek, amit valamikor a fehér gólyák számára helyeztek ki a villanyoszlopokra, de már nincs rajtuk fészekanyag.

A felmérésből kimaradt településeket is beleszámolva 3900-4200 között volt a fészkelő fehér gólya párok száma 2019-ben.

 

Ez mennyi kirepült fiókát jelent?

A párok többsége (38 %) 3 fiókát nevelt tavaly, bár 65 fészekben 5 fióka is nevelkedett. Egy fészekből átlagosan 2,3 fióka repült ki, így 8500-9000 kis gólya repült ki a fészkekből ebben az évben. Sajnos ezekből több tucatnyi már az első napokban áramütés áldozatául esett és az időjárás szeszélyei, a táplálékhiány is tovább fogják tizedelni az állományt, mire 3-5 éves korukban visszatérnek – többnyire szülőhelyük néhány tíz km-es körzetében – fészket foglalni.

 

Mennyire pontos a végeredmény?

A felmérés úgy is hatalmas munka, hogy ha nem érinti az ország összes megyéjének összes települését és az sem biztos, hogy ha egy településen járnak a madarászok, minden egyes fészket megtalálnak. A felmérésből kimaradt települések populációját a korábbi évek adatai és a változás trendje alapján ki lehet számolni. Ez a matematikai becslés természetesen nem hajszálpontos, de a változások nyomon követésére tökéletesen elegendő.

 

A korábbi évekhez képest sok, vagy kevés ez a négyezer pár?

Az 1940-es években a mai Magyarország területén 15-16 ezer pár fehér gólya költött. A második világháború utánra ez felére csökkent és az 1960-as évek végéig folytatódó visszaesés után több évtizedre 5 ezer pár körül stabilizálódott a párok száma. Az időjárás hatásai miatt 4800-5500 pár között ingadozó létszám az ezredforduló után viszont újabb csökkenésbe kezdett és a legújabb adatok alapján jelenleg mintegy 4 ezer pár gólyánk van. A csökkenés főként a Dunántúlon jellemző, ahol az elmúlt húsz évben sokfelé megfeleződött a párok száma.

 

Minek köszönhető a csökkenés?

A madaraknak is hasonló életszükségleteik vannak hozzánk: nagyon fontos a lakóhely és az élelem. Nálunk ez a lakást, házat és áttételesen a munkáért kapott pénzt jelenti. A gólyáknál a fészekrakó- és a táplálkozóhelyet. A madaraknál természetesen bonyolultabb a helyzet, ha a téli élelemhiányt és a vonulást nézzük, de maradjunk a fészeknél és a tápláléknál.

A gólyák eredetileg nagy fákon költhettek, onnan költöztek át a zsúp- és nádtetős épületeinkre, valamint a kazlakra. Ezek eltűnésével tulajdonképpen kényszerből költöztek át a villanyoszlopokra – ez a váltás is állománycsökkenéssel járt a XX. század közepén.

A táplálkozóhelyek kiterjedése és minősége egyértelműen csökken. Elég ha arra gondolunk, hogy 1941., az első országos felmérés óta megfeleződött a gyepek kiterjedése, duplájára nőtt a beépített területek aránya és duplájára nőtt a fehér gólyák által elkerült erdők mennyisége is. Az elsősorban az üde, nedves gyepeken, mocsarakon táplálkozó fehér gólyák a csatornázások, vízelvezetések miatt szárazabb, nekik kedvezőtlenebb, táplálékszegényebb helyeket találnak. Ehhez hozzájárul, hogy a legeltetés visszaszorult, sok gyep becserjésedett, beerdősült, de a kaszált gyepeken is kevesebb a rovar, mint korábban. Az alkalmi táplálkozóterületként használt szántókon a vegyszerezés okoz problémákat. Ehhez jön a klímaváltozás miatt a telelőhelyek átalakulása is.

 

Nemzetközi összehasonlításban hogy áll Magyarország?

A fehér gólya főként Európában költ, és a trendeket tekintve többé-kevésbé hasonló a helyzet, a XX. században jelentős állománycsökkenés volt mindenhol, amit az 1980-as, 1990-es években növekedés váltott fel. A párok száma sehol nem érte el a korábbi mennyiséget és sajnos a jelek szerint az utóbbi évtizedben megint romlik a helyzet. A legtöbb pár Lengyelországban él, ahol a 2004/2005-ben felmért 50 ezer párból 10 ezer pár eltűnt 2014/2015-re. Spanyolországban 33 ezer pár ismert, 10 ezer pár feletti az állomány még Ukrajnában, Fehéroroszországban,  Lettországban és Litvániában.

 

Mire számíthatunk a jövőben?

A fehér gólya egy jó alkalmazkodó képességű faj, gondoljunk csak arra, hogy beköltözött az emberi településekre és a villanyoszlopokra. Változnak vonulási szokásai, a régebben Afrikában telelő faj nyugati állományai ma már Spanyolországban vészelik át a hideg évszakot. Az állománycsökkenés sem évről-évre folyamatosan zajlik, hanem enyhe növekedéseket tör meg egy-egy rossz időjárású év. Egy-egy ilyen év viszont, például éppen a 2019-es, amikor a tavasz végi-nyár elejei csapadékos időben sok gólyafióka fázott meg és pusztult el, sokkal erősebben visszavet egy kisebb, rosszabb táplálkozóterületeken élő állományt.

Erőfeszítéseket kell tennünk az élőhelyek megőrzése érdekében! Meg kell őrizni a gyepeket, az ésszerűség keretei között kell tartani az erdőtelepítéseket, meg kell őrizni a felszíni vizeket. Minél több legelő állatra lenne szükség, nemcsak a gólyák, de a többi vadon élő faj, és végső soron a saját környezetünk megőrzése érdekében is. Ha ebben sikerül előre lépni, a gólyaállományunk csökkenése is megállhat.

 

A felmérés története

A fehér gólya a magyar nép egyik kedves madara, így a hazai természetvédők is régóta kiemelt figyelmet fordítanak rá. A Madártani Intézet már 1941-ben országos felmérést szervezett a tanítói kar bevonásával, amit 1958-ban a postások közreműködésével indítottak újra. Azóta ötévente újabb cenzusok követik egymást (1968 után, a nemzetközi felméréshez igazodva 1974 következett), így az MME 2019-ben is „gólyanépszámlálást” szervezett. Az adatok elemzése alapján viszont nincs igazán okunk az örömre.

 

Hogyan zajlik a felmérés?

A felmérés során tulajdonképpen nem elsősorban a gólyákat, hanem a fészkeket írják össze a szakemberek. Rögzítik, hogy mire épült a fészek, van-e benne gólya, van-e fióka és mennyi? A felmérésre ezért július első felében szokott sor kerülni. Az adatokat az MME on-line adatbázisban gyűjti (golya.mme.hu), majd ezek alapján történik a részletes feldolgozás.

 

Hol vannak a gólyafészkek?

A fészkek szinte kizárólag településeken vagy alföldi tanyák közelében, tehát emberközelben vannak. Villanyoszlopon épült 84 %-uk, különálló oszlopon 6 %, épületeken 9 %, egyéb helyen (például silón, magaslesen) 1 % volt. Fán mindössze 6 pár költött, pedig 1941-ben még minden harmadik fészek fára épült!

Köszönetnyilvánítás

Ez elmúlt években, ahogyan több évtizede is, hivatásos és önkéntes természetvédők, természetbarátok tucatjai szolgáltattak adatot a gólyafelmérések során. Valamennyiüket lehetetlen felsorolni, de ez úton is szeretnénk megköszönni segítségüket! Különösen köszönjük a 2019. évi felmérés területi koordinátorainak közreműködését, illetve akik nagy számú költési adatot töltöttek fel az MME on-line fehérgólya-adatbázisába (golya.mme.hu): Balázsi Péter, Bank László, Bátky Gellért, Gál Szabolcs, Görögh Zoltán, Győrig Előd, Habarics Béla, Hankóczi Attila, Homoki Péter, Hunyadvári Péter, Forgách Balázs, Juhász Tibor, Kóta András, Lendvai Csaba, Lovászi Péter, Nagy Károly, Nagy Sándor, Papp Ferenc, Polyák Ferenc, Serfőző József, Staudinger István, Szelle Ernő, Veszelinov Ottó, valamint a Hortobágyi és a  Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai. 

A 2019. évi felmérés során adatot szolgáltatott: Ács József, Ács László, Aczél Gergely, Ács Zsolt, Adorján Eszter, Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, Agócs Péter, Albert András, Alexa Lajos, Amreinné Miskolczi Boglárka, Angyal János, Antal László, Antal László dr., Aradi István, Argai Sándor, Asztalos Endre, Átyim János, Aubert Anita, Bagi Katalin, Bajkán János, Bajor Zoltán, Bakné Kovács Ágnes, Bakó Gyula, Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság, Balázsi Péter, Bálint Gábor, Balla Dániel, Balogh Gábor, Balogh László, Balogh Rebeka, Balogh Viktória, Balogh Zsolt, Balsay Sándor, Bán Andrea, Bán Miklós, Bank László, Bányász Ágnes, Bárány Alexandra, Barati Sándor, Barbácsy Zoltán, Barcánfalvi Péter, Bárdos Balázs, Bárdos Tibor, Barna Péter, Bartha Csaba, Bartók Csilla, Bártol István, Bátky Gellért, Bedőcs Gyula, Békássy Gábor, Beke István, Beke Julianna, Békés Sándor, Belme Róbert, Bendik Gábor, Benei Béla, Benei Nóra, Benke Szabolcs, Benyó Pál, Berényi Zsombor, Béres László, Berke Júlia Virág, Bernáth György, Bessenyei László Bence, Birkás Attila, Bíró Csaba, Bíró Zsuzsanna, Bod Péter dr., Bodnár Erika, Bodnár Mihály, Bodor Beáta, Bogáti András, Boncsarovszky István és Marcell és Lilla, Bondor Zoltán, Borbáth Erna, Borsós Balázs, Boruzs András, Bozó Zoltán, Bugyi László, Bukor Zoltán, Burján Gabriella, Bükki Nemzeti Park Igazgatóság, Chapó  Krisztián, Czibusák Norbert, Czinege Zoltán, Csányi József, Csapó János, Császár Emese, Császár Zsolt, Csernák Szabolcs, Csigó Luca, Csizmazia Alajos, Dabóczy Tamás, Dajka Adrienn, Damacz Kornél dr., Dán Krisztina, Darázsi Zsolt, Dávid Jenő, Dékány Enikő, Demeter Csilla, Demeter Erzsébet, Demeter László, Demeter Sybilla, Dezse Péter, Diós Dóra, Dobránszki Dénes, Dósa Anita, Druzsbaczky Ildikó, Dudás György, Dunai József, Ebesfalvi Sarolta, Egyed Pál, Erdő‘s Csaba, Erdős Sarolta, fajkürti Kürthy Zoltán Péter, Faragó Ádám, Farkas Erika, Farkas Ferenc, Farkas Péter, Farkas Roland, Fatér Imre, Fazekasné Nagy Erzsébet, Fehér Gólya Múzeum (Nagy Gábor, Sztellik Gergely, Sztellik Endre), Fehér István, Fehér Kálmán, Fekete László, Fellner Zoltán, Fenyvesi László, Filep Róbert, Filep Anna, Filep Luca, Floch Gergely, Fodor András, Forgách Balázs, Fortuna Anikó, Fridrich János, Frühwirth Blanka, Fuchs József, Gál Szabolcs, Gazdik Róbert, Giczi Ferenc, Gilányi Gábor, Góczán Éva, Goda Péter, Gonda István, Görögh Zoltán, Gregorits János, Gyalus Adrienn, Gyenes Attila, Gyenis László, Győrig Előd, Gyurácz József, Gyurita István, Habarics Béla, Habich Judit, Habuczki Zoltán, Hajdu Béla, Hajdu Ferenc, Hajtó Lajos, Halmai Ilona Rózsa, Halmos Gergő, Hamecz Orsolya, Hankóczi Attila, Hantai Péter, Harsányi Krisztián, Harsányi Krisztina, Hársch Ferenc, Hasulyó Bertalanné Éva, Havasi Máté, Havelka Viktor, Hege Ferenc, Hegedüs Gábor, Hegedűs Ibolya, Hegedüs Tamás, Hegyi Gyula, Heizer Tamás, Hendinger Virág, Henyusz Tímea, Herczeg Ferenc, Hitter Zsolt, Hódi Attila, Homoki Károly, Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság, Horváth Éva, Horváth Gábor, Horváth István, Horváth László, Horváth Tibor, Hugyecz Angéla, Hunyadi Tünde, Hunyadvári Péter, Huszti Sámuel, Illés Péter, Ingola Eszter, Jánosi Dóra, Jenei Tamás, Jeszenszki Zoltán, Jónás Bianka, Juhász Benedek, Juhász Tibor, Kakasi Dávid, Kállai Zsolt, Kálmán Csaba, Kanalas Péter, Kapus Dávid, Karászi Andor Péter, Kark Nikoletta, Kasza Ferenc dr., Kaszab Edit, Kati Sára, Katona Mihály, Kaufman Gábor, Kazi Róbert, Kecskés József, Kelemen Attila, Király Anna, Király Balázs, Király Endre, Kirtyán Tamás, Kis István Péter Szemakör, Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság, Kis-Pál Gabriella, Kiss György, Kiss Henrietta, Kiss Kitti, Kiss Viktória, Kiss Zsolt, Kiss Zsolt, Klébert Antal, Klenovszki György, Koczka András, Kolocsán Tünde, Koncsos Krisztina, Kónya Kitti, Kordás Zoltán, Kórodi Blanka, Korom István, KNPI, Koszorús Péter, Kóta András, Kotymán László, Kovács Ágnes, Kovács Attila, Kovács Gergely, Kovács Gyula, Kovács Gyula dr., Kovács István, Kovács István dr., Kovács Nándor, Kovács Róbert, Kovács Sándor ifj., Kovács Zoltán, Kovács Zsolt, Kovácsné Szajkó Lívia, Kövér László, Krempf István, Ifj. Krempf István, Krnács György, Kucsera Milán, Kurmai Péter, Kürthy Zoltán, Kürthy Zoltán Péter, László Csaba, László Roland, Lázár István, Lehóczki Gábor, Lelkes András, Lendvai Csaba, Lendvai Gábor, Lengyel Anett, Lengyel Éva, Lengyel László, Lenner Ádám, Leskó Mária, Lévai Péter, Losonczi Lajos, Lovasi Imre, Lovasi-Pócza Katalin, Lovászi Péter, Lucza Márk, Ludescherné Treczkó Kitti, Lutz Tibor, Mácsai Pálma, Madács László, Madarász Erik, Mágori Krisztina, Magyar János, Máhl Ferenc, Makula Dániel László, Márton Imre, Mazsu István, Meizner Tibor, Mezey Károly, Mezey Károly dr., MME Baranya megyei HCs., MME Csongrád megyei HCs., MME Dombóvári HCs., MME Gömör-Tornai HCS., MME Hajdú-Bihar megyei HCs., MME Komárom-Esztergom megyei HCs., MME Nógrád megyei HCs., MME Vas megyei HCs., Móczár Balázs, Molnár Attila, Molnár Barbara, Molnár Csanád, Molnár Kadocsa, Molnár László, Molnár Mirella, Molnárné Irén, Monoki Ákos, Mónus Gábor, Mórocz Attila, Morvai Edina, Mózes Andrea, Munkácsi János, Nagy Csaba, Nagy Emese, Nagy Erik, Nagy Gábor, Nagy Ildikó, Nagy Imre, Nagy József, Nagy Károly, Nagy Miklós, Nagy Réka, Nagy Renáta, Nagy Sándor, Nagy Tamás, Nagy Zsolt, Nagygyőry Anna, Nardai Richárd, Nemcsényi Zoltán, Neményi Zsolt, Nemes József, Nemes László, Németh Nikolett, Németh Tamás, Németi Nándor, Németiné Benedek-Kováts Orsolya, Nyíri László, Ónodi Miklós, Orcsik Tibor, Oroszi Zoltán, Osir Cirill Martin, Oszlár Gábor, Óvári Zoltán, Őrségi Nemzeti Park Igazgatósága, Őze Péter, Paczolay László, Pálfai László, Palincsár Renáta, Pálinkás Csaba János, Papp Ferenc, Paragh Tünde, Pásti Csaba, Pászor Tamás, Pásztor  Tamás, Pásztor Petra, Pásztor Tamás, Pataki Zsolt, Patlók László, Perecsi Éva, Péter Attila, Péter Dávid, Péter Lilla, Petrohai Éva, Pintér Lajos, Pintér Zsolt, Piri Magdolna, Piros Nóra, Polyák Ferenc, Pompola Krisztián, Právics Márk, Prohászka László, Puskás József, Pusztai Borbála, Rába Veronika, Rácz András, Rádi Andrea, Radnai László, Radó Tibor, Radványi Kriszta, Rausz Rita, Reinhardt László, Rideg Erika, Rogoz Tímea, Röfler János, Saléti György, Sallai Zoltán, Sápi Tamás, Sári Róbert, Sárkány József, Sasvári János, Schauf Miklósné, Scheller Ibolya, Schwarzkopf Ágnes, Seregélyes Ede, Seres Nándor, Serestyén Zsolt, Serfő‘ző‘ József, Simay Gábor, Simon Orsolya, Simon Pál, Somogyi Csaba, Somogyi István, Soós Gábor, Soós Krisztián, Sóti Boglárka, Spisák Sándor, Sporcsics Deán, Stallenberger József, Staudinger István, Stolmár Aladár, Stölkler Nándor, Sümegi Zsófia, Szabo Ágnes, Szabó Antal, Szabó Attila, Szabó Fruzsina, Szabó Gábor Attila, Szabó Mónika, Szabó Péter, Szabó Vilmos, Szabó Zoltán, Szabóné Balázs Beáta, Szalma Barnabás, Szász Benedek, Szász Előd, Szatóri János, Szegedi Fruzsina, Székely Balázs, Szekeres Zsófia, Széll Péter, Szelle Ernő, Szemerits Eszter, Széplaki Imre, Szeremley Géza, Szigeti László, Szijártó Csilla, Sziky Viola, Szilágyi Attila, Szinai Péter, Szöcs Imre, Szöcs Péter, Szőke Péter, Szűcs Imre, Szűcs Péter, Taba Benő, Tajti Balázs, Tallósi Béla dr., Tamás Ádám, Tanczikó-Ruis Beatrix, Tihanyi Gábor, Tilesch Gábor, Torma Györgyné, Tormáné Erika, Tóth Dániel, Tóth Enikő, Tóth Gergely, Tóth Imre, Tóth István, Tóth Judit, Tóth Kálmán, Tóth Krisztián, Tóth László, Tóth Pál, Tóth Péter, Tóth Róbert, Tóth Tihamér, Tóth Veronika, Tóth Vilmos, Török Anett, Török Hunor, Treitz Tamás, Turza Pál, Ungi Balázs, Vadvári László, Ványi Virág, Varga Eszter, Varga György, Varga Júlia, Varga Nikolett, Varga Péter, Varga Richárd, Varga Tibor, Vargáné Makai Szilvia, Veres Erika, Veres Illés, Veszelinov Ottó, Vig Sándor, Viga Magdolna, Vincze László, Visy Balázs, Völgyi Sándor, Wágner László, Wanderer Katalin, Wéber Krisztián, Wilhelm Ákos Sándor, Zábrák Károly, Zainkó Géza, Zákány Albert, Zalanatura Természetvédelmi Egyesület, Zalánné Borbás Rita, Zax Jánosné, Zeitler Gyöngyi, Zergi Dezső, Zvara Gábor, Zsanda Zsolt, Zsiros Sándor.

Köszönjük közreműködésüket!

 

A fehér gólyák védelme

Az emberkövető, alkalmazkodóképes fehér gólyák állománycsökkenését az üde, nedves gyepek megőrzésével és természetbarát kezelésével, legeltetésével, továbbá az áramütés okozta elhullás további mérséklésével (gólyakosarak kihelyezése >>, áramütéses esetek lakossági bejelentése >>) és a Mediterráneumban napjainkban is folytatott madárpusztítás felszámolásával lehet megállítani.

MME 1% felajánlási felhívás
Kérjük, ne felejtse, hogy az MME tagság mellett többféle támogatással és a
személyi jövedelemadó 1%-ának felajánlásával is segítheti egyesületünk
munkáját. Köszönjük!

 

Lovászi Péter - Nagy Károly
MME Monitoring Központ

 

Kapcsolódó hírek

Mély fájdalommal tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy Schmidt Egon életének 92 évében elhunyt.  Elhunyt szerettünk búcsúztatása 2023. március 10-én 11:15 órakor lesz a Farkasréti temető Makovecz-ravatalozóban.  

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület a Madarak és Fák Napja alkalmából országos versenyt hirdet az általános iskolai felső tagozatos tanulók számára.

Schmidt Egon a Kossuth-díjjal (fotó: Haraszthy László)

Mély fájdalommal tudatjuk, hogy 91 éves korában, ma hajnalban elhunyt Schmidt Egon, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Tiszteletbeli elnöke, Kossuth-díjas író, aki egész életét a madaraknak, a madárvédelemnek és az ismeretterjesztésnek szentelte. Életével mindannyiunk számára példát mutatott természetszeretetből, emberségből, személyiségével természetvédők...