2020-04-09 11:29
A híreket és a napi gondolatokat uralja a koronavírus. Az MME elnöksége március 13-án döntött arról, hogy az Egyesület rendezvényei elmaradnak vagy halasztódnak , hiszen felelősséggel tartozunk a tagjaink, támogatóink, a munkánk iránt érdeklődők egészségéért.
16-án az iroda működési rendje is módosult, nem fogadunk ügyfeleket, a bolt nem nyit ki. Mindezek mellett továbbra is természetvédelemmel, a biológiai sokféleség krízisével foglalkozunk főként. Régóta igyekszünk kommunikálni, hogy a természetvédelem kérdésköre összetett, más krízishelyzetek, például a klímakatasztrófa is hat rá. A biológiai sokféleség csökkenése, válsága, az eltűnő fajok, csökkenő populációjú élőlények nem a természetvédelmi szakemberek miatt fontosak. Az ökológiai rendszer állapota visszahat az emberi társadalomra. A belélegzett levegő, a mezőgazdaságban megtermelt élelmiszer, a vizek tisztasága mind a biológiai sokféleségtől függ.
Természetvédelmi, ökológiai szakemberek régóta emlegetik, hogy a biológiai sokféleség válsága azt is magával hozza, hogy betegségek üthetik fel a fejüket, régi betegségek képesek ismét járványokat kiváltani vagy új kórokozók jelennek meg. Az összefüggések – ha nem is ok-okozati összefüggéseken keresztül – egyértelműek, illetve természetvédelemmel és klímavédelemmel foglalkozók kommunikációjában is régóta jelen vannak. Gondoljunk bele, hogy egy új járványos megbetegedés miként tud elindulni és globális vészhelyzetté válni. Az elsőnek megbetegedő embernek olyan élőlényekkel kell kapcsolatba kerülnie, amivel normál esetben nincs dolgunk, de az emberi populáció növekedésével, a természetes élőhelyek zsugorodásával - azaz az emberi társadalom által használt területek növekedésével - interakcióba kerülünk olyan fajokkal, amelyek betegségei átkerülhetnek az emberre is. Ilyen az ember evolúciója során többször megtörtént (az összes jelentős járvány. pl. himlő, pestis, HIV, zoonózisok, azaz más fajokról kerültek az emberre), ezen az emberi faj túl tudott lendülni. Járványügyi szakemberek egy ideje figyelmeztetnek, hogy az emberi populáció sűrűsége, nagysága, valamint ezen populáció tagjai közötti gyakori kapcsolatok miatt új fertőző betegségek terjedési sebessége is nagyobb lehet.
Érdemes a most még képlékeny helyzetre adott, részben kényszerű válaszokat, az egészségügy, járványügy prioritásként kezelése mellett klíma és biodiverzitás szempontból is értékelni, ezekre a szempontokra figyelni. A jelenlegi vírusterjedés megakadályozására hozott intézkedések megváltoztatják akár napi, egyéni vagy társadalmi szokásainkat. Érdemes olyan szempontból is értékelni ezt a helyzetet, hogy klímaváltozásra, biodiverzitás krízisre hogyan hatnak ezek a változások, illetve milyen új, a jelenlegi időszak során felvett szokásokat célszerű a vírus krízis után a napi egyéni vagy társadalmi gyakorlatba beilleszteni, napi rutinként meghonosítani, illetve korábbi szokásaink, gyakorlataink közül melyik állja ki az idő próbáját. Ilyen példa lehet a napi, vagy rendszeres utazási szokásaink áttekintése, értékelése.
Jelen pillanatban például a járványügyi okból kevesebb utazás klíma és biodiverzitás szempontból pozitív hatású. Nagy folyóinkon, kiemelten a Dunán közeledik a halak ívási időszaka, biztosan jótékony hatása lesz az ivadékokra a kisebb szállodahajó-forgalom. A határok fokozottabb ellenőrzésével kényszerűen felértékelődnek a belföldön elérhető szolgáltatások, megtermelhető termékek, de emiatt várhatóan kevesebb üvegházgáz kerülhet a levegőbe, potenciálisan fenntarthatóbb lehet a területhasználatunk. Mezőgazdasági termékeink a szociális interakciók visszaszorulásával rövidebb ellátási láncon tudnak eljutni a felhasználókhoz, fogyasztókhoz. Végső soron a tőke is meg tudja keresni azokat a hazai fejlesztéseket, lépéseket, ahol a fenntarthatóság (járvány, klíma és biológiai sokféleség szempontjából, de társadalmilag is) jelentősebb követelmény. A nagyon változatos területeken tapasztalható, sajnálatos és borzalmas veszteségek taníthatnak is minket.
Országos, globális szinten biztosan jelentős változásokat hoz a pandémia, de ez a pandémia lecsengése után is hatni fog. A politikai, pénzügyi rendszer átalakulása, vagy kényszerű átalakítása során remélhetőleg a döntéshozók olyan lépéseket fognak tudni tenni, ami az egészségügyi kockázatok csökkentése mellett a klíma és biodiverzitás (egy egyéb globális vészhelyzetek: talaj, víz, légszennyezés, stb.) helyzetet is pozitív irányban tudja kezelni . A turizmus kapcsán az elmúlt, vírusfertőzés nélküli időszakból is megdöbbentő hírek érkeztek. Például Velencében hol a turista áradat miatt kellett kitenni a „megtelt” táblát, hol a víz által (pontosabban nagy valószínűséggel a klímaváltozás hatásai miatt) elöntött utcák miatt nem volt látogatható a város. Világos, hogy ez a szektor nem volt fenntartható. A legújabb hírek innen a korlátozó intézkedések nyomán kristálytiszta vízűvé váló csatornákról szólnak. Régóta ismert, hogy az alpesi síterepek klíma és biológiai sokféleség szempontjából nem fenntarthatók (a biodiverzitásra gyakorolt hatás mellett a vízfogyasztás, élőhelyek átalakítása, termőtalajok eróziója is jelentős), nagyon kegyetlen a sorstól, hogy erre más irányból egy vírusfertőzésnek is fel kell hívnia a figyelmet Észak-Olaszországban, Ausztriában.
Messzebbre tekintve az EU az egyik legjelentősebb mezőgazdasági exportőr és importőr a világon. Ez a paradoxon is rávilágít egy fenntarthatatlansági problémára, de ezeket az árukat szállítva járványügyi szempontból is akadnak kihívások. Természetvédelmi szervezetként eddig is az egyik legfontosabb partner szektorunk a mezőgazdaság volt. Jelen járványügyi helyzetben kiemelten fontos, hogy a mezőgazdaságban megtermelt javak biztonságosan el tudjanak jutni a társadalom minden tagjához. Hosszabb távon viszont az is fontos, illetve amit eddig is ezt képviseltük, hogy a mezőgazdaság klíma és biodiverzitás szempontjából is több közjavat szolgáltasson. Csak ez tudja ugyanis ezen az időtávon biztosítani, hogy a környezetünk barátságosabb – időjárási szélsőségektől, potenciális új kórokozóktól mentesebb – legyen az emberiséggel.
A járványügyi és ebből következő gazdasági kérdések aggodalomra adnak okot a jelenleg tapasztalható vagy fenyegető kihívásokon felül is. A pandémia remélhetőleg mihamarabbi leküzdése után erős igény fog mutatkozni a gazdaság hagyományos eszközökkel történő újraépítésére. Egy hagyományos, klímára és biodiverzitásra (és így a járványokra) nem kellő figyelmet fordító gazdasági „visszapattanási” kísérlet középtávon is egy újabb, nagyon hasonló problémahalmaz (klíma, biodiverzitás, járványok ) megújítása lesz csupán . Ahogy a jelenlegi járványügyi helyzet is arra tanít, hogy csak globális együttműködéssel lehetséges megoldást találni, úgy a klímaváltozás és a biológiai sokféleség krízis elleni küzdelem is csak ilyen módon lehetséges. Nem csak a kutatók, a döntéshozók, de a Föld társadalmának egésze részese kell legyen ennek az együttműködésnek, ami globálisan gondolkozik és lokálisan cselekszik.
Az elkövetkező időszakban egyéni szinten figyeljünk oda arra, hogy a járványügyi helyzet alatt saját magunkról, eddigi szokásainkról is tudunk új ismereteket szerezni, és ha lehetőségünk van rá, a pozitív szokásokat próbáljuk meg rögzíteni a jövőben.
Nem léphetünk kétszer ugyanabba a folyóba, tartja a mondás. A koronavírus járvány után nem fogunk tudni teljesen visszatérni ahhoz az életmódhoz, ami korábban jellemezte az emberiséget. Csak járványügyi, járvány megelőzési okból is egy sor tevékenységünknek változnia kell . Amennyiben az emberiség bölcs, ezt a változást össze kellene kötni a klíma és a biológiai sokféleség érdekében régóta szükséges szemlélet- és életmódbeli változások megtételével. A természetvédelemben, természet védelméért dolgozók tudása ehhez nagy segítség lesz!
Írta Nagy Dénes
