Egy kerecsensólyom halála

Rómeó, a fiatal hím kerecsensólyom, 2008. június 10-én, a Rajka közelében lévő fészekben kapott műholdas jeladót, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület és a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóságának szakembereitől, a magyar-szlovák kerecsensólyom-védelmi LIFE program keretében. Pár napra rá kirepült, és elkezdte felfedezni a világot. Eleinte a fészek környékén próbálgatta a szárnyait, de másfél hónap múlva már egészen Ipolytarnócig merészkedett, hogy aztán visszatérjen a szülői fészek közelébe. Innen egy kis ausztriai kirándulást tett, de nem ment túl messzire: Bécstől néhány kilométerre délre töltött két hetet. Az utolsó, nagy kaland augusztus 19-én kezdődött, amikor a schwechati repülőtér közeléből elindult Rómeó kelet felé.

A következő két hétben Szlovákián keresztül Ukrajnába repült, majd Moldávia következett. Útját folytatva kelet felé, ismét Ukrajnába jutott, aztán Harkov közelében átlépte észak felé az ukrán-orosz határt. Mintegy 200 kilométerre megközelítette Moszkvát, de végül délkeletre fordult. Utolsó jelei egy Umet nevű városka közeléből jöttek szeptember közepén.

A jelek megszűnése után, a szakemberek felvették a kapcsolatot orosz kollégáikkal kértünk segítséget, akik egyszer már segítettek megtalálni egy másik magyar kerecsent, ami szintén Oroszországban tartózkodott. (Érdekesség, hogy az a madár – Barnabás „aki” jelenleg Ukrajnában van – is ugyanúgy Nyugat-Magyarországon repült ki a fészekből, sőt ugyanazoktól a szülőktől származik, azonban ő csak másodévesen jutott ilyen messzire.)

Végül, szeptember 28-án Igor Karjakin, orosz ornitológus, sikeresen eljutott arra a helyre, ahonnan Rómeó adója utoljára adott. Sajnos, Rómeónak már csak a lábait (a jelölőgyűrűkkel) és szárnyait találta meg egy középfeszültségű oszlop alatt, a megadott koordinátáktól néhány méterre. Az áramütéstől elpusztult madár többi részét valószínűleg egy róka vihette el, mert sem a madár teste, sem a jeladó nem került elő.

Az információ megerősíti azt a feltételezést, hogy az áramütés nemcsak Magyarországon, hanem külföldön is komoly veszélyt jelent a fiatal kerecsensólymokra (és feltehetően más ragadozó madarakra is). Magyarországon, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület jelenleg éppen azon dolgozik, hogy egy olyan térképet állítson össze, amelyen azonosíthatók a fokozottan védett és védett madarak szempontjából legveszélyesebb középfeszültségű vezetéksorok. A szigetelések során így ezekre a szakaszokra lehet majd koncentrálni a forrásokat.
Rómeó halála, bármennyire is rossz hír, segít megérteni, hogy merre járnak a kárpát-medencei kerecsenek, és milyen veszélyekkel kell szembenézniük a nagyvilágban. A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság által vezetett nemzetközi LIFE program során felszerelésre kerülő műholdas jeladók használatának fő célja ugyanis, a magyar és szlovák kerecsenek mozgásainak, és ezáltal a fő veszélyeztető tényezők feltérképezése, majd – lehetőség szerint – azok csökkentése.

Rómeón kívül, további 18 fiatal kerecsensólyom kapott jeladót 2008-ban. 16 Magyarországon és 2 Szlovákiában. Jelenleg 20 fiatal madáron működik az adó, a tavaly felszereltek közül még működő négy adóval együtt. A jeladók már eddig is sok újdonsággal szolgáltak a fokozottan védett kerecsensólymok életének részletesebb megismeréséhez, és valószínűleg még számos újdonságra derül fény a program végéig.

Minderre azért van szükség, mert a kerecsensólyom világszerte veszélyeztetett, állománya – Kárpát-medencét kivéve – az egész világon csökken. Európában hazánktól nyugatra már csak Ausztriában és Csehországban fordul elő kis számban ez a keleti elterjedésű faj, valamint néhány tucat fészkelő párból álló állomány él Szlovákiában, és Szerbiában. A kontinensen a faj fennmaradása nagyban függ a magyar állománytól, ami Európában a legerősebb, a maga mintegy 180-200 fészkelő párjával.
Főbb adatok Rómeóról és a megtett útról

Jelölés időpontja: 2008. június 10.
Jelölés helye: Rajka közelében
Kirepülés időpontja: (hozzávetőleg) 2008. június 14.
Indulás időpontja (Schwechat): 2008. augusztus 19.
Érkezés időpontja a megtalálás helyére (Umet, Oroszország): 2008. szeptember 1. (355 km Moszkvától)
Utolsó adás időpontja: 2008. szeptember 5.
Megtalálás időpontja: 2008. szeptember 28.
Távolság légvonalban (a kiindulási hely és az utolsó koordináta között): 1900 km
Ténylegesen megtett távolság: 2365 km
A ténylegesen megtett út időtartama: 13 nap
Átlagos sebesség az út során: 181 km/nap

A fajról és a programról további információkat a www.kerecsensolyom.mme.hu honlapon lehet találni.