Továbbra is csökken a hazai mezőgazdasági területek madárvilága

2016-05-05 07:29

Az MME Monitoring Központja elkészítette két élőhelytípus leggyakoribb hazai madárfajai állományváltozásának elemzését az 1999-2015 között eltelt 17 évre visszatekintve.

Az MME Mindennapi Madaraink Monitoringja honlapfelülete (mmm.mme.hu)

Az adatok azt mutatják, hogy miközben a vizsgált erdei fajok (22 faj) állománya növekvő, addig a mezőgazdasági területeken élőké (16 faj) csökkenő tendenciát mutat. Utóbbiaknál a legerősebb csökkenés a hosszú távú vonulókat jellemzi. A kutatás arra figyelmeztet, hogy Magyarország sem kerülte el a nagyüzemi mezőgazdaság globálisan megfigyelhető élőhely átalakításának negatív hatásait, ami nálunk a 2004-es EU csatlakozásunkat követően erősödött fel. Az adatok alapján az agrárélőhelyekhez kötődően vizsgált fajok többségét 2005-ig állandó állományadatok jellemezték, az ezt követő tíz évben viszont ezek csökkenő tendenciát mutatnak, 2010-2012 közötti legalacsonyabb értékekkel.

Az európai uniós állománytrendekhez hasonlóan a mezőgazdasági területek fogyatkozó madárfajai közül a legjelentősebb csökkenést hazánkban is a hosszú távú, azaz a Szaharától délre telelő fajok mutatták. Ennek oka, hogy ezekre nem csak az európai, de a közel-keleti és afrikai élőhelyromlás, valamint a klímaváltozás negatív hatásai együttesen és olyan erővel hatnak, amit a fogyatkozó fészkelőpárok már nem tudnak ellensúlyozni. Az olyan eltűnőben lévő madárfajok azonosítása, mint amilyen például a 78%-os (!) állománycsökkenést elszenvedő réti tücsökmadár, azért is fontos, mert ezek a bioindikátor állatok az élőhelyük nagykövet fajaiként segítenek megfoghatóvá és a lakosság felé is kommunikálhatóvá tenni a kedvezőtlen környezeti folyamatokat. Fontos felismerni azt, hogy a negatív élőhelyi változások - a beporzórovar-fajok és a termésátlagok csökkenésével vagy a talaj kimerülésével már középtávon is veszélyeztethetik az emberi társadalom életminőségét is.

Ugyanakkor az adatok elemzése azt is kimutatta, hogy az agrár-környezetgazdálkodási kifizetések (AKG) által érintett hazai mezőgazdasági területeken a madárállományok csökkenése kisebb mértékű. Azaz az AKG és különösen a Magas Természeti Értékű Területek (MTÉT) természetkímélő gazdálkodási elvárásai (pl.: kaszálatlan sávok meghagyása, madárbarát kaszálási módszerek bevezetése, csökkentett növényvédőszer és műtrágyahasználat, odútelepítés, rovartelelő bakhátak és ízeltlábú búvóhelyek kialakítása) pozitív hatást gyakorolnak a szántók és gyepek biológiai sokféleségére. Ebből az is következik, hogy a Közösségi Agrárpolitika hazánkban bevezetett eszközei közül mindenképpen fenntartásra érdemesek az agrár-környezetgazdálkodási kifizetések és különösen azok speciális, természetvédelmi célú előírásai.

Oldal tetejére

Mindennapi Madaraink Monitoringja

Az MME Közép-Kelet-Európában elsőként kezdte meg egy, a nemzetközi tudományos irányelveket szem előtt tartó általános madármonitoring-rendszer kidolgozását 1998-ban. Ennek egyik alapelemét a Mindennapi Madaraink Monitoringja (MMM) képezi, ami 1999 óta szolgáltat reprezentatív adatokat Magyarország főbb élőhelytípusairól. Az MMM programba 1999-2015 között 1300 önkéntes felmérő jelentkezett, és 1204 db 2,5x2,5 km-es UTM négyzetben (az ország területét felosztó négyzethálós mintavételi beosztás) végzett tavaszi felméréseket.

Az vizsgálat által érintett madárfajok az alábbiak voltak (rendszertani sorrendben):

Mezőgazdasági területeken élők (16 faj)

Erdei területeken élők (22 faj):

Az adatok elemzése során az MME kutatói az egyes fajok állományváltozásának vizsgálata mellett, az egyes élőhelytípusok leggyakoribb madárfajainál tapasztalt változások mértani átlaga alapján kiszámítják az élőhely állapotát jellemző biodiverzitás indikátort. A mezőgazdasági területeken élő fajok esetében az FBI (Farmland Bird Index) csökkenést, míg az erdei fajoknál a WBI (Woodland Bird Index) értéke növekedést jelez az elmúlt 17 év tekintetében.

Az agrár élőhelyek biodiverzitás indikátorának alakulása a Magyarországon vizsgált 16 faj esetében 1999-2015 között (Forrás: MME Monitoring Központ - MMM adatbázis).

Az erdei élőhelyek biodiverzitás indikátorának alakulása a Magyarországon vizsgált 22 faj esetében 1999-2015 között (Forrás: MME Monitoring Központ - MMM adatbázis).
Az agrár (fent) és erdei élőhelyek (lent) biodiverzitás indikátorának alakulása a
Magyarországon vizsgált 16, illetve 22 faj esetében 1999-2015 között
(Forrás: MME Monitoring Központ - MMM adatbázis).

Az MMM adatbázisában nemrégiben frissített trend grafikonok között már a biodiverzitás indikátorok is megtekinthetőek.

Oldal tetejére

Az MME támogatása

Kérjük, ne felejtse, hogy az MME tagság mellett többféle támogatással és a személyi jövedelemadó 1%-ának felajánlásával is segítheti egyesületünk, többek között a Monitoring Központunk munkáját. Köszönjük!

A letölthető 1% nyilatkozat a képre kattintva érhető el.