2014-07-04 11:10
A gólyák a fészkük béleléséhez mindent összeszednek, amit a környezetükben találnak, legyen az széna, fűcsomó, általunk a természetbe juttatott hulladék, újságpapír, zacskó, szatyor vagy a szántóföldeken és kaszált gyepeken mindenfelé széthagyott polipropilén bálakötöző zsineg. Ez egy régóta meglévő és egyre csak súlyosbodó probléma, s nem csak hazánkban, hanem szerte a világban, ahol bálázzák a szalmát és a szálas takarmányokat, s az utána keletkező hulladékot nem megfelelően kezelik.
Pedig van megoldás a problémára. Ha a mezőgazdaságban dolgozók körültekintőbben kezelnék a hulladékot, vagy természetes úton lebomló bálakötöző zsineget használnának, akkor nem lenne annyi elhalt lábú, csonkolt vagy rosszabb esetben elpusztult gólyafióka.
A gólyákat a táplálkozó területeken és a fészekanyag gyűjtése (ágak, széna, kukoricaszár, stb.) során is számos veszély fenyegeti. Ezek közül az egyik gyakori – amit sok megcsonkított és elpusztult gólya bizonyít – a műanyag bálakötöző zsineg. A széna- és szalmabálák kötöző zsinórjaitól fehér gólyák és más madárfajok egyedei pusztulnak el. A gólya a lábára tekeredő zsinór miatt ugyanis könnyen fennakadhat a fészekben vagy a pihenőfán. A lábra tekeredő zsineg megakadályozhatja a vérkeringést, s ezáltal a végtag elhalhat, leszáradhat, de a fészekbe vitt kötözőanyag a fiókák nyakára is sok esetben rátekeredhet, és ezzel a fiatal gólya pusztulását okozhatja.
Ma már kísérleteznek olyan természetes alapanyagú bálakötöző anyagok alkalmazásával, melyek használat után (a bálák megbontása) lebomlanak.
Idézet az FVM Mezőgazdasági Gépesítési Intézet honlapján található "Környezetszennyező műanyagok kiváltási lehetősége" című cikkből: „Összefoglalóan megállapítható, hogy lehetőség látszik a szálastakarmányok bálázásos betakarítási technológiájában a műanyag kötözőanyagok természetes alapanyagú kötözőkkel történő kiváltására. Ehhez azonban további kutatási feladatok megoldására, speciális anyagok kifejlesztésére van szükség, melyek a bálázás idején és a tárolás idején is nagyobb szilárdsággal rendelkeznek, a bálák megbontása után azonban gyorsan lebomlanak.”
Júniusban szerte az országban zajlottak az MME Gólya Road Show rendezvényei. Ezeken a nyilvános gólyagyűrűzéseken darus-kocsikkal felemelkedünk a fészkekbe, s meggyűrűzzük az új gólyagenerációt. A gyerekek és felnőttek csoportjai pedig közelről figyelhetik munkánkat, s közben sokan egy életre szóló élménnyel is gazdagodnak. Egy-egy ilyen alkalommal sok műanyag hulladékot is kiszedünk a fészkekből, köztük zsinegeket is. Szinte minden régióban előfordulnak ilyenkor fészkek, ahol olyan fiókákat találunk, melyeknek lábára, nyakára vagy az egész testére rátekeredett a bálakötöző zsineg, s jobb esetben csak néhány napja szorítja el az adott testrészt (ödémásak lesznek), rosszabb esetben már hetek óta sorvadnak tőle. Természetesen ilyenkor levagdossuk róluk, s ha az állapotuk igényli, egy közeli madármentő helyre visszük a madarakat.
A napokban véget ért gyűrűzések után több kollégától kaptunk videókat és információkat ilyen gólyamentésekről, s az egyik közülük különösen felzaklató.
A felvételt az MME Veszprém megyei helyi csoportja által szervezett nyilvános gólyagyűrűzésen (Gólya Road Show) rögzítette Fellner Zoltán tagtársunk Nemesszalókon. Széplaki Imre gyűrűző mentesíti a 2 fióka lábát a bálakötöző zsinegtől. Előtte már Marcalgergelyiben is le kellett vágni hasonló zsineget az egyik fiókáról. Ez az eset különösen extrém volt, mert a két fióka mozgásában teljesen korlátozva volt, hiszen a zsineg kettőjüket összekötötte, s amint a felvételen látszik egyikük szeme is csúnyán sérült. Feltételezhetően mivel nem tudott mozogni, ezért feje folyamatosan a fészek alján lehetett, az esős időben a sárban fetrengve az folyamatosan piszkolódott és vált olyanná, amilyennek a videón láthatjuk. A két fiókát a Balaton-felvidéki Nemzeti Park természetvédelmi őrének, Hardi Ferencnek a segítségével Szinai Péterhez juttattuk, aki ellátta, majd a székesfehérvári Madárkórházba juttatta őket.
Török Judit videóján Kertész László mondja el a jelenlévőknek, hogy mit is okoz a műanyag zsák vagy a bálakötöző. Ebben az esetben rafia zsák szálai tekeredtek a gólya lábára és szorították el azt. A gyűrűzés során derült fény a bajra, a sérült fiókát a fészekből lehozták. A szakemberek az utolsó pillanatban mentették meg a gólya lábát, így magát a madarat is. Nagy szerencse, hogy a lábán ödémásodás jelei nem mutatkoztak, tudta mozgatni azt, így a fészekbe vissza lehetett tenni, gyógyulása várható.
Célünk ezzel a cikkel, hogy felhívjuk a figyelmet a problémára, hogy megszüntessük a műanyag bálazsinegek helytelen használatából adódó sérüléseket és mortalitást. S ahogy a madarakat érő áramütés elleni harcot is közel negyven éve indítottuk, s egyelőre csatákat ugyan nyertünk, de még messze van a békeidő, úgy ez sem lesz rövidebb küzdelem. S minden valószínűség szerint ebben sem feltétlenül a harcos hozzáállás lesz a nyerő taktika, hanem az együttműködésre és a szemléletmód változtatására kell építenünk.
Köszönjük kollégáinknak, hogy megosztották velünk ezeket a videókat, s hálásak lehetünk mindazon gyűrűző munkatársnak, akik a madarak jelölése mellett a bálakötöző zsinegektől is megszabadították a fiókákat!
