Lakossági szavazás 2015 év madaráról - döntsön Ön!

Meddig lehet szavazni?

A június 28. 12 óráig tartó internetes szavazás lezárultával a legtöbb voksot kapott faj elnyeri a 2015. év madara címet. Az MME ez alapján indítja el a jövő évi kampány előkészítését. A szavazófelület a cikk végén található, valamint a kezdő oldal oldalsó boxában. Egy IP címről egy szavazat adható. Ha már leadta a szavazatát, a szavazófelületen az aktuális eredmények jelennek meg.

Az "Év madara program"

Az MME 1979-ben indított "Év madara" programjának célja és küldetése olyan fajok vagy madárcsoportok társadalmi szintű bemutatása, melyek védelmében a lakosság egészének vagy egyes csoportjainak (például: gazdálkodók, vadászok, pedagógusok) különösen fontos szerepe van.

Az MME tisztában van azzal, hogy minden véges számú lehetőséget tartalmazó választás egyben korlátozó is. Tudjuk, hogy az év madarának ajánlott fajoknál valószínűleg mindenki tudna "jobbat", a szívének kedvesebbet jelölni. Az MME részéről a döntés több szakterület képviselőit tömörítő munkacsoporti egyeztetéseket követően születik meg.

Reméljük, a most választható három fajról összeállított rövid ismertetőt elolvasva, átgondolva szavazatuk leadásával sokan foglalnak állást arról, hogy - Melyik legyen a 2015 év madara?

Búbosbanka

A nyílt, ligetes területek országosan elterjedt, viszonylag gyakori fészkelő madara. Hosszú, hajlott csőrével képes a járataiból kipiszkálni a mezei tücsköt, a lótücsköt (lótetűt), a földigilisztákat és a pajorokat. Kedvelt élőhelyei a rövidfüvű gyepekkel, legelőkkel körülvett tanyák, ahol nemcsak a táplálékbázis, de a fészkelőhelyek is rendelkezésére állnak. Nem válogatós, a harkályok vájta vagy korhadással keletkező faodúk hiányában bármilyen résben, hasadékban képes költeni: a tetőcserepek alatt, földi lyukakban, vascsőben, kiállított ágyúban. Évente általában egyszer, ritkán kétszer is költ, fészekalja 5–8 tojásból áll. A fészekben növekedő fiókák híg, bűzös ürüléket spriccelve védekeznek a ragadozók ellen – ezért kapta egyik beszédes, népi nevét: fostos bugybóka.  Vonuló, a telet Afrika trópusi vidékein tölti.

A lakosság segítségével, elsősorban "D" típusú bankaodúk kihelyezésével
még a nagyvárosokban is segíthetjük ennek a fantasztikus madárnak a
megtelepedését. A videó címére kattintva a felvétel az MME YouTube
csatornáján nagyobb, élvezhetőbb méretben jelenik meg, amihez
a  minőséget érdemes HD-ra állítani  (Videó: Orbán Zoltán).

A búbosbanka az egyik legszebb megjelenésű fészkelő madarunk (Fotók: Máté Bence [felső kettő], Motkó Béla [közép bal], Bajor Zoltán).

Amennyiben a lakosság a búbosbankát választja 2015 év madarának, a fajjal kapcsolatban a következő témákkal foglalkoznánk:

• Odúlakó madarak védelme a közismertebb mesterségesodú-típusok mellett kimondottan a búbosbankák számára kedvező, a hagyományosnál némileg nagyobb alapterületű és röpnyílású D-odú típus kül- és belterületi alkalmazásának országos propagálásával a Madárbarát kert program keretében.

A közismert "A", "B" és " D / seregélyodú" (balról jobbra) mellett a szintén
"D" típusú búbosbankaodú is alkalmzható és alkalmazandó a lakott
területek madárvédelmében (Fotó: Orbán Zoltán).

• A települési és külterületi nyílt gyepterületek (parkok, kertek, legelők) bankabarát kezelésének lehetősége.
• Vonuló madarak nyomon követése gyerekekkel a Tavaszi madárles program keretében.
• Búbosbanka-megfigyelési és -gyűrűzési lakossági programok szervezése országszerte.

Fekete rigó

Leggyakoribb rigónk az öreg hímek koromfekete színéről kapta a nevét. A tojók egész életükben, a fészket elhagyó, mindkét nemhez tartozó fiatalok néhány hónapon keresztül olajbarna színűek. A faj eredetileg a sík-, hegy- és dombvidék erdős, bokros területeinek lakója volt, de napjainkra az állomány egy jelentős része városlakóvá vált, illetve ez az urbanizációs folyamat ma is tart. Fészkét bokrok, fák ágvillájába, lakott területeken épületek zugaiba, ereszcsatornák hajlatába építi. Évente kétszer költ, alkalmanként általában 4–5, ritkábban 6 tojást rak. Táplálékát a talajon keresgéli, földigiliszták, ízeltlábúak, apró csigák után kutatva átforgatja a hullott faleveleket. Részlegesen vonuló, ősszel a Földközi-tenger vidékére húzódik, de a települési állományok jelentős része helyben marad és áttelel.

A fekete rigó az egyik legalkalmazkodóképesebb énekesmadár, mely képes
akár körfolyosón is költeni. A videó címére kattintva a felvétel az MME
YouTube csatornáján, nagyobb, élvezhetőbb méretben jelenik meg,
amihez a  minőséget érdemes HD-ra állítani 
(Videó: Orbán Zoltán).

Amennyiben a lakosság a fekete rigót választja 2015 év madarának, a fajjal kapcsolatban a következő témákkal foglalkoznánk:

• A városokba újabban betelepülő szarkák és varjak valóban "kiirtják" a fekete rigókat? A válasz egyértelműen nem, az évente megismételt országos Mindennapi Madaraink Monitoringja felméréseink sem a településeken, sem az agrár- és erdőterületeken nem jelzik a faj csökkenését; a túlszaporodott macskák sokkal nagyobb károkat okoznak! 
  Helyi, kisebb területen (néhány utca, kerület, városrész) jelentkező állománycsökkenés kapcsán reális lehetőséget jelent az Usutu vírus okozta megbetegedés. 
• A tavaszi és nyári szúnyogirtási szezonban kiemelt figyelmet fordítunk az esetleg bekövetkező, mérgezésszerű (kis területen jelentkező több, külsérelmi nyom nélküli tetem megjelenése) feketerigó-elhullás bejelentésekre, törekedve arra, hogy a tetemek eljuthassanak az Országos Állategészségügyi Intézetbe.
• Városi zöldfelületek védelmének és madárbarát kezelésének fontossága.
• A faj fészkelésének további segítésére kidolgozott feketerigó-fészektálca országos elterjedésének segítése.

A feketerigó-fészektálcával a kúszónövényekkel befutott falakon és az
erkélyeken lehet segíteni több faj, így a fekete rigó költését is
(Fotó: Orbán Zoltán).

• A fiókamentés kérdése a május-júliusi időszakban.
• A téli rigóetetés általános és speciális lehetőségei.
• Etető- és itatókamera működtetésével tovább növelni a lakosság madárvédelmi aktivitását, a Madárbarát kert programba bekapcsolódók létszámát.

Vörösbegy

Az erdős, bokros területek, nagyobb parkok madara, ahol a leggyakoribb kakukkgazda. Puha növényi részekből álló, mohával és szőrrel bélelt fészkét gyökerek közé, talajüregekbe, ritkábban épületek réseibe, farakásba építi és a „C” típusú mesterséges odút is elfoglalja. Évente kétszer költ, leggyakrabban 6–7 tojást rak. Férgekkel, rovarokkal táplálkozik, ősszel és télen bogyókat is eszik. Vonuló faj, de egyre több példány át is telel, illetve nagyszámú madár érkezik hozzánk Európa északi tájairól. Ennek köszönhetően nemcsak a költési szezonban, de ősszel és télen is találkozhatunk velük, különösen lakott területeken és az etetők, itatók közelében. Az etetőn almát, apró magvakat (köles) és napraforgómag-törmeléket fogyaszt.

A vörösbegy a téli etetők egyik gyakori és látványos vendége. A videó címére
kattintva a felvétel az MME YouTube csatornáján nagyobb, élvezhetőbb
méretben jelenik meg, amihez a  minőséget érdemes HD-ra állítani 
(Videó: Orbán Zoltán).

Amennyiben a lakosság a vörösbegyet választja 2015 év madarának, a fajjal kapcsolatban a következő témákkal foglalkoznánk:

• Kidolgozzuk a sövény- és bokorodú megoldásokat, különös tekintettel a "C" típusú, félig nyitott előoldalú odúk vörösbegyek és ökörszemek számára ideális térd- és mellmagasságú alkamazásának lehetőségeire a településeken. Ennek eddig legnagyobb akadályozója az odútípus fészekragadozókkal szembeni kitettsége volt.

A "C" típusú odú ragadozókat távoltartó kiegészítő védelmével a lakott
területeken is lehetőség nyílik a talajközelben fészkelő vörösbegy
(és ökörszem) költésének segítésére, városi létszámuk jelentős
növelésére a költési időszakban is (Videó: Orbán Zoltán).

• A sűrű növényzetben, a levelek fonákjáról is táplálkozó, sok szúnyogot fogyasztó vörösbegyek védelme kapcsán okvetlenül beszélni kell a jelenlegi, idegmérgeket alkalmazó kémiai szúnyogirtás-központú gyakorlat helyett a biológiai védekezés előtérbe helyezésének fontosságáról.
• A fiókamentés kérdése a május-júliusi időszakban.
• A téli vörösbegyetetés általános és speciális lehetőségei.
• Etető- és itatókamera működtetésével tovább növelni a lakosság madárvédelmi aktivitását, a Madárbarát kert programba bekapcsolódók létszámát.
• Az áttelelő kistestű énekesmadarak, köztük a vörösbegyek téli védelmének következő állomásaként országos kampányt indítunk az etetők éjszakázókasokkal történő környezetgazdagításáról.

A lakott területeken széles körben, bokrokon, fákon, kúszónövényekkel
befuttatott falakon, erkélyeken alkalmazható éjszakázókasok amellett,
hogy a téli hidegben segítik a kistesű énekesmadarak túlélését, a 
vörösbegy (és az ökörszem) számára fészkelőhelyül is
szolgálhatnak (Videó: Orbán Zoltán)

Amennyiben már most szeretne tenni ezekekért a madarakért, illetve érdekli a
lakótelepeken, a ház körül és a kertben végezhető mindennapi gyakorlati
madárvédelem, a figyelmébe ajánljuk az MME Boltban kedvezményes
áron beszerezhető Madárbarátok könyvét!

Orbán Zoltán

Szavazás