2014-03-27 10:54
Április közepétől számíthatunk kék vércséink hazaérkezésére az Afrika déli régióiban lévő telelőterületekről, ezért március fontos időszaka a költésüket segítő fészekládák kihelyezésének. Egy ilyen akcióra került sor a Hevesi Füves Puszták Tájvédelmi Körzetben is, ahol két helyszínen 80 költőládát raktunk ki. A nap eseményeiről számolunk be fotóriportunkban.
.... az egész hóbelevanc súlya a vontatásban forgó kerékre terhelődött, ...
... ami annyira felforrósította a sárvédőlemezt, hogy a festék füstölni kezdett és
az utat hosszú szakaszon füstködbe borította, mire sikerült megállni.
Ezt követően az összes ládát le kellett pakolni a padkára, mad kézzel irányba
fordítottuk az időközben "beállt kerekű" alkotmányt, ...
... amit így kellett a közeli településre visszavontatni (Fotók: Orbán Zoltán).
A nem forgó kerék azonban ezt a tervet nem támogatta, ...
... az első kanyarban kitört és az út menti szántásba gurult
(Fotók: Palatitz Péter).
Végül csak megérkeztünk az első helyszínre, egy erdőfolthoz, ahol egy új költőtelepet alakítottunk ki.
A munka első lépése a ládák lepakolása, ...
... majd a ládatartó deszkák előfúrása volt, hogy ...
... felszegeléskor ne repedjenek meg.
Ezt követően a ládákat el kellett osztani a területen, amit a képen Borbáth Péter,
a Kékvércse-védelmi LIFE+ porgramban résztvevő Bükki Nemzeti Park
Igazgatóság természetvédelmi őre kettesével végez.
Ezt követően kezdődhetett a munka érdemi része, ...
... a ládák kihelyezése a kiválasztott fákra.
Eközben nem csak a magasságra, de a rozmáragyarszerűen tárolt
szegekre is érdemes volt ügyelni. A képeken a nágaföldi kalandban
és a nemrég véget ért Dél-Afrika Expedícióban is részt vett
Solt Szabolcs kollégánk látható.
Az elmúlt tíz év tapasztalatai alapján a ládák felhelyezésének
legtartósabb megoldása, ...
... ha a rögzítő szeget a felső harmadában ferdén elütjük, amit a növekedő fa évről
évre úgy tud tovább húzni, hogy közben a láda folyamatosan feszesen áll.
Mivel a sólyomfélék nem építenek saját fészket, a ládákba nekünk kellett
fészekanyagot, a gyöngykaviccsal szemben a helyszínen is
összegyűjthető száraz füvet ...
... és falevelet tennünk.
A ládák tetejének belső felére elhelyezett ellenőrzőtükörben jól látszik
a behelyezett fészekanyag.
A hagyományos költőodúkkal szemben a kolóniákban fészkelő kék vércsék
telepein a ládákat egymáshoz viszonylag közel is ki lehet helyezni
(Fotók: Orbán Zoltán).
Az új telep kialakítását követően egy évekkel korábban kihelyezett ládacsoportot is felkerestünk, hogy a meglévő fészkelőhelyek számát továbbiak kihelyezésével bővítsük.
A munka menete a telepbővítési helyszínen is hasonló volt: ládakipakolás, ...
... fészekanyaggyűjtés ...
... és a ládák kihelyezése a meglévők mellé.
Legalább ilyen fontos feladat volt, hogy a leendő fészekaljak biztonsága
érdekében az elöregedett, hibás ládákat ...
... leszedjük ...
... vagy amint az Palatitz Péter, a projekt vezetője teszi, megjavítsuk
(Fotók: Orbán Zoltán).
A megmaradó néhány ládát a környék magányos fáira és néhány fából álló facsoportjaira helyeztük ki. Ezek a szoliter fészkelőhelyek egyrészt további kékvércse-csalogatók, másrészt plusz fészkelőhelyet kínálnak a környék más, fészekkonkurens madárfajainak, elsősorban a vörös vércséknek, amivel reményeink szerint a telepeken költőhelyek maradhatnak szabadon a fokozottan védett kék vércsék számára.
A képen látott mindkét magányos fára ...
... kitettünk egy-egy költőládát (Fotók: Orbán Zoltán).
A terepi nap végén, további LIFE program-kötelezettségünknek is eleget téve, leltárt készítetünk a Hevesi terület kékvércsebarát kezelése érdekében beszerzett gépekről és állatjóléti eszközökről.
A szürkemarhák és a mezőgazdasági gépek nékülözhetetlenek ahhoz, hogy a nemzeti park a kék vércsék számára megfelelően tudja kezelni az élőhelyeket, mozaikos legeltetéssel és az állatok téli takarmányának természetbarát módú betakarításával (Fotók: Orbán Zoltán). |
A ládakihelyezési terepi nap további résztvevői: Barabás Lilla, Fehérvári Péter
(Fotók: Orbán Zoltán), ...
... és Orbán Zoltán (Fotó: Fehérvári Péter).
Orbán Zoltán