A világszerte veszélyeztetett parlagi sas magyarországi állománya lassan, de folyamatosan nő az 1980-as évek óta. Az Európai Unió állományának kétharmada nálunk fészkel és 2011-re a költőpárok száma elérte a 140-et. Akkor hol itt a probléma? – kérdezhetnénk jogosan.
A probléma, ami sürgős intézkedéseket igényel, 2005-ben jelentkezett először parlagi sasoknál. Ekkor két ismeretlen okból elpusztult példány került elő, amelyekről kiderült, hogy mérgezés áldozatai lettek, amelyre az 1970-es évek óta nem volt példa Magyarországon. Ekkor szomorú, de egyedi esetnek gondoltuk ezt. Sajnos nem lett igazunk, mert ezzel az esettel egy soha nem látott saspusztulás vette kezdetét. 2006-ban 12, 2007-ben 8, 2008-ban pedig már 17 megmérgezett parlagi sasról szereztünk tudomást. A 2008-ban életre hívott Mérgezésellenes Kerekasztal keretében széles összefogás jött létre, és az MME, a nemzeti park igazgatóságok, a Nemzeti Nyomozóiroda, a Vadászkamara, a környezetvédelmi, vadászati és növényvédelmi hatóságok, valamint állatorvosok együtt kezdtek kampányba a mérgezések visszaszorítása érdekében. A mérgezések hátterében levő okokról, az ide vonatkozó jogszabályokról, illetve a Mérgezésellenes Kerekasztal akciótervéről a Madártávlat 2008. évi 2. lapszámában olvashatnak.
Az elmúlt négy év szakmai és ismeretterjesztő elemeken alapuló kampányának sikerült valamelyest a 2005-2008 között exponenciálisan felfutó mérgezési hullámot mérsékelni, azonban az esetek korántsem szűntek meg. A legfrissebb 2012 szeptemberében elpusztult három sassal már 69-re emelkedett a mérgezés következtében elpusztult és megtalált parlagi sasok száma, és a nem ismert esetek száma ennek többszöröse lehet. Persze nem a parlagi sasok voltak az egyedüli áldozatok, 93 rétisas és több mint ezer más védett és fokozottan védett madár esett mérgezés áldozatául Magyarországon az elmúlt évtizedben. A mérgezések mellett parlagi sasok lelövése, és fészkeik kilövése is előfordult az elmúlt években öt, illetve két esetben. Ezek a nemzetközi szinten is kirívó természetkárosítási esetek nem véletlenül keltették fel az európai döntéshozók érdeklődését, hiszen ha ez a pusztítás folytatódik, akkor több évtizedes természetvédelmi munka eredményét, és a parlagi sas esetében gyakorlatilag az egész EU-s állomány stabilizálódását veszélyeztethetik.
A Projekt
„A Parlagi sas védelme Magyarországon” (LIFE10NAT/HU/019) elnevezésű projekt 2012 és 2016 között az MME koordinálásában és nyolc szervezet partnerségében mintegy 2,1 millió euró költségvetéssel valósul meg. A költségvetés 75%-át az Európai Unió, 8%-át a Vidékfejlesztési Minisztérium, míg a maradék 17%-át a projekt partnerek saját költségvetésükből finanszírozzák. A projekt 33 különböző akcióból áll, amelyek az alábbi fő tevékenységeket foglalják magukban.
Feltárjuk az eseteket
Egyes spanyolországi becslések szerint, ha nem történnek célzott felmérések, akkor a madár-mérgezéses esetek mindössze mintegy 15%-áról szereznek tudomást a hatóságok, így az esetek többségében esélye sincs cselekedni az illetékes szervezeteknek.
A projekt keretében a partner nemzeti park igazgatóságok természetvédelmi őrszolgálata, illetve az MME munkatársai és önkéntesei az eddiginél is fokozottabban ellenőrzik az ismert parlagi sas territóriumokat és megtelepedési területeket. A hagyományos terepi ellenőrzések mellett speciálisan erre a célra kiképzett kutyás egységek is fognak járőrözni a kiemelt fontosságú területeken, hogy az elpusztult madarakat, illetve a mérgezett csalétkeket még nagyobb eséllyel megtaláljuk. Ezt a módszert már több országban sikerrel alkalmazzák a mérgezéses esetek felderítése és visszaszorítása céljából, azonban hazánkban ez lesz az első ilyen kezdeményezés.
Kezeljük a sérült madarakat
Az élve megkerült sérült védett madarak – és így a parlagi sasok – állatorvosi kezelése régóta nem teljes körűen megoldott probléma, hiszen mindössze néhány erre specializálódott mentőállomás található az országban. Az egyes példányokat akár több száz km-re is el kell szállítani a megtalálás helyétől, amely egyrészt a madarak túlélési esélyét jelentősen csökkenti, másrészt a civil megtalálóknak, de sokszor még a hivatásos természetvédőknek sincs erre lehetőségük.
A már meglévő madármentő központokkal történő együttműködésben egy olyan állatorvosi hálózatot kívánunk kialakítani, amelynek az ország minden megyéjében van felkészített képviselője, akik a sérült madarak elsősegély jellegű ellátását el tudják végezni. A hálózat kiépítését és a tagok speciális képzését a Fővárosi Állat- és Növénykert állatorvosai végzik.
A nyomozások szempontjából szintén fontos az elpusztult példányok minél gyorsabb és szakszerűbb kórbonctani és toxikológiai vizsgálata, így azon madártetemek esetében, amelyeknél valamilyen bűncselekmény gyanúja merül fel, az állatorvosi vizsgálatokat szintén egységesen a Fővárosi Állat- és Növénykert állatorvosai koordinálják és küldik meg az eredményeket haladéktalanul a hatóságok számára.
Felelősségre vonjuk az elkövetőket
A több mint 150 regisztrált mérgezéses esetből, eddig mindössze egyetlen esetben szabtak ki felfüggesztett szabadságvesztést (egy vadőr, egy vadászmester és két társuk ellen szándékos mérgezés miatt), illetve egyetlen esetben jelentős pénzbírságot (egy gazdálkodó ellen mintegy 15 millió Ft értékben gondatlanságból elkövetett mérgezés miatt). Ebből is látszik, hogy az illegális mérgezéseket elkövető személyeket hagyományos nyomozási eljárások során rendkívül nehéz felderíteni, illetve a bűncselekményt rájuk bizonyítani.
Ezen okból a projekt keretében partnerként működünk együtt a Nemzeti Nyomozó Irodával, akik országosan segítik, illetve súlyosabb esetekben saját hatáskörben végzik is a nyomozásokat, hogy lehetőleg több precedens értékű ítélet is születhessen a projekt időtartama alatt. A Nemzeti Nyomozó Irodával közösen kidolgozzuk a mérgezéses esetek felderítése során alkalmazandó pontos protokollt, amely a bejelentések kezelésétől, a helyszínelésen és a nyomozáson át, egészen az alkalmazandó jogszabályokig összefoglalja a lehető leghatékonyabb eljárási sort. A protokoll megismertetésére képzéseket szervezünk a természetvédelmi őrszolgálat, a helyi rendőrkapitányságok, illetve a bírósági és hatósági jogászok részére is.
Követjük a sasokat
A lehető legaktívabb terepi jelenlét ellenére is csak korlátozott mennyiségű adatot gyűjthetünk a sasok mozgásáról, és így az őket veszélyeztető tényezőkről is, hiszen a Kárpát-medence potenciális élőhelyeinek csak egy kis részét tudjuk rendszeresen ellenőrizni. Emellett számos fontos élőhelyről nincs is tudomásunk, hiszen az állomány növekedésével párhuzamosan sok időszakos megtelepedési terület költő territóriummá vált, ahonnan így kiszorultak a fiatalok és új megtelepedési helyeket kellett találniuk.
Az elkövetkező három évben 30 fiatal parlagi sasra helyezünk műholdas nyomkövetőt, hogy pontosan fel tudjuk térképezni a fiatal madarak megtelepedési területeit, valamint hogy probléma (pl. egy mérgezés) esetén azonnal be tudjunk avatkozni. Az új típusú nyomkövetők már óránként tudnak GPS pontosságú adatokat szolgáltatni és a napelemeknek köszönhetően sok éven keresztül is működhetnek, így a korábbi jelölésekhez képest nagyságrenddel több és pontosabb adatot kaphatunk a fiatal madarak mozgásáról. A beazonosított kulcsterületeken rendszeres terepi ellenőrzéseket tartunk, hogy a veszélyeztető tényezőket beazonosítsuk és lehetőleg el is hárítsuk.
Gyűjtjük és értékeljük az adatokat
A nyomozásokat és a védelmi munkát is gyakran akadályozza, hogy az illetékesek nem mindig rendelkeznek a legteljeskörűbb vagy legfrissebb információkkal a bűncselekmények körülményeivel, illetve a parlagi sas territóriumok ellenőrzöttségével kapcsolatban.
A projekt keretében online adatbázisokat fejlesztünk, amelyekhez a különböző jogosultságú felhasználók különböző mélységig férhetnek hozzá. Így egy külsős felhasználó „csak” az adatokból készült országos kimutatásokat, áttekintő térképeket láthatja, míg a megfelelő jogosultsággal rendelkező partnereink hozzáférnek az illetékességükbe tartozó alapadatokhoz is. Azaz például a Nemzeti Nyomozó Iroda projekten dolgozó munkatársa meg tudja nézni a regisztrált mérgezéses eseteket, a bejelentő adataitól a laborvizsgálatok eredményéig, vagy az illetékes nemzeti park igazgatóság kijelölt munkatársa láthatja, hogy a működési területükön található parlagi sas territóriumokat ki, mikor és milyen eredménnyel ellenőrizte.
Segítjük a sasokat
Az egyes parlagi sas példányok túlélését vagy sikeres költését továbbra is segítjük a hagyományosnak tekinthető védelmi intézkedésekkel, hogy a jelentős pusztulást okozó mérgezések és lelövések hatását kompenzáljuk a kisméretű populációra nézve.
A veszélyeztetettnek ítélt fészkeket leginkább olyan önkéntesekkel kívánjuk őriztetni, akik hozzáállása a jövőben segítheti a parlagi sas védelmét. Így például vadgazdálkodást, mezőgazdálkodást, erdészetet vagy biológiát tanuló diákokat, hallgatókat külön fel is kérjük a részvételre, de természetesen minden önkéntest szívesen látunk.
A Jászsági Madárvédelmi Területen, ahol jelenleg az ország legsűrűbb költő parlagisas-állománya található, illetve ahol a legtöbb mérgezéses eset is történt az elmúlt években, téli etetéssel kívánjuk a madarakat biztonságos körzetben tartani. A téli etetés természetvédelmi megítélése jelenleg nem teljesen egyértelmű, így itt azt is meg szeretnénk objektíven vizsgálni, hogy régiós szinten milyen hatása van az etetésnek a ragadozómadár-populációkra, azaz hogy több madár tartózkodik-e emiatt a régióban, illetve, hogy azon belül mennyire koncentrálja a madarakat az etetőhely környékére.
A biztonságosnak ítélt potenciális költőhelyekre 100 db stabil műfészek kihelyezésével próbáljuk odacsábítani a madarakat, hiszen az instabil fészkek viharok miatti leszakadása, illetve a forgalmas helyeken költő párok emberi zavarása (esetleg szándékos pusztítása) okozza leggyakrabban a költések meghiúsulását.
Eloszlatjuk a tévhiteket
A mérgezések hátterében leggyakrabban az a tévhit áll, miszerint az apróvadakban, háziállatokban vagy halakban esetlegesen kárt okozó ragadozók az ezekkel folyó rentábilis gazdálkodást ellehetetlenítik, illetve hogy ezek hatását a mérgezésekkel lehet a legegyszerűbben csökkenteni. Így sokszor nem is a ragadozómadarak az illegális mérgezések célpontjai, hanem a legálisan is gyéríthető rókák és varjúfélék, azonban a nem szelektív mérgek környezetbe juttatásával a védett értékeket és az embereket is veszélyeztetik az elkövetők.
Az apróvad- és ragadozó-állományok, illetve az élőhelyi változók kapcsolatát az országosan elérhető adatsorok tudományos feldolgozásával kívánjuk megvizsgálni, és bebizonyítani, hogy az apróvad-állomány csökkenése mögött elsődlegesen élőhelyi problémák állnak, amelyeket közös érdeke a természetvédelemnek és a vadgazdálkodásnak kezelni. Az országos elemzések eredményeit a Jászsági Madárvédelmi Területen konkrét élőhelykezelések és alternatív ragadozógyérítési módszerek hatékonyságának a vizsgálatával kívánjuk demonstrálni.
Tájékoztatjuk az érdekelteket és a nagyközönséget
A szakmai akciók csak úgy hozhatnak tartós eredményt, ha azokat megismertetjük a nagyközönséggel, illetve kiemelten a legfontosabb érdekcsoportokkal (természetvédőkkel, vadgazdálkodókkal, mezőgazdálkodókkal, rendőrökkel).
A projekt sokszínű akcióit a www.imperialeagle.hu honlapon sok újszerű webes lehetőséggel tesszük elérhetővé (ezen a helyen jelenleg még a 2002-2005 közötti projektről olvashatnak, de nyárra egy teljesen új honlap-rendszer kerül kiépítésre). Így például Google térképen követhetjük a nyomkövetős sasokat, megnézhetjük webkamerák segítségével egy parlagisas-család és a sas-etetőhely mindennapjait, adatokat tölthetünk fel vagy le, kisvideókat és filmeket nézhetünk a projekt látványosabb akcióiról. A projektről rendszeresen beszámolunk a médiában, általános és célcsoportoknak szóló kiadványokat adunk ki, illetve szakmai fórumokat szervezünk.
A Jászsági Madárvédelmi Területen a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság tulajdonában, és az MME üzemeltetésében kialakításra kerül a Parlagi Sas Látogató Központ, ahol kiállítás, előadóterem, tanösvények és terveink szerint szálláslehetőség várja majd az érdeklődőket.
A Partnerek
Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület
Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság
Bükki Nemzeti Park Igazgatóság
Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság
Jászberényi Állat- és Növénykert
Horváth Márton
