A három műholdadós amuri vércse megérkezett a dél-afrikai telelőterületre

A hasonlóság a körúton lévő madarak mozgásritmusára is jellemző; egy-egy többnyire rövid, 50–100 km-es nappali „ugrást” követően a madarak több napra, akár közel egy hétre is az új helyen telepszenek meg. Vélhetően ilyenkor több vagy akár több ezer egyed is együtt éjszakázik egy-egy facsoportban. Korábban megfigyeltük, hogy ilyen éjszakázóhelyek emberi szemmel nézve olyan furcsa helyeken is kialakulnak, mint a kisvárosok templomkertje vagy egy-egy zavartalanabb gyárterület.

Éjszakázó amuri vércsék Dél-Afrikában, Middleburgban (Fotó: Palatitz Péter).

A műholdas megkerülések alapján megfigyelhető, hogy a vércsék a gyülekezőhelyek körül pár száz négyzetkilométeres területen táplálkoznak. Viselkedésük egyik lehetséges magyarázata ­– éppen a mozgás hasonlósága miatt – a rovartáplálékban gazdagabb területek keresése és kihasználása lehet. Reméljük, március elejére már terepi megfigyelések is a rendelkezésünkre állnak majd, hiszen a Kékvércse-védelmi LIFE+ projekt munkatársai február-március között a régióba utaznak.

A jelzett időszak alatt a vércsék közül a két tojó, „Wokha” és „Pangti” került legközelebb egymáshoz, a január 4-ei adatok alapján egy 25 km sugarú körön belül tartózkodtak.

A három amuri vércse helyzete 2014. január 21-én (a frissített helyzetért katt a képre - satellitetracking.eu).

„Naga”
A trió egyetlen hímje bizonyult a legráérősebbnek. December 6-a után még további másfél hétig maradt a kenyai-tanzániai határnál és csak december 18-án indult meg határozottan délnyugati irányba. Ezt követően másfél hét alatt, légvonalban mintegy 1600 km-t megtéve, Tanzániát és Zambiát átszelve Zimbabwe déli részébe ért. Eközben legnagyobb „ugrása” közel 800 km volt, december 24-25-e között. 27-étől mozgása lelassult, napokat töltött egy-egy 50 km sugarú körön belül és ezek között a pihenőhelyek között sem repült 100 km-nél nagyobb távot, eközben viszont Botswanába ért. Január 8-14. között az óra járásával ellentétes irányú hurkot leírva ismét nagy távolságot, több mint 1000 km-t tett meg, melynek végén a kiindulási ponttól alig 200 km-rel keletebbre jutott és újra megállapodott.

„Naga” helyzete 2014. január 21-én (a frissített helyzetért katt a képre - satellitetracking.eu).

„Wokha”
Az időszak elején a „Naga”-hoz nagyon közel, a kenyai-tanzániai határvidéken tartózkodó „Wokha” már december 7-én délnyugatnak indult és kényelmes tempóban folytatta egy-két napra meg-megszakított útját egészen december 27-éig, miközben húsz nap alatt több mint 2000 km-t tett meg és a Botswana és a Dél-Afrikai Köztársaság határvidékére ért.  Az ezt követő hetet ő is egy 100 km-es területen töltötte, az első nagyobb, 300-km-es távot január 4-5-e között tette meg, egyben egy „Naga”-hoz hasonló, de annál jóval hosszabb és több pihenővel tarkított körútra indulva. A január 4-ei indulási területet tíz nappal később, január 15-én érte el, de eddigre mintegy 2000 km-t tett meg, majd a január 21-éig beérkezett pozícióadatok alapján újabb körbe kezdett.

„Wokha” helyzete 2014. január 21-én (a frissített helyzetért katt a képre - satellitetracking.eu).

„Pangti”
A vonulás közben leggyorsabban haladó másik tojó, „Pangti”, december 6-ára már elérte azt a dél-afrikai területet, ahova a másik két jeladós fajtársa csak három héttel később érkezett meg az innen több mint 2000 km-re lévő kenyai-tanzániai határvidékről. Az adatokból feltételezhető „végleges” telelőterületen „Pangti” óramutató járásával ellentétes irányú körmozgása bizonyult a legkomótosabbnak, egyben viszont a legösszetettebbnek (az útvonal hurok vagy kör helyett inkább egy 8-ashoz hasonlítható) és mintegy 3000 km-ével a leghosszabbnak is.

„Pangti” helyzete 2014. január 21-én (a frissített helyzetért katt a képre - satellitetracking.eu).

Folytatása következik …

Személyi jövedelemadó 1% felajánlásával nélkülözhetetlen segítséget nyújthat madárvédelmi munkánkhoz! A rendelkezéshez szükséges adószámot és tájékoztatást is tartalmazó nyilatkozatot letöltheti itt >> Köszönjük!

Orbán Zoltán