2013-09-06 08:26
Amint arról szeptember 4-én beszámoltunk, a múlt hét végén Egyiptomban kézre került, jeladója miatt kémkedéssel „vádolt” és egy éjszakára a helyi rendőrösön „letartóztatott” "Ménes" nevű fehér gólyánkat az egyiptomi természetvédelmi szervezetek három nappal később sikeresen elengedték egy Asszuántól délre található, természetvédelmi oltalom alatt álló szigeten. Haitham Ibrahim, a gólya mentésében részt vevő Egyiptomi Környezetvédelmi Ügynökség (EEAA) munkatársa néhány órával ezelőtt arról tájékoztatta munkatársunkat, hogy "Ménest" a szigeten élő egyik család levadászta és megette.
Az ismételt helyszíni kiszállást követően "Ménes" jelölőgyűrűjét és a még mindig aktív, tehát újra felhasználható jeladóját az egyiptomi kollégának sikerült a családtól megszerezni; jelenleg azon dolgozunk, hogy az eszköz mielőbb visszakerüljön Magyarországra.
A madár adója az elengedést követően a napelemeknek köszönhetően megfelelően feltöltődött és újra kezdett sugározni. A küldött adatokból megállapítható volt, hogy a "Ménes" a várható viselkedés szerint kisebb távolságokat repülve továbbra is a térségben maradt, ahol minden bizonnyal táplálkozva készült fel az újabb vonulási szakaszra.
 |
| "Ménes" a jeladóval (Fotó: Papp Ferenc) |
Bár az eset szomorú, a vonuló madarakra, különösen a nagyobb testűekre a legnagyobb veszélyt kontinensünkön az elektromos hálózat jelenti. "Ménes" két, szintén jeladóval felszelt testvére Európát sem tudta elhagyni, mindkét madár halálos áramütésben pusztult el. "Ménes" történetében ismét beigazolódott, hogy a madarakra szerelt, az állatokat a mindennapi életükben nem zavaró jeladók nélkülözhetetlen és mással nem helyettesíthető adatokat szolgáltatnak a rájuk leselkedő veszélyekről is. A világhírre szert tett magyar gólya pusztulása fontos jelzés az egyiptomi hatóságok számára, hogy az elengedés helyszínéül szolgáló védett területen további erőfeszítéseket kell tenni a lakosság természetvédelmi felvilágosítása (és akár az életminőség javítása) terén.
 |
| "Ménes" útvonala "letartóztatásáig" - katt a képre (Forrás: MME - www.jeladosmadarak.mme.hu). |
A vonulási útvonalak által érintett országokban sajnos továbbra is jellemző a madarak sport és fogyasztási célú vadászata. Ez a Földközi-tenger térségében jelentős természetvédelmi problémát okoz olyan európai uniós tagállamok esetében is, mint amilyen Olaszország és Málta. A Szahara térségében a madárpusztítás hátterében jelentős részben a szegény lakosság húshoz jutásának igénye áll, melynek kapcsán még nagyobb nehézségekbe ütközik a vonuló madarak védelme. A "Ménest" elfogyasztó núbiai törzs egyike a madarakra is vadászó, napi táplálékát kényszerűségből vadászattal is kiegészítő népcsoportnak.
 |
| Hosszú távú vonulóinknak (ilyen a fehér gólya is) át kell kelniük az 1.500 km szélességet is meghaladó Szaharán is, ... |
 |
| ... ahol a szegény lakosság számára (a felvételek Egyiptomban készültek) fontos táplálékot jelentenek az évről-évre megjelenő madártömegek (Fotók: Orbán Zoltán) |
A fehér gólyák esetében az ilyen veszélyforráshoz az is hozzájárul, hogy a hazai állomány szinte 100%-a lakott területeken, az ember közvetlen közelében költ, ahol madaraink a hazai védettségnek köszönhetően biztonságban és táplálékbőségben élnek. Különösen a "Méneshez" hasonlóan rutintalan (idei fiókaként az első vonulását végző) gólyák esetében jellemző, hogy a hazai jó tapasztalataik alapján a vándorlási útvonalon sem kerülik, sőt, keresik az ember közelségét, ahol az évezredes madárvadászati gyakorlattal rendelkező törzsek könnyű prédájává válnak. Ezek közül az egyik legismertebb, és továbbra is igen hatékony módszer a dobó-bot, amivel a repülő madarakat is képesek elejteni.
Orbán Zoltán
|
|
A gólyák jeladós nyomkövetése a „Madárvédelem és kutatás határok nélkül” (HUSK/1101/2.2.1/0336)
projekt keretében, a „Magyarország - Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködés
Operatív Program 2007-2013” támogatásával valósul meg.
