Lehel, a kerecsen leszerelt

Véget ért Lehel, a kerecsensólyom „küldetése”. Tegnap a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) munkatársai levették a madár hátáról azt a jeladót, ami 2007 óta szolgáltatott adatokat a madár mozgásáról.

Lehel a kerecsen a leszerelés előtt (Fotó:Bagyura János)


Lehel 2007-ben kelt ki a tojásból a Jászságban, és közvetlenül kirepülése előtt került a hátára a nyomkövető eszköz. A 22 grammos, napelemes, GPS-szel ellátott jeladót a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság által vezetett első kerecsensólyom-védelmi LIFE program keretében erősítették Lehelre. A program során több fiatal kerecsensólyomra került jeladó 2007 és 2010 között, hogy segítségükkel megismerjék a szakemberek a fiatal kerecsenek kóborlási, vonulási szokásait. Ennek ismeretében meghatározhatók a veszélyeztető tényezők, és hatékonyabbá tehető a faj védelme. Minden madárfaj esetében a kirepülés, és a családalapítás közötti időszak a legveszélyesebb, ilyenkor pusztul el a legtöbb madár. A fiatal kerecsenek hatalmas térséget jártak be Mauritániától Kazahsztánig, és mint kiderült a legnagyobb pusztulást a szigeteletlen középfeszültségű vezetékek oszlopain elszenvedett áramütés okozza.


A fiatal Lehel a fészekben (Fotó: Bagyura János)
A fiatal Lehel a fészekben (Fotó: Bagyura János)


Lehel is nagyokat barangolt „ifjúkorában”, és egészen Moszkváig jutott. Ahogy közeledett a felnőtté válás pillanata, egyre inkább a kirepülés helyének körzetére koncentrálódott a mozgása, majd 2011-ben családot alapított kikelési helyétől mintegy 60 kilométerre – ami egy sólyomnak nem távolság. Abban az évben 3 fiókát nevelt, de sajnos 2012-ben nem volt sikeres a költése. A teleit rendszeresen Belgrád mellett töltötte, ahol többször is szem elé került.


Lehel Szerbiában (Fotó: Prommer Mátyás)
Lehel Szerbiában (Fotó: Prommer Mátyás)


A jeladója 2012 nyaráig működött, majd nem jött több jel. Tegnap azonban ismét régi fészke mellett volt, és sikerült is megfogni. A jeladó eltávolítása után alapos ellenőrzésen esett át a madár, de szerencsére a jeladó nem okozott maradandó elváltozásokat. A két évvel ezelőtti sikeres fészkelése is jelzi, hogy a megfelelően kiválasztott és felerősített jeladó – bár előnyére biztosan nem válik a madárnak – nem akadályozza mindennapi tevékenységeiben. Lehelnek azonban ezzel már nem kell foglalkoznia, hiszen – az ő, és a természetvédők legnagyobb örömére – az eszköz már nincs a hátán.


Leszerelés előtt (Fotó: Bagyura János)
Leszerelés előtt (Fotó: Bagyura János)


Leszerelés (Fotó: Bagyura János)
Jeladó felszerelése 2007-ben (Fotó: Bagyura János)


A szintén a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság által vezetett második kerecsensólyom-védelmi LIFE program keretében, öreg madarakra kerülnek jeladók, hogy a fészek környékén történő területhasználatot illetve a szélerőművek hatását lehessen feltérképezni, védelmi szempontból.

A jeladós kerecsensólymok mozgásáról és a két LIFE projektről a www.kerecsensolyom.mme.hu oldalon lehet tájékozódni, illetve  más fajok mozgásával együtt a www.satellitetracking.eu oldalon lehet őket nyomon követni.


Kapcsolódó oldalak


Prommer Mátyás








Kapcsolódó hírek

Mély fájdalommal tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy Schmidt Egon életének 92 évében elhunyt.  Elhunyt szerettünk búcsúztatása 2023. március 10-én 11:15 órakor lesz a Farkasréti temető Makovecz-ravatalozóban.  

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület a Madarak és Fák Napja alkalmából országos versenyt hirdet az általános iskolai felső tagozatos tanulók számára.

Schmidt Egon a Kossuth-díjjal (fotó: Haraszthy László)

Mély fájdalommal tudatjuk, hogy 91 éves korában, ma hajnalban elhunyt Schmidt Egon, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Tiszteletbeli elnöke, Kossuth-díjas író, aki egész életét a madaraknak, a madárvédelemnek és az ismeretterjesztésnek szentelte. Életével mindannyiunk számára példát mutatott természetszeretetből, emberségből, személyiségével természetvédők...