2012-05-03 13:38
Az Országos Kétéltű- és Hüllőtérképezési Program egy évvel ezelőtti indulása óta 300 önkéntes már több min 5 ezer adatot szolgáltatott hazánk kétéltű- és hüllő faunájának elterjedéséről. Az MME Kétéltű- és Hüllővédelmi Szakosztálya által indított akció már ilyen rövid idő alatt is számos érdekes információval szolgált mind a gyakoribb, mind a ritkább előfordulású fajok esetében.
A legtöbb adat – 1.010 - a fali gyíkról érkezett, kiderült, hogy remekül alkalmazkodik a városi környezethez. A kétéltűek közül legtöbben kecskebéka megfigyeléseiket töltötték fel a program honlapjára, összesen 438 alkalommal. Az 5 ezredik feltöltés Érdről, a Duna-menti ártéri erdőből érkezett, egy erdei béka „regisztrálásával”.
A fali gyíkról 1010 adat érkezett |
Új előfordulási helyek váltak ismertté pl. a ritka lábatlan gyík esetében, a kockás siklóról pedig kiderült, hogy bár szórványosan az egész országban előfordulhat, nagyobb állományai a Duna mentén és a Balatonnál találhatók. Reprezentatív képet kaptak a szakemberek többek között a vöröshasú unka, zöld varangy, zöld levelibéka, mocsári béka elterjedéséről, valamint az idegenhonos vörösfülű ékszerteknősök felbukkanásáról is. A legaktívabb felhasználó 762 adattal gazdagította a programot, a legtöbb feltöltés pedig Budapestről, a Balaton-felvidékről a Bakonyból és az Északi-középhegységből érkezett.
A vörösfülű ékszerteknős nem őshonos faj |
A civil szervezet azzal a céllal indította el a nagyszabású programot, hogy a lakosság és önkéntesek bevonásával egy átfogó adatbázis jöjjön létre. A program számára fejlesztett online felületnek köszönhetően a munkában nem csak a szakemberek, hanem bárki részt vehet, akár kirándulás vagy kertészkedés közben tett megfigyeléseit is megoszthatja másokkal. Az Országos Kétéltű és Hüllő Térképezés honlap (herpterkep.mme.hu) felhasználóbarát felületére – regisztrációt követően – a faj pontos megtalálási helyét, (akár GPS koordinátákkal, akár műholdas térképen bejelölve), az élőhely leírását, az egyedek jellemzőit, és a megfigyelést alátámasztó fotót is fel lehet tölteni. A fajok felismeréséhez segítséget adnak a honlapon található fényképes fajleírások. Az interaktív térképen valós időben láthatóak az utolsó három hónapban feltöltött adatok, melyek fajonként is szűrhetők.
A kecskebéka szintén gyakori faj (fotók: Halpern Bálint) |
Magyarországon minden kétéltű- és hüllőfaj védett, így az adatok hozzájárulnak ezen fontos természeti értékeink hosszútávú védelméhez.
Személyi jövedelemadó 1% felajánlásával nélkülözhetetlen |
Vörös Judit, Halpern Bálint, Szász Péter