Meddig etessünk? - az etetési időszak zárásának kérdése

Magyarország természeti környezetének, biológiai sokféleségének jelenlegi állapota nem igényli (és azért dolgozunk, hogy ez a jövőben is így maradjon) az egész éves etetést, áprilistól-októberig másként lehet és kell segíteni a madarakat. Azonban a téli madáretetés befejezésének megfelelő időzítésével és az utolsó hónap madáreleség kínálatának némi átalakításával különösen a települési madarak számára nyújthatunk kora tavasszal is segítséget.

Zöldike (Fotó: Orbán Zoltán).



A videó elején látható zöldike viselkedése jól szemlélteti
az etetési időszak végének természetes táplálékkínálati viszonyait.
A madár megpróbálkozik a japán birs ágain a rügyek csipegetésével,
mivel azonban ezek még rendkívül aprók és kevés is van belőlük,
az állat inkább visszatér az etetőre, ahol már kora tavaszi
− aprómagvakban bővelkedő − magkeverék várja
a madarakat, melyek szinte kizárólag csak
ezeket fogyasztják ilyenkor.


A kora tavasz biológiai kihívásai
A madarak tavaszi vonulásának és költéskezdésének időzítésében az egyik legfontosabb szempont a megfelelő táplálékellátottság. Ez azért nélkülözhetetlen, mert a vonulás utáni kondíció-visszaállítás, a fészeképítés, majd különösen a tojásrakás jelentős többletenergiát igényel.

Éppen ezért a március közepétől április közepéig tartó időszak − különösen elhúzódó tél és hűvös tavasz esetén − kritikus periódus a korán fészkelni kezdő madarak, és ezek azévi (első költésből származó) szaporulata számára. Ez különösen a települési, főleg a városi, belvárosi madarakra igaz, ahol a természetes növényzet területi aránya az épületek, az utak és utcák miatt a természetesnél jóval alacsonyabb.

Bármilyen meglepőnek tűnik is, a kora tavasz elsősorban nem a rovarevők, hanem a magevők számára jelent kihívást. Ennek oka, hogy ekkorra szinte teljesen kiürülnek az előző ősszel képződött természetes magraktárak (hullottmag bázisok, érett virágzatok, vadföldek), miközben a növényi élet sem indul még be. Ezzel szemben a rovarok akár télen is repülnek, ha süt a nap és a hőmérséklet +10 C° környékére emelkedik, ami kora tavasszal már általánosnak számít.

Ezzel az eltérő természetes táplálékkínálattal magyarázható, hogy az etetési időszak végén a cinegék és más rovarevők száma gyakran drasztikusan csökken, vagy ezek a fajok el is tűnnek az etetőkről, miközben a magevők nagyobb számban és olyan etetőhelyeken is megjelenhetnek, ahol akár egész télen egyet sem lehetett látni.

Függő etető aprómagkeverékkel (Fotó: Orbán Zoltán).
Az etetési időszak utolsó hónapjában növeljük az
aprómagvak arányát az eleségkeverékben.


Az eleségkínálat kora tavaszi átalakítása
Ezért az javasoljuk, hogy ha a madarak, különösen a magevők (tengelic, zöldike, erdei pinty, meggyvágó) továbbra is (akár "új fajként") látogatják az etetőnket, az etetést március végéig, április elejéig-közepéig is folytassuk úgy, hogy az eleségben a napraforgómag mellett egyre nagyobb arányban szerepeljenek az aprómagvak (pl. állatkereskedésben is beszerezhető köles, pintyeknek és papagájoknak árult keverék) és továbbra is adjunk almát a madaraknak.

Fekete rigó tyúkszerű csőrmozgással forgatja át a kora tavaszi
talajetetőn az aprómagvakban dúsabb eleséget.


Április közepén abbahagyhatjuk az etetést!
Április első felére (enyhe tavaszokon akár néhány héttel korábban) a megújuló rovarélet mellett már a növényzet: a fák és bokrok friss rügyei, levelei és hajtásai, a friss fűtakaró és a gyepszint virágzó lágyszárúi is kellő természetes táplálékbázis kínálnak a madaraknak. Ilyenkor kell − hacsak nincs rendkívüli időjárási helyzet − abbahagynunk az etetést.


A magot érlelő lágyszárúak közül a felvételen látható gyermekláncfű
az egyik első, mely bővíti a magevők táplálékbázisát. Fontos
azonban tisztában lennünk azzal, hogy magevő madaraink
túlnyomó többsége nem magokkal
, hanem
rovarokkal eteti a fiókáit!



Az áprilisi költéskezdetre a rovarok mellett a férgek (földigiliszták) és
puhatestűek (csigák) is kellő számban megtalálhatóak, így a
cinegék és rigók etetésére sincs szükség.


Ezt egyébként a madárforgalom csökkenése, megszűnése is jelzi, hiszen a nálunk telelő és átvonuló madarak visszatérnek a költőterületeikre, a helyben maradók pedig revírt foglalva párba állnak és költeni kezdenek.


Miért ne etessünk nyáron?
Ahhoz, hogy megértsük, miért szükségtelen Magyarországon a madarak nyári etetése, és ehelyett milyen más eszközökkel segíthetjük a madarakat, elsőként azt kell tisztáznunk, hogy valójában miért is etetünk?

Tovább >>



1% az MME támogatására - www.mme.hu
1% az MME támogatási nyilatkozat - www.mme.hu

Személyi jövedelemadó 1% felajánlásával nélkülözhetetlen
segítséget nyújthat madárvédelmi munkánkhoz!

A rendelkezéshez szükséges adószámot és
tájékoztatást is tartalmazó nyilatkozatot

letöltheti
itt >>

Köszönjük!







Orbán Zoltán

Kapcsolódó hírek

Mély fájdalommal tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy Schmidt Egon életének 92 évében elhunyt.  Elhunyt szerettünk búcsúztatása 2023. március 10-én 11:15 órakor lesz a Farkasréti temető Makovecz-ravatalozóban.  

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület a Madarak és Fák Napja alkalmából országos versenyt hirdet az általános iskolai felső tagozatos tanulók számára.

Schmidt Egon a Kossuth-díjjal (fotó: Haraszthy László)

Mély fájdalommal tudatjuk, hogy 91 éves korában, ma hajnalban elhunyt Schmidt Egon, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Tiszteletbeli elnöke, Kossuth-díjas író, aki egész életét a madaraknak, a madárvédelemnek és az ismeretterjesztésnek szentelte. Életével mindannyiunk számára példát mutatott természetszeretetből, emberségből, személyiségével természetvédők...