Alulfinanszírozott marad Európa legsikeresebb környezetvédelmi alapja

Mialatt az Európai Unió szavak és stratégiák szintjén próbálja megállítani a biológiai sokféleség csökkenését, csak a töredékét biztosítja a célok eléréséhez szükséges forrásoknak a következő hét éves költségvetési ciklusban. Az MME szerint súlyos hiba, hogy pont az a természetvédelmi alap nem kap nagyobb részesedést a teljes uniós költségvetésből, amelynek köszönhetően a legnagyobb sikereket érték el Európában az elmúlt 20 évben.

naplemente (fotó: Orbán Zoltán)


A LIFE programok olyan fajokat mentettek meg a kipusztulástól, mint a spanyol parlagi sas, az azori-szigeteki süvöltő, az ibériai hiúz vagy a magyar rákosi vipera. Ez utóbbi munkára hazánk különösen büszke lehet, mert az EU a „legjobbak legjobbja” díjjal jutalmazta 2009-ben.

rákosi vipera (fotó: Orbán Zoltán)
Rákosi vipera (fotó: Orbán Zoltán)


A jelenleg is futó finanszírozási periódusban (2007-2013) a LIFE programok 3,2 milliárd euróból gazdálkodhattak. Ebből 2,4 milliárd euró a biodiverzitással és természetvédelemmel, 0,8 milliárd euró pedig a klímaváltozással kapcsolatos projektek finanszírozását biztosította. 2013 és 2020 között az előbbi fejezet 2,3 milliárd, utóbbi 0,95 milliárd eurót kap. Az MME ernyőszervezete a BirdLife Europe szerint ez az összeg nem elég arra, hogy a biodiverzitás megőrzésének 2020-ig kitűzött céljait teljesíteni tudjuk. Ismeretes, hogy az unió már a 2010-es célokat sem tudta teljesíteni. A LIFE programoknak – beleértve egyes, a Natura 2000 hálózathoz kapcsolódó kiadásokat is - legalább 10 milliárd euróra lenne szükségük a következő hét évben, ami a teljes uniós költségvetés mindössze 1 százalékának felel meg. A Natura 2000 hálózat - amely az uniós természetvédelem sarokköve - fenntartásának éves költsége, az EU saját számítása szerint 6 milliárd euró (42 milliárd a következő 7 évben). Ennek fedezete a LIFE mellett, számos más fejlesztési alapból tevődik össze.

A Európai Bizottság döntése azért is érthetetlen, mert ha az EU továbbra is tétlenül nézi az élővilág sokszínűségének csökkenését, súlyos árat kell majd fizetnünk a következő évtizedekben. Egyes becslések szerint a pénzben kifejezett veszteség 2050-ig elérheti az 1000 milliárd eurót. A LIFE programok azért is rendkívül fontosak, mert olyan speciális természetvédelmi kiadásokat is finanszíroznak, amelyeket más – pl. mezőgazdasági, halászati, vagy regionális - alapokból nem. Magyarországon a LIFE programoknak köszönhetően növekedésnek indult a kék vércse állomány,  hasonlóan hazánk emblematikus madaraihoz a túzokhoz és a kerecsensólyomhoz. Sikerült újjáéleszteni többek között a természetbarát gyepkezelési módszereket és rehabilitálni a hortobágyi szikes puszták élővilágát.







Köszönjük, hogy egy százalék felajánlásával az MME madárvédelmi munkáját támogatta!



Szász Péter
A fenti kis képen naplementében elhúzó darvak láthatók
(fotó: Orbán Zoltán)


Kapcsolódó hírek

Mély fájdalommal tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy Schmidt Egon életének 92 évében elhunyt.  Elhunyt szerettünk búcsúztatása 2023. március 10-én 11:15 órakor lesz a Farkasréti temető Makovecz-ravatalozóban.  

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület a Madarak és Fák Napja alkalmából országos versenyt hirdet az általános iskolai felső tagozatos tanulók számára.

Schmidt Egon a Kossuth-díjjal (fotó: Haraszthy László)

Mély fájdalommal tudatjuk, hogy 91 éves korában, ma hajnalban elhunyt Schmidt Egon, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Tiszteletbeli elnöke, Kossuth-díjas író, aki egész életét a madaraknak, a madárvédelemnek és az ismeretterjesztésnek szentelte. Életével mindannyiunk számára példát mutatott természetszeretetből, emberségből, személyiségével természetvédők...