Éjszakai látogatóban a vöcsköknél

Több mint száz éve gyűrűzik a madarakat Magyarországon  (a dánok és a németek után a miénk a harmadik legpatinásabb ilyen program a világon), mégis sok olyan faj van, melynek vonulási, kóborlási szokásairól azért tudunk keveset, mert hagyományos eszközökkel és módszerekkel szinte lehetetlen őket befogni, ezért gyűrűzés és visszafogás hiányában alig vannak róluk ilyen jellegű adataink.

Fiatal búbos vöcsök portréja (Fotó: Orbán Zoltán).


Legkönnyebben és legnagyobb számban a néhány méter magasságban a bokrok és a nádas sűrűjében mozgó kistestű énekeseket tudjuk (függönyhálóval) befogni és jelölni, egy-egy vonulási csomópontra települt madárgyűrűző táborban naponta akár ezernél is több kerülhet a hálókba.

A nagytestű, magasan repülő vagy vízi madarakat legjobb esetben is csak fiókakorban van esélyünk megjelölni a fészekben, bár utóbbiak fészekhagyó fiókáit ilyenkor sem egyszerű. Ezért annak ellenére, hogy napjainkban már egyre szélesebb körben alkalmazunk néhány éve még elképzelhetetlen műhold adós technológiát is a viselkedés- és vonuláskutatásban, nagyon fontos, hogy folyamatosan fejlesszük a nehezen, ezért kis számban kézre keríthető madarak befogási módszereit.


A jelentős részben dögevő sirályokat leghatékonyabban szeméttelepeken,
rugós elven működő tarlóhálókkal lehet befogni (részletek >>)
. További
gyűrűzési akciókról talál beszámolókat a cikk végén a kapcsolódó
oldalak felsorolásában.

 

A vízen úszó-bukó életmódot folytató madarak jelölése azért óriási kihívás (egyedül talán a hattyúk kivételével >>), mert nem lehet őket észrevétlenül megközelíteni az élőhelyükön - ehhez túl jól látnak, hallanak, ráadásul a közeledő testek keltette hullámokat is érzékelik - és a vízre csapdát is körülményes telepíteni. A madárkutatók azonban rájöttek arra, hogy ezek a problémás fajok éjszaka, jól fókuszált erős reflektorral megvilágítva egy hangtalanul sikló kenuval becserkészhetők és a horgászokéhoz hasonló merítőhálóval elfoghatók. A tűző napsütésben is repülni kénytelen madarak látását nem zavarja az erős fény (egy klasszikus kísérletben néhány centiméterre hegesztettek egy üvegbúra alatt lévő galambtól, mely gond nélkül nézet bele a minket vaksággal fenyegető ívfénybe), ezért használhatunk a madarak védelmét szolgáló adatgyűjtéshez reflektort. Ráadásul a mindennapok gyakorlata egy furcsa, viszont örömteli jelenségre is rávilágított, néhány madárcsoport (pl. a vöcskök és kormoránok) képviselőit ugyanis az éjszakai lepkékhez hasonlóan vonz az erős fény, amit kíváncsian meg is közelítenek, így akár kézzel is megfoghatók a vízen úszva. Ez a viselkedés azonban izgalmas perceket is szerezhet a rendkívül borulékony kajakban ülő madarászoknak, amikor egy kisebb liba nagyságú, hegyes, kampós csőrrel felfegyverzett kormorán úgy dönt, hogy repülve közelíti meg a fényt, miközben az embernek is nekirepülhet.

Az éjszakai lámpás madárfogás közben is szem előtt kell tartanunk azt a gyűrűzésetikai alapszabályt, mely kimondja, hogy a madarak védelmét szolgáló adatok is csak olyan módszerek alkalmazásával gyűjthetők, melyek nem okoznak sérülést nekik, illetve a jelölő eszközök viselése nem befolyásolja természetes életvitelüket. Ezért egy-egy tavon évi néhány alkalommal cserkelünk csak, ilyenkor is csak egy-két kört teszünk, majd tovább állunk egy másik helyszínre. 

Fotós-videós riportunkban egy ilyen éjszakai vízimadár-befogó akciót mutatunk be a madárvédelem és a madárgyűrűzés iránt érdeklődőknek. Aki személyesen, akár a családjával közösen szeretne ellátogatni énekesmadár gyűrűző táborba vagy a gyerekét szeretné ilyen helyre küldeni, a kínálkozó lehetőségekről itt tájékozódhat >>      

Éjszakai vöcsökgyűrűzés (Fotó: Orbán Zoltán).
Benei Béla (jobbra) és Kossuth Levente az ország egyik
legtapasztaltabb madárbefogó- és gyűrűző csapataként
évek óta fejleszti a "nehéz" fajok befogási
módszereit
. Az éjszakai akcióban kézre került madarakat
a parton, a tó nyugalmát nem bolygatva
a nádas takarásában,
a sokat látott kombi csomagtartójában
gyűrűztük meg.


Éjszakai vöcsökfogás reflektorral (Fotó: Orbán Zoltán).
Az éjszakai kenus-reflektoros-merítőhálós
cserkelés a récék és vöcskök gyűrűzésének egyik
leghatékonyabb módja.


Éjszakai vöcsökfogás reflektorral (Fotó: Orbán Zoltán).
Így mutat egy vöcsök a fénycsóvában, ...

Éjszakai vöcsökfogás reflektorral (Fotó: Orbán Zoltán).
... és ilyen nyomot hagy, amikor a vízen szaladva meglép
(a felvételek a madarak szükségtelen zavarásának elkerülése érdekében
több száz méter távolságból, vaku nélkül a partról készültek).


Éjszakai vöcsökfogás reflektorral (Fotó: Orbán Zoltán).
A befogott madarak többnyire vászonzacskóba kerülnek,
vizes környezetben azonban a nem nedvszívó terményháló-zsák
jelenti a jobb megoldást.


Éjszakai vöcsökfogás reflektorral (Fotó: Orbán Zoltán).
Az öt órás éjszakai program első madara ...

Éjszakai vöcsökfogás reflektorral (Fotó: Orbán Zoltán).
... a legkisebb, alig rigónyi kis vöcsök volt.

Kis vöcsök karéjos úszólába (Fotó: Orbán Zoltán).
Ennek a fajnak nem teljes, hanem részleges,
úgynevezett karéjos úszóhártyás lába van.


Öreg búbos vöcsök tojó a kézben (Fotó: Orbán Zoltán).
Öreg búbos vöcsök Levente kezében - elsősorban ezért
a fajért jöttünk.


Öreg búbos vöcsök tojó portréja (Fotó: Orbán Zoltán).
A kifejlett ...

Fiatal búbos vöcsök portréja (Fotó: Orbán Zoltán).
... és a fiatal búbos vöcsök ...

Fiatal búbos vöcsök a kézben (Fotó: Orbán Zoltán).
... mintha nem is ugyan ahhoz a fajhoz tartozna.

Búbos vöcsök lába közelről a gyűrűvel (Fotó: Orbán Zoltán).
A vöcskök testalkata szélsőségesen alkalmazkodott az
úszó-bukó életmódhoz: a testet előre hajtó
evezőlábak szó szerint ott csatlakoznak a testhez,
ahol a madár farkának kellene lennie (nincs is nekik), és ezek
alakja a vízellenállás csökkentése érdekében szemből lapított,
amire speciális kialakítású gyűrű tehető csak fel.


Búbos és kis vöcsök a kézben (Fotó: Orbán Zoltán).
A képen jól érzékelhető a búbos vöcsök (balra)
és a kis vöcsök közti méretkülönbség.


Néhány napos búbos vöcskök a vízen (Fotó: Orbán Zoltán).
Az éjszaka egyik fénypontja az volt, amikor a tojó kíséretében
egy fészekaljnyi néhány napos, ...


Néhány napos búbos vöcsök a kézben (Fotó: Orbán Zoltán).
... teljesen szelíd búbos vöcsök fiókát ...

Néhány napos búbos vöcsök a vízen (Fotó: Orbán Zoltán).
... is odavonzott a fény.



A vöcsökfogást bemutató videó elején a fénykévében közvetlenül a
vízfelszin felett vadászó denevérek is láthatók
(pl. a 16 másodpercnél),
és az elektronikus zajnak tűnő hangjuk is folyamatosan
behallatszik a felvételbe.


A csütörtök este negyed tíztől éjjel fél kettőig tartó (reggel nem volt könnyű felkelni és munkába menni) akció keretében a két tápiószecsői tavon nyolc kis vöcsköt és három búbos vöcsköt sikerült befogni és meggyűrűzni, ami rendkívül jó eredménynek számít, ha figyelembe vesszük, hogy a két fajból összesen még ezer példányt sem gyűrűztek Magyarországon az elmúlt több mint száz évben.


Köszönjük a tó üzemeltetőjének, hogy a gyűrűző munka támogatásaként évek óta lehetővé teszi szakembereinknek a horgászok elől elzárt nevelő tavak meglátogatását!


Kapcsolódó oldalak






Köszönjük, hogy egy százalék felajánlásával az MME madárvédelmi munkáját támogatta!



Orbán Zoltán



Kapcsolódó hírek

Mély fájdalommal tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy Schmidt Egon életének 92 évében elhunyt.  Elhunyt szerettünk búcsúztatása 2023. március 10-én 11:15 órakor lesz a Farkasréti temető Makovecz-ravatalozóban.  

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület a Madarak és Fák Napja alkalmából országos versenyt hirdet az általános iskolai felső tagozatos tanulók számára.

Schmidt Egon a Kossuth-díjjal (fotó: Haraszthy László)

Mély fájdalommal tudatjuk, hogy 91 éves korában, ma hajnalban elhunyt Schmidt Egon, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Tiszteletbeli elnöke, Kossuth-díjas író, aki egész életét a madaraknak, a madárvédelemnek és az ismeretterjesztésnek szentelte. Életével mindannyiunk számára példát mutatott természetszeretetből, emberségből, személyiségével természetvédők...