Miért kellett elpusztulnia a rétisasoknak?

A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság illetékességi területén fekvő Pacsmagi-halastavak partján 2003. decemberében haltetemeket és különböző fajú védett és fokozottan védett madarak tetemét találták. Az elhullott állatok között volt 3 rétisas is, melyek eszmei értéke egyenként 1 000 000 Ft, és mindössze 90 fészkelő pár él hazánkban.

Az MME tagjai fedezték fel az elhullott madarakat és a haltetemeket. Az Országos Állategészségügyi Intézetbe 3 rétisas, 6 nagy kócsag, 4 szürkegém és 6 dankasirály tetemét szállították, melyek eszmei értéke csaknem 4 millió forint. A vizsgálatok megerősítették, hogy a madarak mérgezett halak elfogyasztásától pusztultak el. A halak kültakarójából és a madarak gyomrából kimutatták a karbofurán nevű idegmérget, amelyet kereskedelmi forgalomban kapható rovarölő, talajfertőtlenítő és csávázószer készítmények tartalmaznak. Az eredmények alapján egyértelműen kijelenthető, hogy az állatok a méreggel szándékosan bekent haltetemek elfogyasztásától pusztultak el. Ezek után adódik a kérdés, ki és milyen okokból helyezett a tópartra mérgezett halakat?

A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság illetékességi területén fekvő Pacsmagi-halastavak Természetvédelmi Terület nemzetközi jelentőségű vizes élőhely, ún. Ramsari terület, valamint gazdagítani fogja az európai természetvédelmi területek hálózatát (Natura 2000) is. A tavak tulajdonosa, bérlője és egyben kezelője a TEHAG Kft.

"A nemzeti park minden lehetséges, a hatáskörébe tartozó intézkedést megtett. Kérjük a rendőrséget, az elkövetőket feltétlenül találják meg, majd a bíróság a tett súlyának megfelelően vonja őket felelősségre, hogy a jövőben ne fordulhasson elő ilyen eset a területen." - mondta Halmos Gergő, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület természetvédelmi igazgatója.

"Ha a személyi felelősség, azaz a mérgező(k) személye nem felderíthető, akkor felmerül a gazdálkodó felelőssége, hiszen egy állami vállalat területén történt a mérgezés." - tette hozzá Márkus Ferenc, a WWF Magyarország igazgatója.

"Egy olyan természeti értékekben gazdag területen, mint amilyen a Pacsmagi-halastavak is, nagy felelősséggel jár a gazdálkodás a terület tulajdonosára nézve. Javasoljuk, hogy a természetvédelmi területen tevékenykedő gazdákat kötelezzék szaktanácsadás igénybevételére, valamint természetvédelmi farm-terv készítésére." - fejtette ki Márkus Ferenc.

A madarak ellen elkövetett bűncselekmények megelőzésének eszköze hosszú távon csak a megfelelő tájékoztatás és környezeti nevelés lehet, amiben az MME helyi csoportja és az általuk működtetett erdei iskola jelentős szerepet vállal. Az MME és a WWF Magyarország célja, hogy a jövőben a hír ne az legyen, hogy a Pacsmagi-halastavaknál rétisasokat mérgeztek meg, hanem hogy a Pacsmagi-halastavaknál egy újabb rétisas pár költött sikeresen!

További információ:
Fajvédelmi tervek | A rétisas | Sajtószoba

Kapcsolódó hírek

Mély fájdalommal tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy Schmidt Egon életének 92 évében elhunyt.  Elhunyt szerettünk búcsúztatása 2023. március 10-én 11:15 órakor lesz a Farkasréti temető Makovecz-ravatalozóban.  

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület a Madarak és Fák Napja alkalmából országos versenyt hirdet az általános iskolai felső tagozatos tanulók számára.

Schmidt Egon a Kossuth-díjjal (fotó: Haraszthy László)

Mély fájdalommal tudatjuk, hogy 91 éves korában, ma hajnalban elhunyt Schmidt Egon, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Tiszteletbeli elnöke, Kossuth-díjas író, aki egész életét a madaraknak, a madárvédelemnek és az ismeretterjesztésnek szentelte. Életével mindannyiunk számára példát mutatott természetszeretetből, emberségből, személyiségével természetvédők...