Megmenekültek a partifecskék egy épülő budapesti lakóparkban

Az MME közbenjárására megmenekült 150 pár partifecske és fészekalja egy budapesti lakópark-építkezésen, ahol a házalapnak kiásott partfalakba költöztek be a madarak.


Egy lakossági bejelentés nyomán az MME munkatársai még aznap ellenőrizték a XVII. kerületi építkezés helyszínét, ahol kiderült, hogy a házalapnak kiásott partfalakba valóban beköltöztek a partifecskék. A Közép-Dunavölgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség ezért a fészkelési időszak végéig - augusztus 20.-ig - leállíttatta az építkezést. A hivatalos helyszíni szemle során a felügyelőség munkatársai endoszkóppal vizsgálták meg az üregeket, melynek segítségével több mint 150 lakott fészket regisztráltak, egyenként 3-5 tojással. A Magyar Madártani Egyesület felhívja a beruházók és kivitelezők figyelmét arra, hogy az ilyen esetek a falak fóliával történő letakarásával egyszerűen megelőzhetők.

Nehéz helyzetben a partifecske, Európa legkisebb fecskéje

A védett, átlagosan 13 gramm tömegű, Közép-, és Kelet-Afrikában telelő partifecske magyar fészkelő állománya a felére csökkent (~50 ezer pár) 1999 és 2004 között, és további drámai csökkenés következhet be az idén is.

2005-ben a korábbi évekhez képest mintegy 2 héttel később, április legvégén érkeztek meg és kezdték csak meg a fészkelő üregek kiásását az Afrikából leghamarabb visszatért egyedek a Felső-Tisza mentén, ahol e madárfaj legnagyobb állománya fészkel. A Felső-Tisza mentén a Magyar Madártani Egyesület (MME) RIPARIA Kutatócsoportja keretében 1986 óta vizsgáljuk e madárfajt és az ideihez hasonló mértékű késést csak 1991-ben regisztráltunk, amikor a Tisza 560 km hosszú magyar szakaszán fészkelő állomány a felére csökkent az előző évihez képest (35 ezer párról 17 ezer párra).

Korábbi kutatásaink alapján a késés hátterében a rendkívül szeszélyes tavaszi időjárás mellett nagyon valószínű, hogy az afrikai vonulási területeken jelentkező szárazság játssza a legfőbb szerepet. A NASA által az afrikai vonulási területekről készített úgynevezett vegetációs (NDVI) műholdképek az utóbbi évtizedek legjelentősebb szárazságát mutatják idén áprilisban a Szahara déli részén lévő Szahel övezetben. E terület kulcsfontosságú a vonuló madarak tavaszi vonulásában, mert a Szahara átrepülése előtt itt tudnak táplálkozni és zsír formájában felhalmozni a tartalékokat. Az idén az átlagost meghaladó lehet a pusztulás ott a táplálékhiány miatt.

A partifecske hazai állománya számára Tisza folyó magas vízállása további veszélyeket jelent. A hazai állomány harmada/fele fészkel a Tisza magyar szakaszán a folyó szakadópartjaiban lévő telepeken, ahol a folyótól távoli, más telepekhez képest lényegesen eredményesebben tudnak fiókákat nevelni. A Tiszán április közepe óta levonuló árhullámok miatt a felső szakaszon május közepéig a folyó középső és alsó szakaszain akár júniusig sem tudnak fészkelni a madarak, mert a partfalak víz alatt vannak.

Az idén madarak nagy része kényszerül homok-, sóderbányákban, a földmunkák során kialakított partfalakban (árkok, kiásott házalapok, földnyerőhelyek) fészkelni, amely helyeken az emberi figyelmetlenség, nemtörődömség miatt sajnos nem ritka, hogy e védett madarak, fészkeik és fiókái ezrei pusztulnak el emberi beavatkozás hatására (fal lebányászása, földhordás miatti leomlása, zavarása stb.).

Ahhoz, hogy a jelentős pusztulás miatti veszteséget pótolni tudják a partifecskék, sorsdöntő a fészkelő telepek megóvása. Vizsgálataink alapján 100 fészkelő madárból csak 35-40 tér vissza a következő évben az afrikai telelő területről egy átlagos vonulási időszak után, a többi elpusztul! Az idén ez a szám akár 20-25 egyedre is csökkenthet!

Rendkívül fontos, hogy megismerjük azokat a helyeket, ahol partifecske telepek jönnek létre, és figyelmeztessük a terület használóját, hogy azokon a partfalakon ahol fészkelő üregek vannak, védett madarak fészkelnek. Ebben az esetben a falak megszüntetését, a madarak pusztítását, illetve zavarását április 15. és augusztus 20. között a Természetvédelmi Törvény tiltja. Ugyancsak fontos hogy rendszeresen ellenőrizzük a telepek helyzetét, és veszélyeztetés esetén értesítsük a területileg illetékes természetvédelmi hatóságot. Ha módunkban áll, azokon a biztonságos helyeken, ahol a korábbi években fészkeltek partifecskék, alakítsunk ki nekik minimum 5 méter hosszú, 1.5-2 méter magas függőleges partfalat.


További információ:
Partifecske hírek

Kapcsolódó hírek

Mély fájdalommal tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy Schmidt Egon életének 92 évében elhunyt.  Elhunyt szerettünk búcsúztatása 2023. március 10-én 11:15 órakor lesz a Farkasréti temető Makovecz-ravatalozóban.  

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület a Madarak és Fák Napja alkalmából országos versenyt hirdet az általános iskolai felső tagozatos tanulók számára.

Schmidt Egon a Kossuth-díjjal (fotó: Haraszthy László)

Mély fájdalommal tudatjuk, hogy 91 éves korában, ma hajnalban elhunyt Schmidt Egon, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Tiszteletbeli elnöke, Kossuth-díjas író, aki egész életét a madaraknak, a madárvédelemnek és az ismeretterjesztésnek szentelte. Életével mindannyiunk számára példát mutatott természetszeretetből, emberségből, személyiségével természetvédők...