2012-11-14 12:21
November 11-én, Márton napján libát illik enni. Ha az állatbarátok mégsem vetemedtek a liba megkóstolására, a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeumban a Szent Márton Újborfesztivál és Libator ünnepségen számos program közül válogathattak, érdeklődésüknek megfelelően.
Kézműves foglalkozásokon lúdláb fülbevalót, zoknilibát készíthettek a kicsik és a nagyobbak. Libalabirintus, lúdtalpas ügyességi játékok, néptánc, mesemondás, búcsú szórakoztatta a látogatókat.
Márton napi búcsú a Lajta néptáncegyüttessel |
A skanzen felkérésére idén a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület is megjelent az eseményen. A madártoll felismerés és a fészekbemutató mellett a fabatkáért (skanzenen belüli fizetőeszköz) készíthető madáretető megalkotása volt a legnépszerűbb program a standon. A két nap leforgása alatt csaknem 40 db használt műanyag palack éledt újjá színes madáretetőként.
Madárfészek és madártoll felismerés |
Készülnek a madáretetők (Fotók: Bodnár Katalin) |
De miért éppen liba?
A középkor egyik legnépszerűbb szentje Márton, aki a koldusok és katonák védőszentje volt. Már 12 éves korában rájött, hogy életét Istennek és az emberek megsegítésének kell szentelnie. Cselekedeteit látva püspökké akarták választani, ám ő elrejtőzött egy libaólban, nehogy megtalálják. A libák viszont hangos gágogásukkal elárulták, így végül nem menekülhetett a püspöki tisztségtől – tartja a legenda.
Árulkodó libák... (Fotó: Orbán Zoltán) |
Egy másik megközelítés szerint Márton-napkor ünnepelték a paraszti életben az őszi munkák végét. Az urak ilyenkor kifizették cselédeiket, akik bérük mellé felhizlalt libát is kaptak, amit ízesen elkészítettek, mellé pedig az adott évi szüretből származó újbort itták.
Aki a vadon élő ludak életéről többet szeretne megtudni, szeretettel várjuk Tatán a
Tatai Vadlúd Sokadalom alkalmával.
Köszönet Ágh Nórának, Czikkely Ferencnek, Gyalus Adriennek, Juhász Imrének, Lovranits Júliának, Nagy Veronikának az MME standon végzett önkéntes tevékenységükért.
Bodnár Katalin