Kalózkodó kerecsenek, güzüegerek és egyebek - kedvcsináló a sasfigyelő öko-túránkhoz

Amint arról a közelmúltban beszámoltunk, új programmal - telelő sasok megfigyelésével bővült öko-túra programkínálatunk. A kirándulás különlegességét nem pusztán a több tucatnyi sas jelenti, hanem a térség változatos madár- és állatvilága. Az MME kamerája is ellátogatott a sasok és más ragadozó madarak telelőhelyére, hogy fotó- és videó riport keretében mutassuk be ezt a fantasztikus vidéket és jelenséget a madarász túrák iránt érdeklődőknek.

Éjszakázásra beült sasok az MME sasfigyelő öko-túráján (Fotó: Orbán Zoltán).


A túra során a madarak nyugalmának zavartalansága a legfontosabb szempont. Mivel a sasok, az ölyvek és a többi faj hozzászokott az agrárterületen mozgó és dolgozó mezőgazdasági munkagépekhez, valamint a területen zajló vadászatok jövés-menéséhez, a földutakon közlekedő egyel több terepjáró nem tűnik fel nekik, nem zavarja őket. A túrák ráadásul a madarak védelméhez is hozzájárulnak, hiszen a rendszeres terepbejárások lehetőséget adnak a beteg vagy sérült állatok felfedezéséhez, a szükséges védelmi intézkedések meghozatalához.

Sas éjszakázóerdő Békés megyében (Fotó: Orbán Zoltán).
A telelőhely egyik fontos pontja ez az éjszakázóerdő,
ahonnan hajnalhasadáskor több mint 20 sas
húz ki a környező vadászterületekre.


Az egyik első kérdés, ami a kora reggeli indulást követően óhatatlanul felmerül az emberben, miközben a Land-Rover ablakán kitekintve akár öt-hat faj tucatnyi egyedét látja nyüzsögni a tájban, hogy miért pont itt gyülekezik és mit eszik ez a rengeteg ragadozó madár? A válasz szó szerint a lábunk alatt látható a tarlókon.

Tarló (Fotó: Orbán Zoltán).
A terület vonzerejét a változatos, mozaikos környezet
jelenti, ahol kisebb facsoportok tarkítják a gyepeket,
szántókat, tarlókat és amint később látni fogjuk,
a sas telelőhelyen itatók is vannak, ami
az ilyen aszályos őszökön különösen
fontos az állatok számára.


Amikor kiszállunk a terepjáróból egy kis távcsövezésre, vessünk egy pillantást a még nem felszántott tarlók talajára, ahol hektárszám az alábbi látványban lehet részünk. 

Kisrágcsáló járatok egy tarlón (Fotó: Orbán Zoltán).
Az idei száraz, csapadékmentes időjárás kedvezett a
kisrágcsálóknak, melyek a belvíztől meg nem tizedelve
szinte korlátlanul tudtak szaporodni a területen.
Az állomány nagyságáról nemcsak a négyzetméterenként
akár tucatnyi "pocoklyuk", de az autó előtt a föld- és
közutakon átszaladó kisrágcsálók is árulkodnak.


Még ennél is meghökkentőbbek azok a hatalmas, akár 1,2 m átmérőjű és térdmagasságú földkupacok, melyek első pillantásra vakondtúrásoknak tűnnek. Pedig ezek nem a rovarevő ásómester, hanem ősszel szupercsaládokat alkotó rágcsálók - güzüegerek - építményei. A szorgalmas kis állatok (innen ered a mondás, hogy "Dolgozik, mint a güzü") egy-egy ilyen téli magraktárba akár fél zsáknyi magot, elsősorban gyommagvakat hordanak. Nem véletlen, hogy a parasztemberek még néhány évtizede is "betakarították" ezeket, hogy ingyen takarmányhoz jussanak a háztáji baromfiudvar lakói számára.


A házi egérhez nagyon hasonló megjelenésű güzüegeret
csak az 1980-as évek végétől tekinti a szakirodalom
külön fajnak.


Güzüegér magraktár-halom egy tiszántúli tarlón (Fotó: Orbán Zoltán).
Ezeket az óriási halmokat (a méretarányt jól érzékelteti
a rakás tetejére helyezett távcső) átlag 20 grammos
egerek építik őszönként a lábukkal kapart és a szájukban
hordott különböző méretű földrögökből az alapi részen
felhalmozott magokkal teli terméscsokrok
(magraktár) fölé.


Güzüegér magraktár-halom egy tiszántúli tarlón (Fotó: Orbán Zoltán).
A "güzühordás" körül látható, akár fél méter
széles kopár rész ...


Güzüegér magraktár-halom egy tiszántúli tarlón (Fotó: Orbán Zoltán).
... a "bánya", ahonnan az egerek kitermelik a téli
magraktárt fedő földhalom anyagát.


A telelőterület a rágcsálók mellett mezei nyúlban, fácánban és tőkés récében is bővelkedik (jelentős részük vadászati célra tenyészett és itt szabadon engedett állat) és ezekre rendszeres vadásztatásokat is szerveznek a térségben. A sebzett vagy lövés után meg nem talált tetemeket a sasok összeszedik, ez a táplálékbőség lehet az egyik oka annak, hogy a téli sas gyülekező éppen itt alakult ki.

Legalább fél évszázada nem volt ilyen száraz ősz Magyarországon, ezért idén különösen vonzóak a környék állatai, így a sasok számára is a területen található "digógödrök", a múlt században a környék szikeseinek talajjavítására kitermelt földkivételi helyek.

"Digó-gödör" víznyelő Békés megyében (Fotó: Orbán Zoltán).
A több méter mély "digógödrökben" még
az ilyen száraz években is van víz.


Fiatal rétisas egy "digógödör" itatónál Békés megyében (Fotó: Orbán Zoltán).
A sasok (fiatal rétisas) és a többi madár mellett ...

Őz egy Békés megyei "digógödör" itatónál (Fotó: Orbán Zoltán).
... a környék vadjai ...

Őzek egy Békés megyei "digógödör" itatónál (Fotó: Orbán Zoltán).
... (őzek) is ide járnak inni, fürdeni és dagonyázni.


Az elképesztő táplálékbőségnek rendkívül érdekes következményei vannak mind a madarak, mind a túra résztvevői számára. Ezek közül az egyik, hogy a könnyűszerrel jóllakó madarak a nap nagy részében unatkoznak, ezért sok közülük az időt játékkal tölti el. Szeles időben akár tucatnyi sas kergetőzik és vitorlázik alacsonyan (20-40 m körüli magasságban) a levegőben, van amelyik széttárt szárnyakkal forgolódva hintázik a vékony facsúcsi ágakon (a cikkvégi videóban is van egy ilyen jelenet). Napos időben a talajról felemelkedő meleg levegő "oszlopokon" a sasok és ölyvek spirálisan repülve egymást követve többszáz méter magasságba is felkőröznek (termikelnek). Ez a játék a túlnyomórészt fiatal madarak számára rendkívül fontos gyakorlási alkalmakat jelent, amikor tökéletesíthetik röpkészségüket, aminek a mindennapi vadászatban, a majdani udvarláskor, területvédő harcokban és a fiókanevelésben létfontosságú szerepe van.

A másik különlegességet - amit a résztvevők akár naponta többször is megfigyelhetnek - a többi ragadozón élősködő kerecsenek jelentik. Ez az erőteljes, egerészölyv méretű sólyom könnyűszerrel zsákmányul tudná ejteni a területen mozgó madarak jelentős részét (varjú, szarka, vércse, karvaly, kék galamb stb.), ezzel szemben viszont a telelő madarak inkább elveszik a prédát más ragadozóktól (a viselkedés neve: kleptoparazitizmus). A sólyom úgy "vadászik", hogy egy ágon üldögélve vagy cirkálva repülve figyeli a környéken tevékenykedő ragadozókat, és amikor valamelyik sikerrel jár, gyakran erőteljes rúgással kísért gyors rárepüléses ijesztgetéssel a préda eldobására késztetik a kiszolgáltatott madarat. Az alábbi videón nemcsak egy ilyen támadás, de az is látható, amint a kerecsen elkapja a rétihéja által eldobott pockot vagy egeret.


A felvétel külön érdekessége, hogy igazolja, a rétihéja a kora
hajnal rendkívül rossz fényviszonyai közepette
is képes zsákmányul ejteni a talajon
motoszkáló kisrágcsálókat.


Egerészölyv egy "digógödör" itatónál Békés megyében (Fotó: Orbán Zoltán).
A kleptoparazita kerecsenek leggyakoribb "áldozatainak"
egyike az egerészölyv.


Mindazonáltal a  túra "nagyágyúi" a sasok, a telelőterület néhány kilométer sugarú centrumában nemigen van olyan perc, hogy legalább néhányat ne lehetne látni repülve vagy a fákon, a talajon üldögélve, vadászva vagy kergetőzve, gyakran zsákmányt tépve.

Telelő sasok Békés megyében (Fotó: Orbán Zoltán).
Telelő sasok Békés megyében (Fotó: Orbán Zoltán).Telelő sasok Békés megyében (Fotó: Orbán Zoltán).
Pihenő sasok egy romos épületen.


Délután a jóllakott madarak elkezdik az éjszakázó gyülekezést, naplementére egy-egy facsoportban akár 20-30 madár is összegyűlhet, a sasok mellett ölyvek, rétihéják, karvalyok és vércsék is. A földutakon lámpa nélkül "lopakodó" terepjárót a mezőgazdasági munkagépek mozgásához hozzászokott madarak néhány tíz méterre is bevárják, általában fel sem repülnek, így rendkívül közelről lehet őket megfigyelni.

Fiatal rétisas egy éjszakázóerdőben Békés megyében (Fotó: Orbán Zoltán).
Korán beülő fiatal rétisas ...

Sas éjszakázóerdő Békés megyében (Fotó: Orbán Zoltán).
... az egyik éjszakázóerdőben.

Éjszakázó sasok Békés megyében (Fotó: Orbán Zoltán).
Naplementére a madarak kedvenc fáin szinte fürtökben üldögélnek
az egymás közelségét kereső réti- és parlagi sasok,
miközben az erdőből gyakran hallani a súlyuk
alatt letörő száraz ágak roppanásait.



Videó összefoglaló a sas telelőhely egy napjáról.


Köszönet Fatér Imrének a Land-Roveres terepjárózással színesített fantasztikus programért, ami bárki számára érdekes élményt jelenthet! Ne felejtsék, hogy a túrákon nem csak mi magunk vehetünk részt, de akár karácsonyi ajándékként is adományozhatjuk! A túrabevételeket az MME ragadozómadár-védelmi programjának finanszírozására fordítjuk.


Túrafoglalás és további információ
Fatér Imre MME öko-túra vezető és szervező
Mobil szám: +36-30/445-6856
E-mail cím: birding@mme.hu






Köszönjük, hogy egy százalék felajánlásával az MME madárvédelmi munkáját támogatta!


Orbán Zoltán

Kapcsolódó hírek

Mély fájdalommal tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy Schmidt Egon életének 92 évében elhunyt.  Elhunyt szerettünk búcsúztatása 2023. március 10-én 11:15 órakor lesz a Farkasréti temető Makovecz-ravatalozóban.  

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület a Madarak és Fák Napja alkalmából országos versenyt hirdet az általános iskolai felső tagozatos tanulók számára.

Schmidt Egon a Kossuth-díjjal (fotó: Haraszthy László)

Mély fájdalommal tudatjuk, hogy 91 éves korában, ma hajnalban elhunyt Schmidt Egon, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Tiszteletbeli elnöke, Kossuth-díjas író, aki egész életét a madaraknak, a madárvédelemnek és az ismeretterjesztésnek szentelte. Életével mindannyiunk számára példát mutatott természetszeretetből, emberségből, személyiségével természetvédők...