2003-11-18 00:00
Hazánknak európai uniós jogharmonizációs kötelezettségvállalásának megfelelően a csatlakozás időpontjáig a Madárvédelmi Irányelv (79/409/EGK) előírásai szerint ki kell jelölni a különleges madárvédelmi területek (Special Protection Area – SPA) hálózatát.
A követelményeknek megfelelő területhálózat kiválasztásához alkalmazandó kritériumrendszer kidolgozását az egyes államokra bízza. A kijelölt területeknek olyan összefüggő hálózatot kell képezniük, amely megfelel a veszélyeztetett, vagy más szempontból kiemelt fajok védelmi szükségleteinek az irányelv alkalmazási területén. A különleges madárvédelmi területek és az Élőhelyvédelmi Irányelv (92/43/EGK) alapján kijelölt különleges természetmegőrzési területek együttesen alkotják majd a Natura 2000 hálózatot.
A javasolt területek kiválasztásában és a hálózat felállításához szükséges elemzés elkészítésében a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) egy Phare projekt keretében vett részt. A területek kiválasztásánál az eddig leírt legátfogóbb kiválasztási elvet, a BirdLife International Fontos Madárélőhelyek (Important Bird Area IBA) C kritériumrendszerét vettük alapul, melyet az Európai Bíróság több döntésében tudományos alapnak tekintett a kijelölés tekintetében.
A megadott kritériumok alapján 54 terület kijelölésére tettünk javaslatot. Ebből 30 terület minősül világszerte veszélyeztetett faj globális jelentőségű élőhelyének, 13 terület ad otthont közösségi szinten jelentős állománynak. Az irányelv I. mellékletében fel nem sorolt, de rendszeresen előforduló vonuló madárfajok jelentős állománya alapján 17 terület különleges madárvédelmi területkénti kijelölése javasolható. Tizenkét terület az ott rendszeresen előforduló legalább 20 000 vízimadár alapján is nemzetközi jelentőségű vizes élőhelynek minősül. Az irányelv I. mellékletében szereplő, Magyarországon rendszeresen fészkelő madárfajok öt legjelentősebb hazai élőhelye közé 47 terület tartozik.
A madártani alapokon javasolható területek teljes kiterjedése 1,3 millió ha, Magyarország területének 14%-a. Adataink szerint a javasolt területek összkiterjedésének 43,2%-a (562 470 ha) védett természeti terület, mely nem tartalmazza a természeti területeket és az ex lege védett területeket.
Az adatokból is látszik, hogy a kialakuló hálózat a jövőben kiemelten fontos szerepet játszik majd a hazai madárvédelemben. Az MME a kiválasztás módszereiről és javasolt területekről könyvet jelentetett meg (Lovászi P. (szerk.): Javasolt különleges madárvédelmi területek Magyaroszágon), valamint egy jelentést állított össze az területhálózat kialakításával kapcsolatos természetvédelmi, intézményfejlesztési, jogszabályalkotási, kutatási és egyéb feladatokról. A javaslatokat az egyesület átadta a természetvédelmi hatóságnak, illetve közvetlenül is bemutatta az az EU Környezetvédelmi Igazgatóságán Brüsszelben.
A javasolt területek és kiterjedésük (ha): Abonyi kaszáló-erdő (400), Aggteleki-karszt (22 000), Alsó-Tisza-völgy (29 500), Balaton (60 000), Béda-Karapancsa (9600), Belső-Somogy (35 600), Bihari-síkság (50 000), BodrogzugTaktaköz (31 900), Borsodi-Mezőség (39 000), Börzsöny hegység (27 800), Bükk hegység (62 900), Csanádi-hát (9200), Cserebökényi puszták (18 200), Dél-Heves-Jászság (57 200), Dévaványai-sík (30 000), Dinnyési-Fertő és Velencei-tó (2000), Dráva (12 900), Északi-Bakony (34 300), Felső-Tisza hullámtere (TuzsérTokaj) (9500), Fertő tó (8500), Gemenc (17 800), Gerecse hegység (26 000), Gerje-sík (8000), Hanság (10 800), Hernád-völgy (25 600), Hevesi-sík (64 000), Hortobágy és Tisza-tó (90 000), Ipoly-völgy (6300), Karancs-Medves (8000), Kesznyéteni-puszta (6100), Kis-Balaton (12 100), Kiskunsági szikes puszták térsége (44 400), Kis-Sárrét (Biharugra térsége) (12 300), Kolon-tó (3600), Közép-Tisza (7700), Mátra hegység (60 000), Mosoni-síkság (7400), Nagy-berek (9300), Őrség (66 000), Pacsmagi halastavak (950), Péteri-tó (750), Putnoki-dombság (6500), Sárvíz-völgy (5300), Solti-síkság (34 500), Sumonyi-halastó (270), Szatmár-Bereg (52 800), Szigetköz (9200), Tatai Öreg-tó (259), Tiszaalpárbokrosi ártér (5000), Tolnai-Hegyhát (4100), Vásárhelyi-puszta (10 100), Vértes hegység és Zámolyi-medence (21 900), Zempléni-hegység és Szerencsi-dombság (94 200), Zselic (19 900).
Az itt röviden ismertetett javaslat kidolgozásában két csoport vett részt. 2000-ben a KöM Természetvédelmi Hivatala a nemzeti parkok munkatársainak segítségével gyűjtötte össze a területek madárállományának adatait és a kijelölendő területekre tett javaslatokat. 2000. szeptembere és 2001. augusztusa között a Phare HU9807-01-02-02 számú és Preparation for Implementing the Habitat Directive in Hungary című projektjének keretében segítette a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület a NATURA 2000-hálózat felállítását, több száz szakértő közreműködésével. [Lovászi Péter]
A javasolt területek kiválasztásában és a hálózat felállításához szükséges elemzés elkészítésében a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) egy Phare projekt keretében vett részt. A területek kiválasztásánál az eddig leírt legátfogóbb kiválasztási elvet, a BirdLife International Fontos Madárélőhelyek (Important Bird Area IBA) C kritériumrendszerét vettük alapul, melyet az Európai Bíróság több döntésében tudományos alapnak tekintett a kijelölés tekintetében.
A megadott kritériumok alapján 54 terület kijelölésére tettünk javaslatot. Ebből 30 terület minősül világszerte veszélyeztetett faj globális jelentőségű élőhelyének, 13 terület ad otthont közösségi szinten jelentős állománynak. Az irányelv I. mellékletében fel nem sorolt, de rendszeresen előforduló vonuló madárfajok jelentős állománya alapján 17 terület különleges madárvédelmi területkénti kijelölése javasolható. Tizenkét terület az ott rendszeresen előforduló legalább 20 000 vízimadár alapján is nemzetközi jelentőségű vizes élőhelynek minősül. Az irányelv I. mellékletében szereplő, Magyarországon rendszeresen fészkelő madárfajok öt legjelentősebb hazai élőhelye közé 47 terület tartozik.
A madártani alapokon javasolható területek teljes kiterjedése 1,3 millió ha, Magyarország területének 14%-a. Adataink szerint a javasolt területek összkiterjedésének 43,2%-a (562 470 ha) védett természeti terület, mely nem tartalmazza a természeti területeket és az ex lege védett területeket.
Az adatokból is látszik, hogy a kialakuló hálózat a jövőben kiemelten fontos szerepet játszik majd a hazai madárvédelemben. Az MME a kiválasztás módszereiről és javasolt területekről könyvet jelentetett meg (Lovászi P. (szerk.): Javasolt különleges madárvédelmi területek Magyaroszágon), valamint egy jelentést állított össze az területhálózat kialakításával kapcsolatos természetvédelmi, intézményfejlesztési, jogszabályalkotási, kutatási és egyéb feladatokról. A javaslatokat az egyesület átadta a természetvédelmi hatóságnak, illetve közvetlenül is bemutatta az az EU Környezetvédelmi Igazgatóságán Brüsszelben.
A javasolt területek és kiterjedésük (ha): Abonyi kaszáló-erdő (400), Aggteleki-karszt (22 000), Alsó-Tisza-völgy (29 500), Balaton (60 000), Béda-Karapancsa (9600), Belső-Somogy (35 600), Bihari-síkság (50 000), BodrogzugTaktaköz (31 900), Borsodi-Mezőség (39 000), Börzsöny hegység (27 800), Bükk hegység (62 900), Csanádi-hát (9200), Cserebökényi puszták (18 200), Dél-Heves-Jászság (57 200), Dévaványai-sík (30 000), Dinnyési-Fertő és Velencei-tó (2000), Dráva (12 900), Északi-Bakony (34 300), Felső-Tisza hullámtere (TuzsérTokaj) (9500), Fertő tó (8500), Gemenc (17 800), Gerecse hegység (26 000), Gerje-sík (8000), Hanság (10 800), Hernád-völgy (25 600), Hevesi-sík (64 000), Hortobágy és Tisza-tó (90 000), Ipoly-völgy (6300), Karancs-Medves (8000), Kesznyéteni-puszta (6100), Kis-Balaton (12 100), Kiskunsági szikes puszták térsége (44 400), Kis-Sárrét (Biharugra térsége) (12 300), Kolon-tó (3600), Közép-Tisza (7700), Mátra hegység (60 000), Mosoni-síkság (7400), Nagy-berek (9300), Őrség (66 000), Pacsmagi halastavak (950), Péteri-tó (750), Putnoki-dombság (6500), Sárvíz-völgy (5300), Solti-síkság (34 500), Sumonyi-halastó (270), Szatmár-Bereg (52 800), Szigetköz (9200), Tatai Öreg-tó (259), Tiszaalpárbokrosi ártér (5000), Tolnai-Hegyhát (4100), Vásárhelyi-puszta (10 100), Vértes hegység és Zámolyi-medence (21 900), Zempléni-hegység és Szerencsi-dombság (94 200), Zselic (19 900).
Az itt röviden ismertetett javaslat kidolgozásában két csoport vett részt. 2000-ben a KöM Természetvédelmi Hivatala a nemzeti parkok munkatársainak segítségével gyűjtötte össze a területek madárállományának adatait és a kijelölendő területekre tett javaslatokat. 2000. szeptembere és 2001. augusztusa között a Phare HU9807-01-02-02 számú és Preparation for Implementing the Habitat Directive in Hungary című projektjének keretében segítette a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület a NATURA 2000-hálózat felállítását, több száz szakértő közreműködésével. [Lovászi Péter]
További információ:
BirdLife International | Fontos Madárélőhelyek
