Javaslat a bolygó megmentésére

Az Európai Bizottság közzétette a Biodiverzitás- és a Termőföldtől az Asztalig Stratégiát

Az Európai Bizottság többszöri késlekedés után a tegnapi napon kiadta a régóta várt Biodiverzitás Stratégiát és a Termőföldtől az Asztalig Stratégiát. Ezek a dokumentumok az EU természeti sokféleséggel és élelmiszertermeléssel kapcsolatos szakpolitikájának fő irányait határozzák meg a következő évtizedre, és kulcsfontosságú elemei az Európai Zöld Megállapodásnak. A COVID-19 világjárvány idején elfogadott stratégiák központi szerepet fognak játszani az EU gazdaságának válság utáni helyreállítási tervében is.

A Termőföldtől az Asztalig és a Biodiverzitás Stratégiák egyidejű megjelenése önmagában is figyelemre méltó, mivel az iparszerű mezőgazdaság és halászat a legnagyobb hajtóereje a természeti sokféleség csökkenésének. A két stratégia egyidejű megjelentetésével az EU lándzsát tör a környezeti szempontból fenntartható élelmiszertermelés és a természeti sokféleség csökkenésének megállítása mellett. A stratégiák azt is jelzik, hogy a Bizottság a COVID-19 világjárvány kulcsfontosságú tanulságait is levonta: az egészséges bolygó az egészséges emberi társadalom előfeltétele, a tudományos eredményeknek kell megalapoznia a politikai döntéseket, és addig kell fellépni egy krízissel szemben, amíg van esélyünk hatékonyan cselekedni.

A Bizottság radikális lépést tett a két stratégia elfogadásával, és olyan célokat fogalmazott meg, amelyek valóban javíthatják a természet állapotát Európában:

  • 30%-ra növelni kell a szárazföldi és tengeri védett természeti területek kiterjedését. E területek egyharmada fokozott védettség alá kell, hogy kerüljön, ahol nem történik semmilyen emberi beavatkozás.
  • A növényvédőszerek használatát felére kell csökkenteni mind összmennyiség, mind hatóanyag tartalom szempontjából.
  • A mezőgazdasági területek 10% -án vissza kell állítani a természetes élőhelyeket, a természeti sokféleség megőrzése érdekében pl. füves mezsgyék, bokorsávok és méhlegelő kultúrák telepítésével
  • Kötelező az élőhely helyreállítási célok bevezetése a legfontosabb ökoszisztémák, például a lápok, vizes élőhelyek, erdők és a tengeri ökoszisztémák helyreállítása érdekében. Ezek az élőhelyek mind létfontosságúak a természeti sokféleség megőrzése, az éghajlatváltozás lassítása és az ahhoz való alkalmazkodás érdekében.
  • Csökkenteni kell a biomassza energiatermelési célú égetését.

Ezekkel a stratégiákkal valóban az EU lehet a klímaválság és a biodiverzitás csökkenés elleni küzdelem globális vezetője. Átfogó, globális léptékű változás nélkül közel egymillió fajt fenyeget a kihalás veszélye, és ha a globális felmelegedés meghaladja az 1,5 °C-ot, az emberiség túlélése kerül veszélybe.

Ez a két stratégia valóban megváltoztathatja azt az irányt, amelyen haladva jelenleg bolygónk a válság felé sodródik. Anélkül azonban, hogy a javaslatot mind a 27 tagállam jóváhagyná és végre is hajtaná, keveset fogunk elérni.

Ariel Brunner a BirdLife Europe részéről elmondta: Az Európai Bizottság olyan javaslatot tett közzé, melynek elfogadása és végrehajtása elkerülhetetlen a Föld megőrzése szempontjából. A Bizottság ezzel tanúbizonyságot tett arról, hogy meghallgatják a tudomány képviselőit, és a környezeti krízis elkerülése érdekében cselekszenek. Most a tagállamokon a sor: a valódi változás elérése érdekében a nemzetek vezetőinek támogatniuk kell ezeket a javaslatokat, és ki kell vezetniük a társadalmat a jelenlegi klíma- és biodiverzitás-krízisből, amelyek a fennmaradásunkat fenyegetik.

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület ügyvezetője, Halmos Gergő szerint is minden okunk megvan az elégedettségre a most megjelent két stratégia kapcsán, hiszen a Bizottság által javasoltak végre leképezik azt, amiért hosszú évek óta küzdünk. Olyan természetvédelmi célokat állítanak fel, mint a növényvédőszerek használatának felére csökkentése, a mezőgazdasági ökológiai hálózat helyreállítása, vagy a szárazföldi és a tengeri élőhelyek 30%-ának természetvédelmi oltalma. Az MME Monitoring Központja által gyűjtött, a hazai madárállomány állapotát tükröző adatokra alapozva évek óta kongatjuk mi is a vészharangot. Sajnos az európai helyzethez hasonlóan hazánkban is a mezőgazdasági területek természetes élővilágát veszítjük el a legvészesebb ütemben, és bár az élővilág fogyatkozásának okai összetettek, bizonyos, hogy negatív tendenciákért nagymértékben felelős az agrárterületek egyre intenzívebb hasznosítása. A stratégiák tagállami jóváhagyása alapvető társadalmi érdek és a jövő generáció túlélésének záloga. Hiszünk abban, hogy a hazai döntéshozók mihamarabb kiállnak a természeti sokféleség további pusztulásának megállítása mellett és elfogadják a Bizottság javaslatait.

Az EU Biodiverzitás Statégiája (EU Biodiversity Strategy for 2030 - Bringing nature back into our lives) >>ITT<< érhető el

Az EU Termőföldtől az Asztalig Stratégiája (A Farm to Fork Strategy for a fair, healthy and environmentally-friendly food system) >>ITT<< érhető el

Rokonlátogatáson egy túzokkakas Dócon | Kiskunsági Nemzeti Park
LIFE NAT/AT/000834

Kapcsolódó hírek

Mély fájdalommal tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy Schmidt Egon életének 92 évében elhunyt.  Elhunyt szerettünk búcsúztatása 2023. március 10-én 11:15 órakor lesz a Farkasréti temető Makovecz-ravatalozóban.  

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület a Madarak és Fák Napja alkalmából országos versenyt hirdet az általános iskolai felső tagozatos tanulók számára.

Schmidt Egon a Kossuth-díjjal (fotó: Haraszthy László)

Mély fájdalommal tudatjuk, hogy 91 éves korában, ma hajnalban elhunyt Schmidt Egon, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Tiszteletbeli elnöke, Kossuth-díjas író, aki egész életét a madaraknak, a madárvédelemnek és az ismeretterjesztésnek szentelte. Életével mindannyiunk számára példát mutatott természetszeretetből, emberségből, személyiségével természetvédők...